Lehet hogy nem is tágul az Univerzum? (illetve egyéb kérdések az űrről)

1. A tudomány nem tévedhetetlen, mindig benne van a pakliban, hogy valamit helytelenül gondolunk. A kérdés csak az, hogy mekkora az esélye annak, hogy rosszul gondoltunk valamit. Az egészen biztos, hogy nem fog kiderülni, hogy 1+1 az nem 2. A doppler-effektus körülbelül ugyanennyire biztos.

2. Tényleg nagy a Világegyetem. :) A fekete lyukak amúgy viszonylag aprók, csak a tömegük nagy.

A harmadikra nem tudok válaszolni. Valószínűleg nem lehet körbelátni, de azt nem értem, hogy miért.

1.)

Baromi nehezen lehet azt félreértelmezni, hogy minden galaxis távolódik tőlünk. Ez mért adat. Ki lehet mutatni az Androméda-ködtől kezdve a legtávolabbi kvazárokig.

Lehet a te felfogó képességed kevés hozzá, de számtalanszor lemérték és az univerzum jelenleg a Hubble állandónak megfelelőne tágúl.

Nem csak a Doppler-effektussal mérik az univerzum tágulását, konkrét távolság/idő adatokkal is. Amúgy meg elég gáz, ha nem tudsz elhinni egy olyan egyszerű/ olyan gyakran mért adatot mint a doppler effektus magyarázata. Minden nap van egy bizonyítása az elméletnek( mentő autó) és az egyenlet tök azt mondja mint amit hallunk.

A fénynek már megbocsás de mi az istenért kéne tágulnia. Az csak egy elektromágneses hullám ami 299792458 m/s sebességgel halad( hellyel közzel, mert nagytömegű test közelében lelassul ennek mértéke pedig a test tömegétől függ)

2. nem kell ezen erőltetni agyadat, valóban hatalmas az univerzum. A 900 fordulatszámon ne akadj ki szerintem egy sugárhajtómű sokkal nagyobb fordulatszámon műxik. A fekete lyukak mérete valóban lehet nagy bár tömegének is ekkor nagynak kell lennie. Ezen kívül nem tartanám démoninak. Attól, hogy sötét és a szökési sebessége meghaladja a "felszínén" a fény sebességét, és ezenkívül szingularitást hordoz magában hát istenem előfordulhat. Már az 1800-as években gondoltak rá, hogy léteznek ilyen testek. Bár bizonyítékük nem volt.

3. Hát ez megint butaság a tejútrendszer életkora 10 milliárd év kb és a legtávolabbi galaxist 12 millárd fényévre van na már most önmagunkat nehezen látjuk meg ha még nem is léteztünk. A másik meg hogy 100 millárd galaxisból annak az esélye hogy az úgynevezett vörös határon magunkat látjuk el ez közelít a nullához a jelenlegi ismereteink szerint. Ezen kívül még senki nem látta be az úgynevezett vörös határt. Egyszerűen nincs elég nagy távcső hozzá.

4. Mielőtt ilyeneket törnéd a fejedet jó lenne ha tanulnál egy kis fizikát. Mert azt látom, hogy nem nagyon tanultál, különben nem akadnál ki annyira a Doppler-effektuson.

1.

"Mellesleg ha mégis, akkor a fénynek nem kellene vele együtt tágulnia?"

Ha arra gondolsz, hogy az idővel a fénysebesség értéke változott, akkor jogos a felvetés. Viszont csak felvetés, semmi más, szóval nem szabad túlzó következtetéseket levonni belőle.

2.

Ezen már én is filóztam, hogy emberi aggyal ezek a méretek felfoghatatanok. Mondhatunk számokat, fényéveket, naptömeget, millió kilométereket, de valójában nem lehet felfogni. Még a Föld méretét sem igazán. Ezért jó dolog a tudomány, mert olyan dolgokat ismerhetünk meg és írhatunk le, amiket igazából nem is fogunk fel. :)

3.

Elméletben lehetséges lenne, hogy magunkat lássuk egy távoli galaxisban, de a világegyetem még nem olyan idős, hogy akár csak egyszer is körbeérhetett volna a fény. Hasonló okoból nem láthatjuk pl. hogy ebben a pillanatban mi történik a Marson, mert idő kell, amíg a fény ideér. Az általad leírt esethez annyi idő kellene, amennyi ideje még a tér és az idő sem létezik. Szóval ez fizikai okokból lehetetlen.

De amúgy jó kérdések. Ilyenekből kellene több ebben a topikban. :)

1. Minden galaxis távolodik tőlünk, nem csak tőlünk hanem egymástól is, Doppler-effektus : [link] A közöttük lévő tér tágul, nagyon valószínűtlen hogy ez máshogy legyen.

