Mi az élet?

Figyelt kérdés

2012. máj. 7. 21:30
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:

Lehet, hogy számodra nem egyértelmű az elkülönítés, de prakikus. Mindenesetre nem az alapján történik az elkülönítés, hogy mennyire "ortodox" az anyagcsere menete. Eyszerűen nincs neki anyagcseréje. Számomra nyilvánvaló, hogy a vírusokból az a magas szintű szerveződés, ami az élőket élővé teszi hiányzik.


"De nem látom be, hogy miért kéne feltételül szabni az állandó burkot, ha amúgy meg tudják oldani hogy az integritásuk megmaradjon."

Azért praktikus feltételül szabni a burkot, mert eddig valamennyi élőlény rendelkezik ezzel burokkal. Majd, ha lesz olyan "élőlény"/dolog, ami megoldja máshogy akkor lesz értelme revideálni ezt a feltételt.

2012. máj. 8. 08:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:

Elő szervezetnek akkor hívhatunk valamit ha :

-van anyagcseréje

-végez életműködéseket.

2012. máj. 8. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 hollófernyiges ***** válasza:
100%

"Azért praktikus feltételül szabni a burkot, mert eddig valamennyi élőlény rendelkezik ezzel burokkal."


Nem érzel itt körkörös érvelést? Minden élőlénynek van burka, mert az számít élőlénynek aminek burka van :)

A vírusoknak is van anyagcseréjük, felvesznek a környezetből ATP-t, nukleotidot, aminosavat és (részben kölcsönvett felszereléssel) saját maguk másolatait rakják össze belőle. Egy Rickettsia pont ugyanúgy működik mint egy vírus, a különbség csak annyi hogy annak az teljes életciklusában van lipidburka, nemcsak egy részében mint egy vírus esetében.

Viszont a vírusok önálló evolúciós egységek, ami szerintem sokkal fontosabb mint ilyen mesterséges kritériumokat hozni, hogy van-e rajta lipidsapka, vagy teljesen önálló anyagcserét folytat-e (ami az emberre sem igaz már)

2012. máj. 8. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim ***** válasza:

"Nem érzel itt körkörös érvelést?"

Nem, mivel én nem megmagyarázni akarom az életet, hanem definiálni. Te is azt mondod, hogy minden élőlény evolválódik, mert az számít élőlénynek, ami evolválódik. :-D

2012. máj. 8. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 hollófernyiges ***** válasza:
Jogos :) Ezzel együtt a környezethez való alkalmazkodást fontosabb kritériumnak tartom, minthogy van-e egy elválasztó hártya a kint és a bent között (és ugye a hártya hiánya nem jelenti az integritás feladását). Dawkins óta tudjuk, hogy a gének hatása messze túlterjedhet az állat (vagy egyéb élőlény) fizikai korlátain, ha szigorúan vesszük a hódgát is a hód fenotípusához tartozik, pedig nincsenek egy bőrbe zárva.
2012. máj. 8. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim ***** válasza:
És a hódgát él? :-D Ez nagyon teologikus vita... nem vezet messzire. Munkám során hasznosabb a vírusokat nem élőnek tekinteni, azonkívül zavar, hogy az élővilág törzsfájába se lehet őket beilleszteni.
2012. máj. 8. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 A kérdező kommentje:

Szuper. Köszönöm az értelmes hozzáoszlásokat :)


A chlamydiákkal ott a gond hogy obligált intracelluláris paraziták. Önállóan nem képesek életműködésre mivel nagyon sok génjüket elvesztették. Anyagcserére képesek. Még. Ha ezt definíciónak tekintjük márpedig, muszáj annak tekintetnünk, az életről alkotott képünknek megfelelően. A kérdés önálló anyagcserére kell képesnek lennie az életnek? Illetve mennyire önálló anyagcserének kell lennie? Itt tényleg jó ellenpélda a mitokondrium vagy a kloroplasztisz.


A vonalat azért írtam fel mert jelenlegi tudásunk szerint az élet RNS alapon indulhatott el valamikor és onnan a lépések jönnek. A vírusok természetesen kilógnak ebből a sorból, mivel feltehetően már eleve élő rendszerből kiszakadt daraboknak tekinthetők. Viszont képesek szaprodni, de nem képesek anyagcserét végezni.


