Evolúció vagy intelligens tervezés hozta létre az életet a Földön?

Szia Tom.

Mi számít tudományosnak? Több tudományfelfogás létezik. A tudományról szóló vita szintén nem természettudományos, amelyek megint csak alapvetően kérdőjelezik meg a bizonyítás végső alapelvként való bemutatását.

Elvileg sincs meg az a lehetőség, hogy a világ valamennyi kérdésére valaha is teljes értékű választ kaphassunk.

A világ teljes megismerhetősége már csak a matematikai nyelvezet korlátai miatt is kétséges. Gödel szerint, már egyszerű módon is meg tudunk fogalmazni eldönthetetlen logikai állításokat, amilyenekhez hasonlók a matematika alapjait képező axiómarendszerekben sem dönthetők el.

Az ID egy minimalista tudományos elmélet szeretne lenni. A természetben keresi a tervezettség jeleit, főleg a sejtre koncentrál. Az ID is meg tudná fogalmazni mi élő és élettelen közötti különbség, de ezt az ellentábor biztos nem fogadná el.

Mi van ha létrehoznak mesterségesen életet? Megint azt bizonyítja, hogy intelligencia kell hozzá.

Robi

"Mi számít tudományosnak? Több tudományfelfogás létezik. A tudományról szóló vita szintén nem természettudományos, amelyek megint csak alapvetően kérdőjelezik meg a bizonyítás végső alapelvként való bemutatását. "

Mirol beszelsz? Es mit jelent, hogy tobbfele tudomanyfelfogas letezik? hany fele? Legyszives az IDs "tudomanyfelfogast" ne sorold ide. Mert az valami mas.

"Elvileg sincs meg az a lehetőség, hogy a világ valamennyi kérdésére valaha is teljes értékű választ kaphassunk.

A világ teljes megismerhetősége már csak a matematikai nyelvezet korlátai miatt is kétséges. Gödel szerint, már egyszerű módon is meg tudunk fogalmazni eldönthetetlen logikai állításokat, amilyenekhez hasonlók a matematika alapjait képező axiómarendszerekben sem dönthetők el. "

So what? Ebbol az egeszbol kovetkeik valami az elet keletezesere vonatkozoan?

"Az ID egy minimalista tudományos elmélet szeretne lenni. A természetben keresi a tervezettség jeleit, főleg a sejtre koncentrál. "

Az Id a laikusok tudomanyosnak latszo halandzsaval torteno megtevesztesre koncentral. Es csak szeretne tudomanyos elmeletnek latszani. Valojaban nem mas, mint tudomanyos kontosbe bujt kreacionizmus. Az erveik ezt nyilvanvalova teszik, de errol birosagi dontes is van :-) [link]

"Az intelligens tervezés oktatása az állami iskolák biológiaóráin megsérti az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét (Establishment Clause) (továbbá Pennsylvania állam alkotmányának I. cikkelyének 3. szakaszát) mivel az intelligens tervezés nem tudomány, „képtelen elkülöníteni magát kreacionista, így vallásos elődeitől”."

"Mi van ha létrehoznak mesterségesen életet? Megint azt bizonyítja, hogy intelligencia kell hozzá."

Es eppen ezert, mivel nem falszifikalhato nem is tekintheto tudomanyos elmeletnek.

Ha nem a bizonyítás az alapelv, akkor mégis micsoda? Hogyan tudjuk egy állítás helyességét vizsgálni bizonyításon kívül?

Gödelre még egy kicsit gyúrjál rá, azt javaslom. A Gödeli tételek nem a világ megismerhetőségét cáfolják ugyanis.

Aha. És mik a tervezettség jelei? Mitől minimalista egy tudományos elmélet?

Ha mesterségesen létrehoznak életet, az még nem bizonyítja, hogy az élet létrehozásához szükséges az intelligencia. Azonban a folyamatok elemzésével vizsgálhatjuk, hogy azok a természetben létrejöhetnek-e.

Döncike. :)

Kedvedért még reagálok egyet, de csak azért, hogy szóljak, ez nem az a kérdés részedről, amivel sarokba tudod állítani az "ezohívőket", mivel ezt a kérdést visszapattinthatják pillanatok alatt, és megkérdezik, mégis hogyan bizonyítod, hogy van az elmén kívül(értsd térben kívül) elhelyezkedő univerzum az annak(elme) közvetlenül megjelenő tapasztalaton(amiről pedig a természettudomány bizonyítja, hogy mentális) túl? Nemhogy bizonyítani, de még megérinteni sem tudod azt a külső világot...egyszerűen odaképzeled, és abból vonsz le következtetéseket...ilyet nem illik, mivel a tényekből illik következtetni, nem a feltételezésekből...a tény pedig az, hogy az anyagi világ mentálisan jelenik meg(ahogyan álom idején is), mint tapasztalat...de nyugodtan mondj egyetlen dolgot, ami úgy létezik, hogy senki és semmi nem gondol rá, és mindjárt cáfoltad az állításomat...ha pedig nem tudsz, akkor azzal a "Te állításod" van cáfolva, és az enyém bizonyítva. :)

A télapós, nyuszis, vámpíros dolgot pedig megbeszéltük, felesleges erőszakoskodnod ezzel...ezekről vannak kijelentések, de nincsenek bizonyítva, alátámasztva, így ebben a formájukban valótlanok, amit viszont én mondok, érvekkel alátámasztok, és itt van a hatalmas különbség.

