Elképzelhetőnek tartjátok, hogy kifejlődött már az értelmes élet a földön, csak kipusztult?
Láttam egy filmet arról, hogy mi maradna fenn az emberi civilizációból ha az ember eltűnne a Földről, és 500 ezer év alatt a legmonumentálisabb alkotások is elporladnának, elmálnának, példaként az amerikai Mount Rushmore-i sziklába faragott elnökarcokat említették. Tehát egymillió év múlva hírünk-hamvunk sem maradna.
A földtörténetben pedig öt hatalmas fajkihalás volt, és most van kialakulóban a legújabb, az emberi civilizáció talán önmagát is pusztításba döntő túlszaporodásával.
Eddig úgy tűnik, ha volt is fejlett civilizáció már a Földön, a Holdra nem jutott el. Legalábbis maradandó alkotást nem hagyott a Hold évmilliókig változatlan világában. Tehát minket nem fejlődhetett túl.
Mégis, hiányolom az idegen inteligenciák kutatásának azt az ágát, amely azt vizsgálná, hogy a földön melyik volt az eddig kialakult, és már kihalt legfejlettebb életforma. Hiszen önmagában nem elég az élet lehetőségét megtalálálni egy bolygón, arra is tudni kellene a választ, hogy mekkora a valószínűsége az értelmes élet kialakulásának, evidencia-e az élet jelenléte esetén az értelmes fajok megjelenése.
A földi - egyetlen vizsgálható - példa persze azt sejteti, hogy igen. De akkor miért nem alakulhatott ki korábban, ha évmilliók távlatából az emberi civilizáció is csak annyi nyomot hagyna, hogy volt egy 6. nagy fajkihalás. Mit gondoltok?
válasza: válasza:Igen, jogos az észrevétel, de például dinoszauruszcsontokból is egy-egy faj azonosításához sokszor egyetlen csontváz áll rendelkezésre vagy csak egy-két csontdarab. Ráadásul az ember kisebb, így lehet, hogy a korábbi is kis növésű volt.
Egyértelmű, hogy az elmélethez hiányoznak a kövületek, de ez még nem jelenti azt, hogy ne is lett volna.
A dinoszauruszok kihalását például egy 10 km-es kisbolygóra fogják, de még nem találták meg a nyomát, ott is csak találgatnak. Pedig annak az azért elég nagynak kellene lennie, hogy egyértelműen tudják. Tehát úgy gondolom, hogyha nem találtunk még kövületet, akkor az nem jelenti azt, hogy nem is kell lennie valahol valaminek.
Persze egyértelmű, hogy hiányzik egy nyom, de úgy gondolom, hogy ez még alapjaiban nem zárja ki az elméletet.
válasza:"...de például a dinoszauruszok kihalása után tudott újra olaj képződni."
Nem tudott. Nem volt olyan buja vegetáció amely szolgáltatta volna a nyersanyagot. A fosszilis energiahordozók túlnyomó többsége kb 300 millió éves, a Karbon korból származik.
"Az ércek pedig ittmaradtak a bolygón,..."
Hogy bányászni lehessen, feldúsult érctelepekre van szükség. Felhasználással viszont ellenkezőfolyamat megy végbe. Elég valószínűtlen, hogy valaki azért gyártson acélt, hogy sok millió tonnát egy rakásra hordjon belőle,
hogy majd néhány millió év múlva a nagy kupac rozsdából ismét acélt gyárthasson.
válasza:"A dinoszauruszok kihalását például egy 10 km-es kisbolygóra fogják, de még nem találták meg a nyomát, ott is csak találgatnak. Pedig annak az azért elég nagynak kellene lennie, hogy egyértelműen tudják."
De, egyértelműen tudják.
"a Földön egyébként ritkán előforduló, de az ehhez az időszakhoz tartozó kőzetrétegekben mindenhol jelen levő irídium réteg egyértelműen bizonyítja a becsapódás tényét.[135] A bizonyíték alapján feltételezhető, hogy a mexikói Yucatán-félsziget környékén lévő 170 kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert egy nagyjából 5–15 kilométeres kisbolygóval történő ütközés hozta létre, amely elindította a fajok tömeges kihalását.[136][137] A kisbolygó-becsapódás elméletet egy nemzetközi tudóscsoport által 2010-ben megjelentetett tanulmány bizonyítottnak találta.[138]" (wiki)
EZ a ma elfogadott tudományos álláspont.
