Ha egy oldatban mászkálnak A és B molekulák, és a kettő össze is kapcsolódhat, mert az energetikailag kedvező, akkor hosszú idő után mi lesz az egyensúly? Mit kell ehhez tudni?

Az egyensúlyi állandó értéke független a nyomástól, és hőmérséklettől? Ez így nem kerek. Akkor miért kedvez az exoterm folyamatoknak a megfelelő mértékű hűtés, endoterm esetén pedig a hőbevitel?

Nyomás pedig nagyon fontos a gáz halmazállapotú reagensek esetén, amennyiben mólszámváltozás történik.

Dubi: nagyon szépen körbeírtad az Arrhenius-egyenletet. De nézzük csak meg közelebbről:

r=K*[c]=k*e^-(E/[RT])*[c]

r - reakciósbesség

[c] - a koncentrációk reakcióról reakcióra változnak a rendűségtől függően, ezért egy univerzális [c]-vel helyettesítettem, melybe belefoglalandó az összes koncentrációfüggőség

k - preexponenciális tényező

E - aktivációs energia

R - univerzális gázállandó

T - hőmérséklet

No lám, mit látunk... Negatív kitevő nevezőjében található a hőmérséklet. Ergó MINDEN reakciónak alapjáraton a hőmérséklet növelése kedvez a reakciókinetika alapján. Azonban ismeretes, hogy sok reakciónak az alacsony hőmérséklet kedvez. Hogy miért? A termodinamika miatt. Az endoterm folyamatoknak energiabefektetésre van szükségük, hogy az egyensúly eltolható legyen a termékek keletkezésének irányába. Tehát a nagyiparban a kettő kényes egyensúlyát tartva állítják elő az elérhető legnagyobb hatásfokkal a termékeket.

A különféle térszerkezeti problémák pedig mind-mind belesűrűsödnek a preexponenciális tényezőbe, azon belül is a k konstansba (értéke változik a hőmérséklettel).

Minden reakció leírható a fentebbi összefüggéssel.

Kérdező: az adott reakciókra jellemző aktiválási energiákat táblázaton formában meg lehet találni megfelelő szakkönyvekben.

Már hogy ne befolyásolná a reakciósebesség az egyensúlyi állandót...

K=r+/r-

K - egyensúlyi állandó

r+ - az "odaalakulás" sebessége

r- - a "visszaalakulás" sebessége

A nyomást pedig kifejtettem, mikor van szerepe.