Tom Benko. :P

a kölcsönhatást mégis mi okozza ebben az esetben? a kölcsönhatás maga élből körkörös...a hozzászólásod második felét pedig szerintem Te sem gondoltad komolyan, legalábbis a falszifikálhatósággal kapcsolatos részét...az egzisztenciával kapcsolatosat pedig már régebben megbeszéltük egy másik kérdésnél szerintem, de már Döncikének is felvezettem ezt, mármint a kijelentésemben szereplő entitás valóságát. :)

ui.: ha nem haragszotok meg, már nem fogok reagálni, köszönöm mindegyikőtöknek a beszélgetést...:)

üdv és további jókat

26/F

LastOne.Left

Zárszó

TANULMÁNY Byl, John-tól:

Széles körben elterjedt az a mítosz, hogy a tudomány tényszerű, objektív és racionális, a valóság azonban nem ennyire egyértelmű.

Tudományfilozófusok ma már elismerik, hogy a tudomány is tartalmaz nem kevés szubjektivitást. A tudományban például mindig különbséget kell tennünk a rideg (tényszerű) adatok – az általunk ténylegesen megfigyelt dolgok – és a szubjektív elméletek között, mely utóbbiakkal a korlátozott mértékben rendelkezésre álló adatokat magyarázzák és bővítik ki.

A nehézség itt abban áll, hogy a tudományos elméleteket nem egyszerűen levezetik az adatokból. A gyakorlatban az adatok mindig aluldeterminálják (under-determine) az elméleteket. Ez azt jelenti, hogy sok különböző elmélet szolgálhat magyarázatul ugyanarra az adathalmazra. Vegyük például azt a tényt, hogy a távoli galaxisokból érkező fény vörössé válik. Minél távolabbi egy galaxis, annál jobban a vörös felé tolódik el a fény. Mi az oka ennek? Sokféle elméletet gyártottak ezzel kapcsolatban. A vörös eltolódás okait a következőkben látták:táguló tér, mozgás a térben, gravitáció, csökkenő fénysebesség, zsugorodó atomok, növekedő részecsketömeg, fáradó fény

Melyik a helyes elmélet? Mivel egynél több elmélet is magyarázatul szolgálhat, egyértelmű, hogy a döntést valamilyen más, nem megfigyelésen alapuló tényezőkre támaszkodva kell meghozni. A tudományfilozófus Carl Hempel azt írja: Az adatoktól az elméletig való átmenethez kreatív képzelőerőre van szükség... A tudományos elméleteket nem megfigyelt tényekből vezetjük le, hanem kitaláljuk, hogy aztán megmagyarázhassuk őket. A magyar tudományfilozófus Lakatos Imre még ennél is továbbmegy, amikor a következőt állítja: A tudományos elméletek nemcsak egyenlőképpen bizonyíthatatlanok és egyenlőképpen valószínűtlenek, hanem egyenlőképpen megcáfolhatatlanok is. Lakatos arra a következtetésre jut, hogy egyetlen tudományos elméletet sem lehet bizonyító erejűen igazolni, mivel nem rendelkezünk olyan igazolható kritériumokkal, amelyek feltétlenül megalapozzák az ilyen igazságot. Mivel elméletileg a teóriák végtelen száma lehetséges, annak valószínűsége, hogy egy adott elmélet helyes: egy a végtelenhez, ami egyenlő a nullával. Ugyanakkor egyetlen elméletet sem lehet bizonyító erejűen megcáfolni, mivel mindig lehetséges azt az által „megmenteni”, hogy megfelelő másodlagos elméleteket gyártunk.

Hasonló következtetésre jut az amerikai filozófus, Willard Van Orman Quine: Bármilyen állítást igaznak tarthatunk, lesz ami lesz, ha meglehetősen gyökeres korrekciókat végzünk a rendszerben egyebütt. Tudásunknak vagy meggyőződésünknek összessége – a legrendszertelenebb földrajzi és történelmi ismeretektől kezdve az atomfizika, sőt az elméleti matematika vagy logika legösszetettebb törvényeivel bezáróan – nem más, mint ember alkotta építmény, mely csak a szélek mentén érintkezik a tapasztalattal.

Ez a következő kérdéshez vezet el bennünket: hogyan válasszuk ki a tudományos elméleteket? Melyik konkuráló elmélet a helyes? Előnyben részesíthetjük a legegyszerűbb (vagy a leghasznosabb, legszebb stb.) elméletet. Ez azonban további kérdést vet fel: honnan tudjuk azt, hogy az egyszerű elméletek nagyobb valószínűséggel igazak? Ez pusztán feltevés, mely a világról való gondolkodásunkat tükrözi. Végső soron tehát nincsenek biztos eszközeink arra, hogy megkülönböztessük a valódi elméleteket a hamisaktól. Olyan elméleteket szoktuk kiválasztani, amelyek leginkább beleillenek világnézetünkbe – a világgal kapcsolatos s legalapvetőbb feltevéseinkbe. A tudományban tehát csak a tényleges megfigyelésen alapuló adatokat lehet tudományos tényként elfogadni. Mihelyt magyarázni és kiterjeszteni próbáljuk ezeket a tényeket, elméletekre kell támaszkodnunk, mely elméletek kiválasztása nagyban függ előzetes világnézeti elkötelezettségünktől.

Robi

Elnézést, bocsánat.

TANULMÁNY Byl, John-tól: forrása:

[link]

Robi