Élettelen anyagból keletkezett-e az élet?

Az átmeneti kövületek természettudományi múzeumokban találhatóak, menj el egyszer, és nézd meg!

Amúgy akkor szerinted egy egysejtű lény nem él? "Ő" ugyanis nem tud arról, hogy él, csupán végzi a maga kis kémiai reakcióit, amivel tudja mozgatni magát, és tud osztódni. De erről nem tud... Akkor az nem is él, ügye?

A józan paraszti ész pontosan azt mondja, hogy az élő és élettelen között egyáltalán nincs olyan merev és széles határ, mint azt a kreósok gondolják. Pont, hogyan nagyon vidáman át lehet járkálni a kettő között... Azok a biokémiai reakciók, amit életjelenségnek hívunk a sejten belül, azok egyszerű kémiai reakciók a testen kívül. Például az oxidáció egy teljesen hétköznapi folyamat - mind biokémiában, mind "natúr" kémiában. Csak az egyik egy sejten belül történik, a másik sejten kívül - más különbség csak egy-két katalizátorban van (amik sejten kívül is megtalálhatóak).

Minden, amit élőnek hívunk, ugyanúgy "élettelen" anyagból áll össze - nem az öntudat teszi élővé, hanem a szabályozott kémiai reakciók, és az önmagának a másolására képesség. A te (és mindenki más) testét is ugyanúgy szén, foszfor, nitrogén, és egy sereg más anyag, vegyület építi fel. Külön-külön ezek mind élettelenek - viszont képesek összeszerveződni. Nézz utána mik azok a prionok - fehérjékhez nagyon hasonló óriásmolekulák, melyek nem élők - viszont rendkívül közel vannak az élő anyaghoz. Igazából mondhatnák, hogy már csak egy-két ugrás, és van egy rendkívül kezdetleges, de osztódni, mutálódni képes fehérjénk.

Ja, és ezen prionok létrejötte teljesen megfigyelt, bármiféle külső beavatkozás nélkül. Ha egy ilyen óriásmolekula kedvezőtlen környezetben létrejöhet (hiszen kedvezőtlen - az ősóceánokban semmisem zabálta fel az összes elérhető anyagot, a jelenlegi élettérben viszont mindenhol éhes sejtek trilliárdjai várnak minden "ehető" anyagra...) akkor ugyanez a folyamat létrehozhat "élő" anyagot is könnyedén, sokkalta kedvezőbb környezetben. Persze, nagy eséllyel a létrejövő óriásmolekulák legnagyobb része nem volt élőnek nevezhető - de egy olyan környezetben, ahol csak külső tényezők bontják az elemeket, az ilyen molekulák hosszú-hosszú ideig megmaradnak (a víz jól véd az UV sugarak ellen), és reakcióba léphetnek egymással - innen meg már csak egy lépés az egyszerű egysejtűek.

Sir Butcher, nagyobbrészt egyetértek veled, csak annyit szerintem szögezzünk le, hogy noha a prionok és a vírusok valóban egyfajta életjelenséget mutató, ám önmagukban élettelen rendszereknek tűnnek, nem tekinthetőek a jelenlegi ismereteink szerint az élőlények elődjeinek. Ezek a "szervezetek" valószínűleg élő szervezetek maradványai, élő szervezetek hiányában nem mutatnak életjelenségeket.

Tehát önmagukban nem visznek közelebb az élet kialakulásának tudományos magyarázatához, bár egyfajta példát adhatnak arra, hogy nem mindenről dönthető el egyértelműen, hogy élő-e, vagy nem.

A véletlenszerű kialakulás is felvet a tudományban néhány komoly kérdést, például a homokiralitás problémáját. Ha az élet spontán alakult ki, akkor miért csak az egyik kiralitású aminosav ill. cukrok maradtak fenn az élő szervezetekben, hiszen a természetben a spontán lezajló vegyi folyamatokban egyaránt jönnek létre mindkét kiralitású anyagok.

@Tom Benko

A királisan szelektív viselkedésű ásványokról nem hallottam még, arra értettem.

Egyébként a homokiralitást sértő TBC-vírus is kíváncsivá tett :)