"Az ércek pedig ittmaradtak a bolygón, újra oxidálódtak,"
Ezzel csak az a baj, hogy az ércek eléggé egy helyre koncentrálódva találhatók a Földön, ami azt jelenti, hogy eddig még nem bányászták ki azokat, mert akkor a felhasználás során széthordták volna a Föld felszínén. Gondold el, az olyan ritka, de általánosan használt (és az elsők között megmunkált) fém, mint a réz kizárólag jól elhatárolható területeken bányászható. Ha ezt egy előző faj már kibányászta és felhasználta volna, akkor nem egy adott területen lehetne rezet bányászni, hanem a Földön mindenütt találnánk egy kis maradék rezet... De ennek NYOMA SINCS.
"a földön melyik volt az eddig kialakult, és már kihalt legfejlettebb életforma."
Miért ne kutatnák? És tudjuk is, hogy melyik földtörténeti korban melyik faj volt a legfejlettebb. Pontosan tudjuk.
"arra is tudni kellene a választ, hogy mekkora a valószínűsége az értelmes élet kialakulásának, evidencia-e az élet jelenléte esetén az értelmes fajok megjelenése."
Ezeket is tudjuk, számolunk is vele, és bizony ez alapján számították ki azt is, hogy rajtunk kívül csak a mi galaxisunkban is több millió helyen kialakulhatott az élet, és ezek között akár több ezer értelmes is lehet. De az értelem megjelenése SOHA nem evidencia - mindig csak lehetőség.
"évmilliók távlatából az emberi civilizáció is csak annyi nyomot hagyna, hogy volt egy 6. nagy fajkihalás"
Nem csak annyi nyomot hagyna. A fentebb leírtakat végiggondolod, látható, hogy a bányászati tevékenység nyomai sokkal hosszabban megmaradnak - mégpedig a határozott lelőhelyek hiánya miatt. Persze pár 100 millió év alatt a becsapódó meteoritok, a kéregmozgások már kialakítanának újabb lelőhelyeket. De ehhez azért 1-2 millió év nem elég.
Szóval nem olyan egyszerű nyom nélkül eltüntetni egy fajt, még a természetnek sem :-)
Pedro
válasza: válasza:Szerintem az osember is intelligens fajnak szamitott, eleg, ha a barlangrajzokat vagy a cserep cuccaikat megnezzuk, pattintott dardahegyeket stb. Ha akkor kihaltunk volan, mert jott volna valami szarabb ido, amit nem birtunk volna, akkor ma az osszes asvanyi nyersanyagok erintetlenul fekudnenek a fold alatt. SZerintem ez nem erv. Lehet, hogy csak nem jutott el arra a szintre a technikai evolucio, hogy azokat kibanyasszak.
Amugy nem hiszem, hogy volt ilyen faj.
válasza:"Elképzelhetőnek tartjátok, hogy kifejlődött már az értelmes élet a földön, csak kipusztult?"
Igen elképzelhetőnek tartom, ugyanakkor teljesen valószínűtlennek is :)
Ellenérv a kövületek inteligens lény létét igazoló szükségességére: Ha a dinoszauruszok csoportját nézzük: "A dinoszauruszoknak rendkívül sokféle változata alakult ki; egy 2006-os tanulmány szerint több mint 600 nemet sikerült egyértelműen azonosítani, és összesen mintegy 1850 nem létezését feltételezik, melynek közel 75%-a még felfedezésre vár. Egy korábbi tanulmány 3400 nem létét valószínűsítette, beleértve azokat is, amelyeknek nem maradtak fenn maradványaik a fosszilis rekordban. 2008. szeptember 17-ére az 1824 óta elnevezett fajok száma elérte az 1 047-et." A fajok száma nagyjából kétszerese a nemekének. Tehát a jelenlegi ismeretek alapján legalább 2500 eddig nem felfedezett dinoszauruszfajnak kell lennie.
A másik dolog, ami érdekessé teszi a dinoszauruszokat az az, hogy két lábon álltak!!!
Az ember inteligenciája rohamos fejlődésének az adott teret, hogy két lábra állt, és felszabadultak a kezei. Körülnézünk az állatvilágban nem látunk olyan fajt, amelynek szabadak lennének a kezei, nem használná a mozgásához. Amikor kifejlődött a lény, amelynek szabaddá vált a keze, megjelent az inteligencia is.
Elkezdett hozni vinni dolgokat, manipulált, le kellett tennie. A kezével egyre összetettebb mozgásokra volt képesebb, nőtt az agytérfogata is.
Viszont több mint 60 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok zömének szabad volt a keze.
Közülük még legkevesebb 2500 fajt nem ismerünk...
A fosszilis rétegek pedig csak egy véletlenszerű, szűk bepillantást engednek abba a 165 millió évbe melyben ezek a fajok uralták a Földet.
Az értelmes lény létének kérdését pedig elválasztanám a kisbolygóbecsapódástól, úgy gondolom egyik nem zárja ki a másikat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!