A nehézség a köztes lépések és a bonyolódás, egyszerűsödés rendezetlen összessége.


A probléma további gondja hogy mikortól tekinthető valamit élőnek... Tehát akkor egy RNS molekula ami képes volt enzimként katalizálni saját replikációját még nem tekinthető élőnek. Mit kellett volna még összeszednie hogy annak tekinthető legyen? Mondjuk a Marson kialakulhatott volna élet de honnan a fenéből tudjuk hogy az valóban az ha azt se tudjuk mit keressünk... Ezért nem szeretem azon definíciókat, amik például a wikipedia cikkben vagy itt is egy egy kommentnél, adott kémiai molekulákhoz kötik az élet definícióját. Így szerintem nem feltétlen kell éppenséggel sejtmembránnak lennie a határoló felületnek. Lehet akár mondjuk egy szilikát burok. Nagy az univerzum...


Az hogy viszont a definícióba beletartozzon hogy elhatárolódjon a környezettől valamilyen formában viszont fontos.

2012. máj. 9. 00:45
 18/21 hollófernyiges ***** válasza:
100%

"feltehetően már eleve élő rendszerből kiszakadt daraboknak tekinthetők."


Vagy nem. Nekem azért nem tetszik ez az elmélet, mert a vírusok szinte minden szabályát megszegik a molekuláris biológiának, kezdve azzal hogy RNS-ben tárolnak információt odáig hogy fehérjével primeolnak mRNS-t. Mivel az alapszabályok kivétel nélkül érvényesek az összes szintén gyorsan szaporodó bacira vagy eukariótára, én inkább azt az elméletet támogatnám, hogy a vírusok a standard modell kialakulása előttről származnak, vagyis sokmilliárd évesek. Mivel azt nem tudjuk hogy akkor miből állt a választék, nem mondható meg hogy a már meglevő létformákból szakadtak ki, vagy eleve ilyenek voltak.

2012. máj. 9. 08:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim ***** válasza:

nem olyan régen még ez volt:

ingerelhető

szaporodik

anyagcserét folytat


ma azt mondják olyan rendszer,amely képes a Darwini evolucióra

fogadni mernék hogy 10 év mulva megint mást fognak mondani

2012. máj. 12. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 anonim ***** válasza:

A szabatos válaszhoz ez a felület kevés. A lényeges elemeket pedig már leírtátok. Mint várható volt, a vita arról folyik, hogy mi a választóvonal. Ehhez magát a természetet kell segítségül hívni.

A tudomány mai állása szerint - kicsit pongyolán fogalmazva - a természetben nincsenek ugrások, a változás folytonos. Nem kell rögtön a kvantumfizikával jönni, a folytonosságot abban az értelemben kell tekinteni, hogy a jelenség mértékéhez képest nincs durva ugrás.

Ebből viszont az következik, hogy az élet választóvonalául csak önkényes meghatározás adható. Kellően elmélyült, de kötekedő elmék mindig tudnak a határvonal környékéről olyan megalapozott példát mondani, ami egyrészt a definíciók szerint élő, másrészt nem. Kutatás kérdése, hogy a választóvonal környékén, bárhol is húzzuk meg, mindig lehet is-is tulajdonságú objektumokat találni. Ezért meg kell elégednünk bizonyos pontatlansággal (lásd Heisenberg).


A játékos kedvű #3 válaszolónak. A kötekedés a tudomány legfontosabb hajtóereje. Csak jól kötekedni se egyszerű. De hogy cáfoljak: a kiherélt kutya nem jó példa, mert a szaporodás az egyed eredeti tulajdonságára vonatkozik. Mielőtt hozzányúltál, tudott szaporodni, ahogy a méhnyakrák miatt kioperált méhű szerencsétlen asszonyok is szülni. A neutron se jó ellenvetés. A másik 3 neutron az uránatomból származik, és nem sokban hasonlít a "szülőjéhez". Arról sem volt szó, hogy ennek hatására a szülő "már nem a régi".

De azért a gondolat szórakoztató. És főleg meggondolásra késztet.

2012. máj. 12. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!