Abból a bizonyos "őslevesből" alakulhattak ki az állatok is és a növények is mint élőlények? Hol van az a bizonyos "határ" amikor "kettéváltak és lett az egyikből állat, a másikból növény? Úgy is mondhatjuk, hogy nekem a fűzfa is az ősöm?

Nekem van kérdésem!

"Például az is evolúció, hogy a bölcsesség fog olyan csökevényes. Ok: nem használjuk rágásra, így el fog tűnni idővel. "

Ez mit jelent pontosan?

Ezért nem értjük az evolációt, mert ilyen nincs.

Igen azis evulúció . Egy olyan fajnál aki nem használ egy testrészt anál az elcsőkevényesedik a múációk miat.

Na most az embernél az evulúció irányitó erejét a versenyt megszüntetük( ezmost raszistán fog hangzani ) Egy értelmifogyatékos nyormortanyán élő nyomorék cigánynak tőb gyereke lehet mint egy Diplomázot olimpiai sportólónak. tehát a cigány adja tóváb a génjeit hiába roszabak de továd tudja adni mert a génjeit mert nemkell a kardfogű tigris elől menekulnie vagy mamut csapdát terveznie hogy ne haljanak éhen mint 100 ezer éve. Igy az evulúció irányitatatlan lett tehát fokozatosan leépulnek a rülajdonságaink mert a mutációk nagyrésze az káros és embernél azok is életbe tudnak maradni mig ha afrikába egy zebra lábaknélkül születik hamar orazlán kaja lesz mig ember szaporodhat is akár.

"Nekem van kérdésem!

"Például az is evolúció, hogy a bölcsesség fog olyan csökevényes. Ok: nem használjuk rágásra, így el fog tűnni idővel. "

Ez mit jelent pontosan?

Ezért nem értjük az evolációt, mert ilyen nincs. "

______________________

Mivel túl hátul van, nem használjuk. Mivel nincs használva, kezd eltűnni, nagyon lassan. Semmi funkciója nincs már.

Pontosan mit nem értesz?

"A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a DNS replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, mutációk történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai."

Nekem úgy tűnik, hogy a változások oka teljesen véletlen történik. Tehát ha nem használom a fogam, akkor az magától soha az életben nem fog eltűnni. Csak ha megjelenik egy fog nélküli faj egészen véletlenül és sikeresebbnek bizonyosul, mint mi. De én úgy tudtam, hogy a véletlenen van a hangsúly és a szelekció dönti el, hogy mi életképes és mi nem. De az sem úgy működik, hogy ha nincs fogad jobb vagy, mert kevesebb energiát használ a szervezeted. Hanem ahhoz foggal rendelkezőknek életképtelennek kell lenni vagy kihalni a véletlen mutációk során.

Tehát ha az utódaim csak a vízben úszkálnának, soha nem nőne nekik úszólábuk. Nincs intelligens alkalmozkodás. Vagy igen?

Üdv!

A válasz a kérdésedre az úgynevezett endoszimbionta teória.

Az evolúcióelméletben ha korábbról kezdjük, akkor az egysejtűek kezdetben csak erjesztéssel tudtak energiát előállítani. Ez nem valami hatékony megoldás a mai eukarióta sejtekhez képest, de erjesztő mikroorganizmusok ma is vannak, tehát célnak megfelelt.

Az eukarióták lényegében úgy keletkez(het)tek a teória szerint, hogy bekebelezték a mitokondrium ősét (egy baktériumot), és az a sejt belsejében nem pusztult el, hanem szimbiózisba lépett vele, és mitokondriummá alakult. A növényi sejtvonal indító lépése is ez: a növényi sejtekben lévő kloroplasztisz őse cianobaktérium lehetett, amit egy nagyobb sejtnek fagocitálnia kellett, és ha sikerült ugyanaz, mint a mitokondriumnál, akkor ez a sejtvonal lehetett a növények őse. (kloroplasztis csak növényi sejtekben van, mitokondrium növényekben és állatokban is).

Növényből állat ,állatból meg ember mi? ;D

Jobban hiszek egy teremtőben aki sokkal nagyobb nálunk...

(K.Gy)

"Tehát ha nem használom a fogam, akkor az magától soha az életben nem fog eltűnni. Csak ha megjelenik egy fog nélküli faj egészen véletlenül és sikeresebbnek bizonyosul, mint mi."

A semleges tulajdonságok is megmaradhatnak. De nézheted úgy is, hogy a nem létező bölcsességfog nem tud rosszul nőni, nem tud elromolni, nem tud fájni. Ez pedig már egy halvány szelekciós előny. Mert hogy amúgy a bölcsességfog hiánya semmiféle hátrányt nem okozhat, a megléte pedig nagy ritkán okoz némi bajt, máris nem semleges a mérleg.

"Tehát ezek mind csak teóriák? Ez a tudomány?"

A kvantummechanika és a relativitáselmélet is teória, ráadásul szinte biztos, hogy még csak nem is teljes. Mégis létezik GPS. A Maxwell-egyenletek is csak teória, a valóságban nincsenek is erővonalak. A trafó és a villanymotor mégis pont úgy működik, ahogy kell. Na, akkor ezekkel most mit kezdesz?