Mik az evolucio legnagyobb bizonyitékai?

"Akiket elküldenek, hogy keressen bizonyítékot az evolúcióra, azoknak jókora összeget is adnak utitársként."

Tényleg? Hol? Mondd! Megyek!

Üdv: egy evolúcióbiológus

Kedves kérdező!

Nincs olyan, hogy "legnagyobb" vagy "legmeggyőzőbb" bizonyíték, mindent meg lehet cáfolni kellő szofizmussal. Nézd csak meg a gyik-ot. ;)

Amiket felsoroltál, azok mind széles körben elterjedt bizonyítékok. Engem már Darwin A fajok eredetével meggyőzött (igen, én olvastam!). Aztán Dawkins könyveit is olvastam, az sem árt, ha valaki képbe akar kerülni.

Az evolúció megértése az első lépés az elfogadása felé. Nem hinni kell benne, megérteni. Hinni én a Nagy Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúban hiszek.

Személyes érintettség még, hogy ha nem működne az általunk vázolt evolúciós elmélet, nem működnének az evolúciós alapra építő algoritmusok sem (nem is hinné az ember, hányféle evolúciós algoritmus van), nem tudtam volna evolúciós aspektusból vizsgálni egy fehérjét (ami - nem én találtam ki - pénisz alakú...), és most nem lenne tanszék, ahol dolgozhatok (persze egyelőre ingyen, mert szeretjük a magyar felsőoktatást). Egészen szépen leírtuk a matematikáját (jó, van még felderítésre váró rész) is, használjuk a mindennapokban, működik. Persze a természet lehet, hogy nem ez alapján működik, ezt sosem lehet megtudni, nem szokott szóba elegyedni az emberrel, ahogy pl. a garvitációs erő sem fog megszólítani, csak sejthetjük, hogy úgy működik, ahogy Newton először megsejtette. Minden bizonyíték arra mutat, hogy az elmélet helytálló, nem szorul még cserére, legfeljebb korrigálásra.

Ja, ha az ilyen természetes bizonyítékokat gyűjtöd (kb. szépen összekaptál mindent), akkor beírhatod, hogy a megfigyelhető fajképződés is igazolja az evolúciót (van ilyen, lassan öt esetet tudok felsorolni), esetleg az anatómiai felépítés mellé beszúrhatod, hogy a sejtbiológiai felépítés is. [Endoszimbionta-elmélet. Ne zavarjon, hogy a kiötlője, aki amúgy zseni, mostanság meghülyült és mindent az ID bizonyítékának vél. A saját elméleteit is.]

Lehet, hogy részletkérdés, de én a fosszíliákat az utolsó helyre pakolnám a felsorolásban, bár történetileg az első a földrajzi elhelyezkedés és anatómiai hasonlóságok mellett. Nekem a molekuláris felépítésbéli hasonlóságok sokkal "meggyőzőbbek", pl. genetikai kód univerzalitása (majdnem univerzalitása).

De ez ne vezessen, az a baj, hogy nem tudok vitázni, érvelni, meggyőzni. :) Meg front is van.

Fajképződés: valami indexes cikk is volt, még a nyáron linkelte is valaki, én kiakadtam rajta, mert azt sugallja, mintha a németek olyan dolgokat publikáltak volna, amit kb. harminc évvel (sőt, van az már negyven is) itthon, magyar kutatással feltártak. Ezt nem tudom neked visszalinkelni, lényegében egy ökotípus (Arabidopsis faj volt, ha jól emlékszem) újabb környezetbe kerüléséről volt szó, és a klasszikus ökológiai vizsgálatok mellett rendszeres genetikai monitorozást is tartottak, így egy poliploidizációs és talán egy hibridizációs lépésen keresztül olyan unikális genom alakult ki, ami az addig ökotípusként leírt populációt új élőhelyen való megtelepedésben segítette. Végül mivel az eredeti fajjal már nem szaporodott, genetikai szinten is elkülönült, új fajként írták le. (Nem csak ökotípus, hanem faji rangot kapott.)

Ilyesfajta kísérlet van mesterséges szelekcióval is (az előzőnél állítólag nem nyúltak bele, csak monitoroztak) élesztőkre (ebben van magyar kutatás is), muslincára (kedvenc háziállatunk a fonálféreg és a muslinca - mondják a molekuláris biológusok) is, de persze Arabidopsisra, paradicsomra is csinálják a növénybiológusok, illetve az "új generációs GMO kukorica" is pont ilyen szelekciós mechanizmusokon épül (meglocsolják a magokat pl. gyomirtóval, elvetik, ami kikel, azt termesztik, megint locsolás, termesztés - genetikai vizsgálattal). Mindez csak a flancos neve a klasszikus növénytermesztésnek, az is fajkeletkezési mechanizmusokkal történt. Csak az ember tudatosan felgyorsította a természetes dolgokat. Ugyanígy állattenyésztésben.