Egyéni véleményem:Egészében nézve lehet hogy nem is tágul, a belátott viszont univerzum igen.

Lehet hogy a mi általunk nevezett univerzum egy nagyobb valaminek a része, amiről semmit sem tudunk, se bizonyítani se cáfolni nem tudjuk. Érdekes belegondolni hogy az univerzum is valamibe benne van. Szándékosan univerzum és nem Univerzum, azt feltételezve hogy több van belőle.

"Mellesleg ha mégis, akkor a fénynek nem kellene vele együtt tágulnia? "

Az ok okozati összefüggést nem értem.

2.

"Szerntetek nem bele lehet őrülni ezekbe a felfoghatatlan méretekbe, ha igazán elképzelitek?"

Ahhoz mit szólsz hogy 100 különböző golyót többféleképp lehet sorba rendezni mint amekkora a belátott univerzum kerülete miliméterben?

Ezzel csak kis egyszerű példa, a "mélyebb" matematika matematika szellemi világához mit szólnál? (Attól már teljesen becsavarodnál talán.) Kiszámíthatóságelmélet, bonyolultságelmélet, analízis ... stb. Ahol olyan mértékű mennyiségek is előfordulnak ha leírnánk egy szalagra akkor párszor körbe lehetne tekerni vele az univerzumot, ez csak a szám hossza nem az a mennyiség amit kifejez, míg bármely csillagászati szám 120 jegyen elfér. Nem beszélve a végtelenekről pl. van e számosság a kontinuum végtelen és a megszámlálhatóan végtelen között?

3.

" Ugyebár "gömbszerű" az univerzum legalábbi az egyik modell szerint önmagába záródok és "nincs vége", "egyenesen haladva" visszajuthatunk a kiindulási pontba. Mi van akkor, ha a legtávolabbi objektum amit észleünk, az pl . a mi galaxisunk, többmilliárd évvel ezelőtti állapotban?"

Nem valószínű mert a tértágulás hozzánk képest egyre gyorsabb a minél távolabbi pontot tekintünk. Vannak galaxisok melyeket sose fogunk látni mert gyorsabban tágul a tér ő közt meg mi köztünk mint a fény terjedési sebessége.

"Szóval ha a tágulst a Doppler-effektusra alapozzuk, lehet tévedünk. pl.ha a mentőautó szirénáját vesszük alapul, ott is a kocsi távolodik tőlünk és /vagy mi, nem pedig a Föld "püffed" velünk és úgy távolodunk? "

A Doppler effektust fényre is igazolták, mégpedig nagyon nagy pontossággal: a galaxisok és a csillagok forgási sebességének meghatározására is ezt a módszert használják, mivel a csilleg illetve a galaxis egyik oldala közeledik, a másik távolodik tőlünk a forgás miatt. Amúgy szinte biztos vagyok, hogy nem tudod, hogy valójában hogyan vették észre a galaxisok vöröseltolódását... Elárulom, hogy ennek kvantummechanikai okai vannak (mármit annak, hogy a jelenséget csak a doppler hatással lehet magyarázni.).

"Mellesleg ha mégis, akkor a fénynek nem kellene vele együtt tágulnia? "

mi az, hogy tágul a fény? Ha felkapcsolod a szobádban a lámpát, honnan vennéd észre, hogy a fény tágul? Nekem ez roppant értelmetlennek tűnik.

Az univerzum körbeláthatóságáról nincs módunk megbizonyosodni, hacsak nem él civilizációnk évmilliárdokig, ami igazán valószínűtlennek látszik. És mi van akkor, ha így van? Semmi.

"És te honnan veszed észre, hogy az univerzum tágul?"

Az általános relativitási elmélet (egyik) megoldása egy táguló univerzum, ahol a távoli galaxisok folyamatosan távolodni látszanak a táguló tér miatt. Az egyenletek megoldása azt a predikciót is teszi, miszerint minél távolibb egy galaxis, látszólagos sebessége annál nagyobb. Na, és itt jön a csúcs: okos emberek hatalmas távcsövek segítségével megvizsgálták a galaxisok fényét, és azt a megfigyelést tették, hogy azok az elemek (pl. H, K), amik emissziós csúcsai a csillagok fényében megtalálhatóak eltolódnak a vörös szín irányába. Ezeknek az atomoknak nincs más válsztása, mint egy bizonyos hullámhosszúságú fényt kibocsájtani, ennek kvantummechanikai okai vannak. Tehát a gerjesztett atom kibocsájt egy x hosszúságú fénysugarat, majd x+y hullámhosszúságú ér ide, ahol y attól függ, hogy milyen messze van az adott galaxis. Pontosan alátámasztva ezzel az általános relativitásból származó predikciókat.

Na, most te jössz: szóval, mit jelent, és honnan tudnád, ha a fény tágul?