Ma hogyan próbálkoznak a visszautazással a múltba? (lent)

A múltba való utazás lehetetlen, mert ezzel időparadoxont hozhatsz létre. Azonban a múltba való betekintés ELVILEG lehetséges, hiszen ha nem befolyásolod az ott történteket, akkor no problem. Egy szigorúan elvi jellegű lehetőség: Teleportáció+hiperszuper távcső. Elteleportálsz egy egy fényévre levő bolygóra, akkor onnan az egy éve történt eseményeket fogod látni a távcsővel. Remélem nem kell magyaráznom a megvalósítással kapcsolatos problémákat.

Érdemi kutatások a valódi időutazással kapcsolatban nem folynak. Azt tudjuk, hogy ha közel fénysebességgel mész, elvileg a jövőbe utazol, de aztán nem tudsz visszajönni, és szintén komoly problémák vannak a megvalósítással.

Kutatások nincsenek, viszont elméletek vannak.(Amik sajnos nem térnek ki, hogy hogyan lehetne megvalósítani)

Ha valaki vissza utazna a múltba, és ott megölné magát, akkor nem tudna vissza utazni, ergo nem ölné meg magát, tehát vissza tudna utazni, így tovább.

Emiatt mondták páran, hogy ha vissza mennénk a múltba, akkor minden cselekvéssel egy különböző dimenziót hoznánk létre, egy alternatív jelen jönne létre, ebből következik, hogy ha valaki vissza jönne hozzánk akkor arról mi nem tudnánk, mert egy másik dimenzió szál jönne létre.

Kicsit sci-fis, nem tudom van-e valóság alapja, de mindenesetre érdekesen hangzik.:)

"Az első, fizikai elméletre alapuló időgépet Willem Jacob van Stockum vetette fel 1935-ben. Ha egy félvégtelen (anyagban véges) hosszú hengert legalább fél fénysebességgel forgatunk a hossztengelye körül, és valami ezt a hengert valamilyen irányban megkerüli, akkor bizonyos pályákon az visszajut a múltba. A jelenleg rendelkezésünkre álló technika nem teszi lehetővé ilyen henger építését.

A 20. században két fő okkal léptek fel az elmélet megalkotója ellen. Nevezetesen azzal, hogy "hogyan készítünk félvégtelen hosszú hengert?" és azzal, "hogy hogyan forgatjuk fél fénysebességgel?".

Van Stockum azt nyilatkozta, hogy ha 1935-ben a brit ipar nem tud félvégtelen hosszú hengert előállítani, akkor majd a jövőben nyílik erre lehetőség. S véleménye szerint, ha a henger nem félvégtelen hosszú, hanem csak nagyon hosszú, akkor az egyenletek csak akkor tudnak ismét érvényesülni, ha nem a fénysebesség felével forgatjuk a hengert, hanem arányosan nagyobb sebességgel.

Elméletét kiegészítette azzal, hogy amennyiben nem áll rendelkezésünkre egzotikus anyag a henger megépítéséhez (neutroncsillag anyaga), abban az esetben szükséges és elégséges feltétele a működésnek az, hogy a henger hossza félvégtelen legyen. Leírta, hogy ha a technika lehetővé tenné ilyen anyag használatát, akkor a henger két végét kellene vele lezárni ahhoz, hogy működni tudjon, és hogy ne kelljen félvégtelen hosszút építeni. Mivel ilyen anyag az akkori technika segítségével nem volt előállítható (és napjainkban sem tudjuk előállítani), ezért ő rögtön félvégtelen hosszra írta fel az egyenleteit, ugyanis ekkor nem szükséges és elégséges feltétele a működésnek az, hogy egzotikus anyagból legyen készítve a henger két vége.

1962-ben nagy áttörést hozott a Roy Kerr fizikus. Sikerült megoldania a gravitációs egyenleteket forgó fekete lyukra. Van Stockum ekkor elméletét továbbfejlesztette. A hengert kiváltotta egy forgó fekete lyuk gyűrűje, ahol már nem volt probléma az, hogy végtelen-e a gyűrű hossza vagy sem, mivel önmagába záródik, tehát véges darab. Ezt a gyűrűt bizonyos irányban megkerülve, időben visszajuthatunk a múltba.

A Van Stockum féle hengernek és a forgó fekete lyuk gyűrűjének közös tulajdonsága, hogy úgy adnak időutazásra lehetőséget, hogy körülöttük a téridő végtelenül görbül."

