A Biblia összeegyeztethető-e a tudománnyal, az eddig elért tudományos eredményekkel?

Szerintem nem állnak szöges ellentétben.

Amiből a gond van, az egyrészt ez: A középkori keresztyén egyház állította szembe a tudományt a Bibliával, mégpedig a saját hatalmának a bebetonozása céljából. Ezért üldözték, és ölték a gondolkodó embereket.

Másrészt: a tudomány folyton halad előre. Egyszercsak azt fogjuk észrevenni, hogy amit a tudomány kitalál, az egyre újabb dolgok, az egyre jobban közelít a Bibliához. Régi időkben még nem érthettük pl. azt a jelenetet, mikor Mózes felment a hegyre, és "Istennel" beszélt, lehozta a smaragd táblát, meg ilyenek.Ha a mostani eszünkkel elolvassuk, tök olyan, mint mikor leszáll egy űrjárgány, leereszti a lépcsőt, puffog, dübörög, lángot is szór, Megparancsolják, hogy csak Mózes menjen fel egyedül, meg hogy rajzoljon egy kört, amit nem léphet át senki, szóval ilyenek. Egy esmény -beszámoló, egy földre szállás idgeneknek mit sem sejtő földi emberek közé.

> Vagy szöges ellentétben állnak egymással?

Szöges ellentétben állnak egymással.

Figyelmedbe ajánlanám a kilencedik oldalt:

[link]

Abban igaza van 18:44-esnek, hogy a tudomány folyton halad előre, csak éppen semmi nyomát nem látom, hogy a modern tudomány bármiféle módon a biblia állításait kezdené igazolni. A tudomány egyáltalán nem közelít a bibliához. Próbálnak belemagyarázni dolgokat az új felfedezésekbe, csúsztatásokkal, zavaros logikázással, értelmetlen következtetésekkel, de nem nagyon sikerül nekik. Csak éppen annyira, hogy legyen pár elmebeteg vallásos (akiknek távolról sincs közük a természettudományokhoz), akik elhiszik a sok baromságot.

# 1

A tízparancsolat KŐTÁBLÁRA volt írva a legenda szerint, nem smaragdra.

Attól függ, hogy hogyan értelmezed a Bibliát.

Ha szó szerint, akkor összeegyeztethetetlen. (Vagy összeegyeztetethetletetlehetlen? :-) De bele lehet gabalyodni ebbe a szóba… )

Ha a Bibliára úgy tekintesz, hogy az abban szereplő történetek – függetlenül attól, hogy megtörténtek-e, vagy szimbolikus történeteknek tekintendők – mire mutatnak rá, milyen erkölcsi tanulságokkal, felismerésekkel szolgálnak, akkor nemhogy összeegyeztethető, de nagyon jól megtanít arra, amit a tudomány oldaláról nem lehet megközelíteni. Ha legondolkodsz azon, hogy mi értelme van pl. egy tízparancsolatnak, akkor könnyen belátható, hogy az alapvető társadalmi együttélés feltételeit írja le, persze hozzá kell tenni, hogy az adott korra vonatkozóan, tehát a mai korban bizonyos esetekben kicsit szofisztikáltabban lehet a dolgokat megítélni. Ehhez meg nagyon sok elvet lehet megtanulni az újszövetségből.

#1:

Az idegenek létezése mióta van tudományosan bizonyítva???

> Kőből vizet fakasztani lehetetlen

De tovább keresni ott a lehetőséget, ahol már senki sem látja, minden akaratot és kitartást latba vetni nem lehetetlen.

> hullát feltámasztani lehetetlen.

De élővé tenni valakit nem az. Mármint nem vegetálóvá, hanem élővé. Szimbolikusan értelmezve nagyon frappáns ez az analógia.

> ételt szaporítani lehetetlen.

De a keveset is megpróbálni igazságosan elosztani nem az, ha mindenki elfogadja azt, hogy igazságos részt kapott. Másrészt kevesebből többet csinálni azáltal, hogy elhiszed, hogy az, amit csinálsz tényleg alkalmas rá, és félretenni a kétségeket és cselekedni. Nos ez már nem lehetetlen.

> tengert szétválasztani lehetetlen.

De megtalálni a legrosszabb helyzetben is a kivezető utat nem az.

Tényleg annak a kérdése a dolog, hogy ki mit képes tanulni ezekből a történetekből.

#8: Annyiban van igazad, hogy sok dolog, amit régen nem tudtak megmagyarázni, azt Istennek tulajdonították. Sok ilyen dologról derült ki azóta, hogy a jelenség érthető, szabályai vannak, tehát ma már tudományos kérdés. Igen, vannak dolgok, amelyek ma már nem csodák, hanem ismert, sőt hétköznapi jelenségek.

De kb. ennyi. Mindemellett nagyon sok dologról derült ki a Bibliában, hogy egyszerűen az adott dolog nem állja meg a helyét. Tehát pro és kontra módon viszonyul a tudomány a Bibliához. A tudomány objektív megismerési mód, és általa valóban egyre több dolgot ismerünk meg. A Biblia ezzel összevetve válhat bizonyos részletekben elfogadhatóvá, lehetségessé, vagy bizonyítottá, de ugyanúgy válhat a másik részlet valószínűtlenné, cáfolttá. És a szó szerinti értelmezéshez képest inkább ez utóbbi az, aminek valóban súlya van. Pont ezért tartja ma nagyon sok hívő a Bibliai történeteket szimbolikusnak, vagy viszonyul az egész valláshoz kicsit agnosztikus, vagy kicsit skizofrén módon áll hozzá. (Pl. ha olyan a helyzet, akkor elképzeli, hogy igen, itt a Földön x millió éve ilyen és ilyen élőlények járkáltak, mint ahogy azt a tudomány állítja, de ha a Bibliát olvassa, akkor elképzeli, hogy x ezer éve ott állt Ádám és Éva a paradicsomban. A kettőt magában nem ütközteti, mindkettőt valahogy igaznak tartja.)