Más természetes fajkeletkezés az endoszimbionta elmélethez kapcsolódik, van egy öö... amőba (vagy papucsállatka, mindig elfelejtem, utoljára öt éve tanultam), ami éppen "veszi fel a kloroplasztiszt", azaz vannak olyan populációk, amik cianobktérium nélkül élnek, olyan is, ami csak ideiglenesen él együtt, és olyan, ami állandóan, sőt, megfigyeltek génátvitelt is. Ugyan ez egy önálló faj, de lehet, hogy elválik majd a "plasztisztalan" és a plaztiszt felvett formája. [Sok papucsállatka-faj él együtt zöldalgával, cianobaktériummal, ez nem az. Ott csak megeszi, de aztán úgy dönt, nem emészti meg.]

Fajképződési mechanizmusra utal a gyűrűfajok léte. Keress rá neten, de lényegében arról van szó, hogy földrajzilag kis távolságokra lévő populációk, amik között kis különbségek vannak pl. szaporodásban (minimális szelekció), egymással még szaporodnak. Viszont ha pl. egy hegy körül a számukra lakható magasságban terjedtek el, akkor lehetséges, hogy a "gyűrű" bezárul, és a két vége: az első, kiindulási populáció, és a legfiatalabb, legtovább migrált populáció már egyáltalán nem szaporodik egymással. Pl. madaraknál figyelhető meg ilyen (Himalája, és egy füzike-gyűrűfaj). Gyakorlatilag követhető a fajképződés, csak körbe kell sétálni a hegyet.

A páfrányok ide-oda ploidizációja, hibridizációja újabb lehetőséget ad a fajképződés megfigyelésére, bár itt nem térben, hanem időben kell egy picit utazni. Ehhez pedig a kromoszómáikat kell vizsgálni. (Ez egy remek magyar vizsgálat, a hazai páfrány-flóra nagyját leírták ilyen módon.) Sima matematikával és minimális logikával levezethető, miből mi lett, csak pár előalakot kell feltételezni, amik ma már nincsenek meg, mert vagy továbbfejlődtek, vagy kihaltak. (Lényegében a növényeknél az állandó ploidizációs-szint váltakozása lehetővé teszi, hogy evolúciós történeteket írjunk fel: kivágod a kormoszóma képét, és keresel egy olyan növényt, ami rendelkezik ilyennel. És ha mit ad isten, feleannyi A kromoszómája van, mint a vizsgáltnak, akkor bizony ott egy ploidiaszint-változás volt a háttérben. Lásd pl. búza elődeinek feltárása.)

Kismillió fajképződést lehet vizsgálni, csak a többség nem gyors (lénygében minden ma élő faj épp fajképződési mechanizmusokon megy keresztül - aztán vagy fejlődik, vagy felfordul). Ezért szeretik a bacikat, vírusokat. Lásd antibiotikum-rezisztens baktériumok. Ezt valamiért mindenki elismeri, hogy léteznek, és milyen rossz az antibiotikum, ne adjuk az embereknek, de hogy ez fajképződshez vezetne, azt már nem. Pedig rengeteg ilyen cikk van. Néha csak egy plazmidot cserélgetnek (multirezisztencia plazmid), máskor ez populációs szétválással is egybeesik. Vírusoknál... na, ott már őrület van. Nem fajképződés az influenza vírus változékonysága, mert az csak genetikai shift eredménye (lásd az A típust, H1N1 és egyéb világjárványok), de pl. fajképződés a HIV megjelenése. A majom megfelelő vírusából evolvált tovább emberi kórokozóvá - egyelőre nem teljesen tisztázott, milyen körülmények között. Valahogy a majomvírus átkerült az emberbe, és onnantól szabad volt a pálya. Semmiféle emberi beavatkozásról nem volt szó, nem olyan rég történt, dokumentálható... Persze az összeesküvés-elméletek szerint biológiai fegyver, és egy titkos csoport hozta létre és fertőzte meg direkt az afrikaiakat. (Tuti, hogy NWO állt a háttérben. Bekeményítettek a fiúk.)

Hirtelen több nem jut eszembe, pedig az elején még akartam írni valamit... persze ez elég vegyes kép, rosszul tálalva, de remélem, kihámozható a lényeg. :) (Ja, van olyan, hogy kétéltűek, hüllők körében fajkeletkezés. Ez kissé bonyolultabb. Meg a halak. A fejkeletkezésnél már csak a nemmeghatározási mechanizmusaik rosszabbak.)

Ha még bizonyíték, így utólag eszembe jutott: tudod, mi a SINE, LINE szekvenciák, transzpozonok, retrotranszpozonok? Ezekkel remekül lehet törzsfát készíteni, ezért szokás kiemelni, mint evolúciós bizonyítékokat (bármi, amivel törzsfát lehet készíteni az). :) (Vagy Sleeping Beuty, Frog Prince.) De ez is "csak" molekuláris jellegzetesség.