[link]

Ez persze csak elméleti, akármilyen sületlenségnek hangzik, tudományosan nem lehet cáfolni, a jelenlegi ismereteink alapján, nem mond ellent a fizikai ismereteinknek.

Lukács Béla fizikus is beszélt róla:

[link]

-------------------------------------

Tisztán matematikai számítás szerint a relativitás elmélet egyenleteibe behelyettesítve fénynél gyorsabban haladó anyag az időben visszafele halad. Az igaz hogy anyag nem érheti el a fénysebességet, de ez nem zárja ki hogy valami anyag gyorsabban haladjon mint a fény viszont az nem lassulhat le a fénysebességre és mindig is gyorsabb volt mint a fénysebesség.

(A fénynél gyorsabb elméleti részecskék neve tachyon.)

Elméletileg tachyon-okkal üzenni lehet a múltba.

Ha lehetséges is lenne az időutazás, a múlt érdemleges megváltoztatása nem. Teszem azt visszautazunk a múltba, hogy megöljük Hitlert, mielőtt kitörne a világháború. Ha ezt megtesszük, akkor a világháború nem történt meg, Hitler neve nem lesz ismert, így nem is utazunk vissza a múltba, hogy megöljük. Jó mi? :)

A fénynél gyorsabb közlekedés meg (azon kívül, hogy lehetetlennek tűnik) nem tényleges időutazás, mindössze lehetőséget ad arra, hogy láthassuk a múltat. De tényleges elmozdulás az időben nem történik, szóval szerintem téves időutazásnak nevezni.

"Ha lehetséges is lenne az időutazás, a múlt érdemleges megváltoztatása nem. Teszem azt visszautazunk a múltba, hogy megöljük Hitlert, mielőtt kitörne a..."

Bizonyos fajta értelemben biztos van időutazás, hiszen folyamatosan mindannyian a múltból a jövőbe utazunk. A kvantumfizika nagyon eltér a hétköznapi logikától.

Az a hipotézis mely szerint sok alternatív valóság létezik egyszerre melyek hol szétválnak hol egyesülnek megmagyarázná pl a kétrés-kísérlet meglepő eredményét, ugyanakkor feloldaná a múltba utazás paradoxonait.

"A fénynél gyorsabb közlekedés meg (azon kívül, hogy lehetetlennek tűnik) nem tényleges időutazás, mindössze lehetőséget ad arra, hogy láthassuk a múltat. De tényleges elmozdulás az időben nem történik, szóval szerintem téves időutazásnak nevezni."

Ez az állítás igaz lenne ha az első mondatot is úgy kezdted volna hogy szerintem.

Egy pontból kibocsájtott fényforrás a téridő bizonyos felületét járhatja be, a téridő ezen felületét fénykúpnak hívjuk, ezen fénykúpon kívüli téridő pontjára akkor juthatna ha gyorsabban haladna mint a fénysebesség.

Vagyis ha túllépnénk a fénysebességet akkor időben visszafelé haladnánk. Viszont nem léphetjük túl mert ahhoz előbb el kéne érni és elérni lehetetlen, viszont ha léteznek olyan részecskék azaz tachyon-ok melyek gyorsabbak mint a fény, ezek nem lassulhatnak le fénysebességre, és visszafele haladnak az időbe legalábbis a relativitáselmélet formulái szerint.

Először ezeket állítod:

"Ha lehetséges is lenne az időutazás, a múlt érdemleges megváltoztatása nem."

"A fénynél gyorsabb közlekedés meg (azon kívül, hogy lehetetlennek tűnik) nem tényleges időutazás, mindössze lehetőséget ad arra, hogy láthassuk a múltat..."

Itt úgy írsz a múltról az időről mint létező dolgokról.

Aztán meg ezt írod:

"szerintem semmi nem halad visszafele az időben, eleve szerintem maga az idő is egy amolyan kitalált dolog, amit az ember "hozott létre" azért, hogy jobban meg tudja magyaráznia dolgokat. Szerény véleményem szerint a jövő és múlt fogalma egyáltalán nem valós, márpedig hogy utazol egy olyan síkon, ami nem létezik? :)"

Mégis mire alapozva gondolod hogy nem létezik? Miben különbözik mintha tényleg létezne az idő, múlt, jelen, jövő?

Belementem abba, hogy szerintem hogyan festene, ha lehetséges lenne az időutazás (amihez ugyebár azt is feltételeznem kell, hogy az idő egy létező dolog)

Egyébként nem alapozom semmire, ez egy vélemény. Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy az univerzumot valami kozmikus nagyapó fosta, bármi lehet :)