Abból a bizonyos "őslevesből" alakulhattak ki az állatok is és a növények is mint élőlények? Hol van az a bizonyos "határ" amikor "kettéváltak és lett az egyikből állat, a másikból növény? Úgy is mondhatjuk, hogy nekem a fűzfa is az ősöm?

Nagyon leegyszerűsítve a fő különbség, hogy a növények szervetlen anyagokból szerveset tudnak előállítani, az állatok viszont erre képtelenek. (Ez sem pontos, mert vannak kivételek, ill. határesetek.) Már az egysejtűek között kialakultak olyanok, amik más sejteket kebeleztek be, és mással nem is tudtak táplálkozni. Ezek elvileg tekinthetők az állatok őseinek.

Ha volt egyetlen egysejtű faj, ami az első élőlénynek tekinthető, akkor az a te ősöd is, ahogy minden élőlény őse. De az is lehet, hogy mire sejtekről beszélhetnénk, már kialakult a két csoport. :)

Mondjuk úgy, hogy valószínűleg neked és a fűzfának volt egy közös őse. De az még tuti nem volt sem fűzfa, sem ember.

Érzem a kérdésben a kétkedést, cinizmust :)

Soha nem lett növényből állat, se nem állatból növény. Az elmélet szerint először egy olyan élőlény jelent meg, ami se nem állat, se nem növény volt. Ez a populáció vált ketté később, két fő irányt kialakítva. Az evolúciót se úgy képzeld el, hogy most van egy dinód, holnap már csirke futkározik. Valójában ez egy folyamatos változás, nagyon kicsi léptékkel.

Például az is evolúció, hogy a bölcsesség fog olyan csökevényes. Ok: nem használjuk rágásra, így el fog tűnni idővel.

Most is vannak olyan csoportok, amik se nem állatok, se nem növények. Például a gombák:

Kitintartalmúak a sejtfalaik, mint a bogaraknak. Korhadékevők, nem fotoszintetizálnak. Spórákkal szaporodnak, mint a páfrányok.

Ők egy önálló országot képviselnek.

Vagy is a bogaraknak a kültakarójuk kitintartalmú.

Ha kérdésed van, kérdezz, szívesen válaszolunk. Remélem ez a kérdés megmarad nyugodt véleménycserének, és nem lesz belőle mocskolódásokkal teli veszekedés :)

A fűzfa sehogy sem lehet az ősöd. Max. nagyon, nagyon, nagyon régen közös őseink voltak.

Ezt talán úgy lehet elképzelni, hogy az ősóceánban megjelent az a bizonyos lény, ami táplálkozott és reprodukálta magát. Falta az ásványi anyagokat, majd mikor megfogyatkozott ez valahol, hopsz, egyesek elkezdték falni a többieket.

Később sokkal jobban elkülönültek és bumm.

A növényből miért lenne állat? Először azt kéne megérteni, hogy ezek nem fejlettségi fokozatok. Nincsenek felsőbbrendű és alacsonyabbrendű lények. Nincs olyan, hogy egy papucsállatka végcélja delfinné válni. stb.

Azért...a növények is lehetnek "ragadozók" ill. igen aktávan mozoghatnak.

Helyváltoztatásra képtelenek.

De néhány botanikus már tett hajmeresztő megfigyelést. Pl. azt hiszem, hogy a herefojtó aranka (parazita növény) szaglás után találta meg a paradicsomot (ill. a paradicsom illatú valamit)...azaz érzett szagokat.

http://www.youtube.com/watch?v=QHYpO43xeJI

"Azért...a növények is lehetnek "ragadozók" ill. igen aktávan mozoghatnak.

Helyváltoztatásra képtelenek.

De néhány botanikus már tett hajmeresztő megfigyelést. Pl. azt hiszem, hogy a herefojtó aranka (parazita növény) szaglás után találta meg a paradicsomot (ill. a paradicsom illatú valamit)...azaz érzett szagokat."

A növények "ragadozóságát" azért ne úgy értsük, mint az állatoknál. Náluk ez egy később kialakult adaptáció a nitrogénszegény környezethez.

Az is túlzás, hogy a herefojtó aranka érez szagokat. A gazdanövény kibocsátott anyagait érzékeli, mert így sikeresebben találja meg. Ez is alkalmazkodás, mint a "ragadozóság".

Azért tettem idézőjelbe.

Igen, mindenkinél alkalmazkodás kérdése.