Ha tényleg kapcsolatban van az Univerzum minden pontja, sokkal egyszerűbben megoldható lenne a teleportáció és időutazás, nem?

#10:

Akkor, mivel úriemberek vagyunk, megegyezünk abban, hogy nem értünk egyet :)

#11: yupp. :)

De majd még szorgalmasan keresgélek a perdöntő bizonyíték után.

Ez még nem az, de azért....

[link]

A teleportálás, ahogy még nem ismerjük

A Star Trek-szerű teleportálásra tett eddigi kísérletek főként a kvantum hatásokra építkeztek, azonban a próbálkozások nem

sok sikerrel kecsegtetnek, csupán néhány törékeny fotont sikerült viszonylag kis távolságokra eljuttatni. Egy ausztrál

rendszer azonban állítólag több ezer részecskét lenne képes teleportálni mindenféle kvantum hókuszpókusz nélkül.

A teleportálást többnyire a kvantum keveredés elnevezésű folyamattal szokták egy lapon emlegetni, ahol két részecske között -

távolságtól függetlenül - kapcsolat áll fenn, azaz ha az egyiknek megváltozik az állapota, akkor ugyanaz a változás

ikertestvérénél is azonnal bekövetkezik. A keveredett részecskéket azonban rendkívül bonyolult létrehozni, kezelésük szintén

nem mindennapi figyelmet igényel, súlyos korlátok közé zárva a kvantum teleportálást. Ashton Bradley csapata az Ausztrál

Kutatási Tanács brisbane-i Kvantum Atom Optikai Központjában egy olyan technikát terjesztett elő, ami teljes egészében

kikerüli a kvantum keveredést.

"Egy sugárról beszélünk, melyben körülbelül 5000 részecske tűnik el az egyik helyen, majd tűnik fel egy másikon" - magyarázta

Bradley a New Scientist munkatársának. "Úgy érzem a mi elképzelésünk közelebb áll szellemében az eredeti fikcióhoz."

Annak ellenére, hogy technikájuk képes kvantum információ átvitelére a sugárban, maga a technika nem függ a részecskék

kvantum tulajdonságaitól, ezért az új módszer a "klasszikus teleportálás" elnevezést kapta. A módszer egy rubídium atomokból

álló sugáron alapul, amit egy szintén rubídium atomokból készült "küldő" eszközre lőnek. Ezzel egy időben egy "kontroll"

lézer impulzus is elindul a "küldő" felé, foglyul ejtve a rubídium sugárból beérkező atomokat és magas energia állapotra

gerjeszti azokat.

Normál esetben, ha a "küldő" hagyományos anyagból készülne, a beérkező atomok fotonjaiknak minden irányba történő

szétszórásával egyszerűen elvesztenék többlet energiájukat, elvesztve ezáltal az anyagsugár rekonstruálásának esélyét. Ennek

kivédésére a "küldőt" különleges alacsony hőmérsékletű, Bose-Einstein kondenzátum állapotú rubídium atomokból készítik el.

Ebben az állapotban minden atom azonos, a lehető legalacsonyabb kvantum állapotában van.

Amikor az anyagsugár atomjai elérik a Bose-Einstein kondenzátumot, akkor azok ebben a legalacsonyabb állapotban akarnak

csatlakozni, de ezt csak akkor tehetik meg, ha elvesztik összes extra energiájukat fotonjaik felszabadításával, ami egy

erősen irányított fényimpulzust hoz létre. Ez a kimenő "hírvivő" fény továbbküldhető egy optikai szálon, miközben magával

viszi az összes információt az eredeti anyagsugárról, beleértve a sugár által tartalmazott atomszámot, momentumát és

energiáját, valamint kvantum tulajdonságait is.

Minderre teljesen véletlenül bukkantak rá. Bradley kollégáival egy atomsugár kvantum tulajdonságait próbálta minél

pontosabban megmérni, amikor hirtelen felötlött benne, hogy a technikát anyag szállítására is hatékonyan lehetne használni.

Az egyetlen korlát a hírvivő impulzus által az optikai szálon megtehető távolság lehet. Maga az információ átvitele

fénysebességgel történik, tette hozzá Bradley.

Elméletben az eredeti anyagsugár rekonstruálható egy távoli helyszínen, amikor a hírvivő eléri a szintén Bose-Einstein

kondenzátum állapotú "fogadót", amit egy második lézer impulzus kontrollál. A csapat számítása szerint amint a hírvivő

impulzus eléri a "fogadót", atomjai gerjedni kezdenek és egy második anyagsugarat bocsátanak ki, ami tulajdonságait tekintve

megegyezik az eredetivel.

John Close, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem atom lézer fizikai szakértője meggyőzőnek nevezte Bradley munkáját, és

szeretne egy kísérletben meggyőződni a módszer életképességéről. Becslése szerint azonban egy ilyen kísérlet tető alá hozása

legalább négy évet venne igénybe. Az új-zélandi Otago Egyetem kvantum optikai specialistája, Warwick Bowen úgy véli, az

ausztrál módszer a kvantum számítógép hálózatok létesítésében játszhat meghatározó szerepet. "Ez egy olyan rendszer, ami

képes egy atomi rendszer állapotát átvinni egy optikai rendszerre, majd visszaalakítani egy második atomi rendszerré.

Pontosan ez a kulcsa a kvantum információs hálózatoknak."

Képzeld el:

Te vagy Isten kezedben 1 db szubatomi méretű Legóval.

Megteheted,hogy az egy db Legódarabodat a térben és az időben bármikor(!) bárhova(!) elhelyezd.

Felépítetted az univerzumot!!!

Ergó: az univerzum bináris. Csak azért feltételezik,hogy nem az,mert megvannak győződve arról,hogy az ok-okozati összefüggések időrendisége irreverzibilis,holott valójában nem az .

Minden mindennel összefügg és bármi lehetséges.

A múlt hatással van a jövőre,de a jövő is hatással van a múltra.

Valóban multiverzumban élünk,de nem abban a formában, ahogy feltételezik.

Teleportációt Tesláék már megoldották,erre van bizonyíték. Az időutazással még csak most folynak kísérletek -legalábbis a jelek szerint...