Bonyolult kérdésem lesz :D A feszültség iránya ugye plusz felől megy a negatív felé?

A negatív csatlakozón elektron többlet van, ami a pozitív felé megy, így jelölik a feszültséget.

U : - => +

Egyezményesen az áramerősség a másik irányba mutat.

I : + => -

"Azt is tudom, és remélem jól, hogy a feszültség iránya termelöben ellentétes, fogyasztóban azonos az áraméval. De miért? És mi a helyzet a vezetõvel?"

Ez konvenció kérdése. Ezt hívják pozitív fogyasztói irányrendszernek.

A miértre a megfelelő válasz az, hogy nem konkrét feszültségekkel dolgozik soha az ember (amit egy abszolút skálán meg lehetne mérni), hanem feszültségkülönbségekkel, és ha így van, akkor egy tetszőleges pont feszültségét megválaszthatod, tetszőleges értékre. (Ez a földpont, nullpotenciál, etc.)

Értsd: amikor te azt mondod 6 volt, az igazából azt jelenti, hogy a földhöz képest 6 volt, a föld értéke pedig indefinit és nullának tekintjük.

A képen a fogyasztó U21 feszültségének iránya felel meg ennek a konvenciónak. A másik kettő a generátoros pozitív irányrendszert mutatja, és fizikailag ez lenne a helyes. De egy előjelcsere kivételével nincs jelentősége, az abszolútérték mindenhol ugyanannyi.

A vezető mi? Egy darab drót, ergo fémből van, ergo van neki fajlagos ellenállása (kivéve, ha szupravezető), ergo esik rajta a feszültség miközben áram folyik rajta, ergo teljesítmény disszipálódik rajta, ergo fogyasztóként viselkedik.

"A feszültségnek megállapodás szerinti irányt tulajdonítunk: ez az az irány, amerre a feszültség hatására a pozitív töltések elmozdulnak (vagy elmozdulnának)."

Ez így van, kultúrtörténeti okai vannak a dolognak. Tulképp csak megfordítod fejben a dolgot és már működik is. (Ugye a töltéshordozók az elektronok, amik negatív töltésűek.)

"Még tőled kérdeznék. akkor az áram iránya (technikai áram), pozitív pólus felől a negatívba. Ami nem így van igazából, de régen ezt így gondolták, ezért így maradtunk ennél. Akkor ezt jól tudom??"

Yep, ez az éter elmélet miatt volt így, ha jól emlékszem. Valamiféle elektromos folyadékkal magyarázták ezt kezdetben.

"És a feszültség a mondat szerin is szintén a pozitív felől indul. De úgy, hogy az energiaforráson belül a pozitív pólusból negatívba? És úgymond arra folytatja az útját fogyasztó irányába?? Akkor ezt így most jól értelmezem?"

Nagyjából. Ha megnézed az ábrádon a generátor U12 nyíl irányát, akkor ott ez a helyzet, a nyílhegy kvázi relációs jelként funkcionál, és mutatja, hogy "fenn" több töltés van. Ami persze fizikailag nem igaz, de a régi elmélet, és a fogyasztói pozitív irányrendszer szerint meg igen.

Viszont, a feszültség nem folyik és nem folytatja az útját. Az az áram. A feszültség minden csomóponton (drótdarab, itt most pl. a felső és alsó vezeték egy-egy csomópont) egy jól jellemezhető mennyiség. Tehát ha itt az "1"-es szakaszon magasabb a fesz, akkor az a jobb és a bal oldalon is magasabb lesz.

A generátor/forrás kvázi nem csinál mást, csak az egyik oldalán megemeli a feszültséget.

A fogyasztói pozitív irányrendszer egyébként abból alakult ki, hogy a fogyasztón a teljesítmény disszipálódik, leadódik, tehát célszerű, ha ez egy pozitív mennyiség lesz. (Energetikában pont fordítva használják, részint, mivel ott a generátorok teljesítményével foglalkoznak és akkor az legyen pozitív, részint mert az a fizikailag helyes irány.)

Na meg így egész jól lehet látni, hogy ha a feszültség és az áram vektora "egy irányba mutat", ott teljesítményleadás következik be, amit középsuliban szintén tanítanak.

(Erről persze tudjuk, hogy merőlegesek egymásra és a mágneses térre is jobbkéz szabály szerint, de ez másik téma. De ezért jelöli itt is az áramot vízszintes irányban a felső ágon.)

De mondom, ennek nincs jelentősége, mert ezek felcserélhetőek szabadon, egészen addig, amíg mindenhol következetesen felcseréled. :)

Ha van még kérdés, jöhet nyugodtan.

Úristen de jókat nevettem... Az első hozzászólón főleg.

Nos a generátoron ( termelő ) ezért áramának és feszültségének iránya ellentétes.

A fogyasztókon mindig azonos az áram és a feszültség iránya!

Ez a két törvény kötelező érvényű. A magasabb potenciálú ponttól (+) az alacsonyabb potenciálú pont felé (-) mutat a feszültségvektor.

Tudod, ahogy a hegyről lefolyik a víz. Az áram is logikus, ugyanis az elektronok negatívak, és a pozitív felé törekszenek, tehát az áram iránya fordított, azaz a negatívtól a pozitív felé mutat a vektora.

Használd egészséggel!