Ha azt se tudjuk, hogy mekkora a világegyetem, akkor miért becsülik meg a tudósok, hogy kb. hány csillag, galaxis van benne? És főleg mi alapján állapítják meg a tömegét (a v. egyetemnek)?

Utolsó kérdésre: azt tudjuk, hogy az a rész tágul, amit mi látunk.

Abból tudjuk, hogy a távoli galaxisok fénye is eltolódik - arányosan a távolságukkal.

Mondhatnám röviden, mert ez a dolguk, ez érdekli őket.

Különben van elképzelésük a méretéről, és ennek alapján a benne lévő anyag mennyiségéről is.

A gond inkább az, hogy a kiszámolt tömeg nem egyezik meg a látható anyag tömegével. Ezért feltételezik, hogy kell lennie ún. sötét anyagnak is.

A hozzánk közeli (Androméda) galaxis közeledik a mi galaxisunkhoz, össze fogunk ütközni vele, tehát ebből nem a tágulásra lehetne következtetni, hanem épp az ellenkezőjére. Csakhogy ennél messzebbre látunk, mind időben, mind térben.

A tágulásra a galaxisok színképének vöröseltolódásából következtetnek (Doppler hatás).

Ha érdekel a téma ajánlom : Steven Weinberg Az Első Három Perc c. könyvét.

Ha a világegyetem végtelen, akkor hogyan tágul? Vagy mégsem végtelen? Mi van azontúl?

Nagyon érdekes kérdéseket tettél fel, kedves kérdező, ne haragudj, h engem is sarkallt a fenti kérdésekre. Amúgy láttam egy érdekes műsort erről a spektrumon, a címe vmi olyasmi volt, h a superstringektől a... nem tudom meddig, sajnos nem emlékszem rá. Keress rá így, háta vhol megvan!

igen ez tényleg érdekes, de ezt nem is nagyon lehet felfogni, h meddig van... és mi van azután???? és azután??? a nagy semmi? és mi az a semmi???

szóval ezekre szerintem senki nem tudja a választ :S

kedves 3. és 4.!

nincs olyan, hogy azután. nem arról van szó, hogy utána semmi lenne, hanem egyszerűen nincs tovább.

nem végtelen, mérete adott és növekszik, csupán nincs vége.