A Csillagok mindig ugyan ott vannak, ún' ugyan ott látszódnak, éjjel-nappal, télen-nyáron?

> „A Csillagok mindig ugyan ott vannak, ún' ugyan ott látszódnak, éjjel-nappal, télen-nyáron?”

Nem.

> „Ha ugyan azon az ablakon nézek ki nap mint nap ugyan azt az égboltot a csillagaikkal látni?”

Nem. (Legfeljebb, ha valamelyik sarkpontról pont felfelé néz az ablakod. De amennyire én tudom, nem építettek egyik sarkpontra se semmilyen házat.)

Nem, nincsenek mindig ugyanott. A déli féltekén például más csillagképeket látnak az emberek, mint mi északon.

A csillagok helyzete is változó, attól függően, hogy pontosan mikor is nézel ki az ablakon. Ha ugyanarra az egy pontra nézel az égen, este ötkor, meg hajnali kettőkor más-más csillagokat fogsz látni. Az sem mindegy, hogy éppen milyen évszak van. Az egyetlen, ami mondhatni a "helyén marad" az a sarkcsillag, ami a forgási tengellyel azonos pozícióban van.

"Ha ugyan azon az ablakon nézek ki nap mint nap ugyan azt az égboltot a csillagaikkal látni?"

Ha minden nap kb. 4 perccel korábban nézel ki, akkor igen (természetesen óraátállítással nem számolva). Persze előbb-utóbb belesodródsz a nappalba, és akkor mégsem. Egyébként meg már leírták: függ attól, hogy melyik nap és hogy hány órakor nézed a csillagokat. Ahogy írod is:

- Egyrészt a Föld forog a tengelye körül. Ezért a csillagok is mennek látszólag egy-egy kört naponta az égbolton, ahogy a Nap és a Hold.

- Másrészt a Föld kering a Nap körül. Ezért mindig csak a Naptól kb. ellentétes irányba levő csillagokat látjuk (plusz a pólus környékén levő cirkumplolárisakat). Azaz más csillagképeket látunk télen, mint nyáron (a cirkumpolárisakat kivéve).

Szerencsére ma már remek alkalmazások vannak, ahol ezt ki is próbálhatod. Itt például tudod állítani a dátumot és időt is (na meg a földrajzi pozíciót):

[link]

#4

Ahogy a 2. válaszoló írta, a Göncölszekér cirkumpoláris, azaz mivel elég közel van a sarkponthoz, egész évben látszik. De az sem ugyanott van mindig, látszólag forog a sarkpont körül. Ez a nap folyamán és az év folyamán is megfigyelhető, például az esti órákban tavasszal áll a legmagasabban, ősszel pedig a horizont közelében.

Itt van képekkel - bár tényleg nagyon egyszerű.

Itt van egy video ahol a tanárnő elmagyarázza, hogy jön ki ez. A földpályát nem rajzolta ki, de képzeld oda. A Földből négyet rajzol le a pályán és mutatja a nappali és éjszakai oldalukat. És mindig a Nappal ellentétes irányban látszanak a csillagok és a földpályán haladva ez mindig változik.

https://www.youtube.com/watch?v=tLPNawTZOSQ

Itt van még egy kép, de itt képzeld hozzá a nappali és éjszakai oldalak vonalát is.

[link]

Másik videó.

https://www.youtube.com/watch?v=P9DrzV4rVao

A pongyola fogalmazás az oka annak, hogy az olvasottak, ha akarom igazak, ha akarom hamisak.

Kezdjük a kérdéssel. Igen, a csillagok mindig ugyanott vannak (hozzánk képest), feltéve hogy kis elmozdulásokkal nem számolunk. Mert precízen szólva, soha nincsenek ugyanott (a látszó ponton), mert minden mozog, és a föld és egy csillag ugyanabban a látszó helyzetben soha nem lehet.

A csillagok azonban a föld forgása miatt folyamatosan változtatják a helyüket az ég egy pontjához képest. És a csillagok másnap nagyjából ugyanabban az időben szemmel nem megállapítható mértékben vannak más helyen. Ezt könnyű belátni. Ha a legközelebbi csillagot a földi viszonyokba képzeljük, akkor az tőlünk 3500 m-re lesz, a föld keringése ekkor egy 1 m átmérőjű ellipszist (majdnem kör) jelent. Senki sem fogja szemmel bemérni, hogy a kör bármely pontjából nézve a "csillag máshol van". A föld forgását is szimulálhatjuk, ha közben a saját tengelyünk körül forgunk.

Ami a Göncölt illeti, ott is ugyanez a helyzet, csak éppen a Göncölt alkotó csillagok földtől való távolsága rendkívül eltérő. Ezért a látszó helyzetük egymástól elmozdul a föld keringése során.

Ezt bizonyítani a projektív geometriával lehet, feltéve hogy arányos távolságokat rajzolunk fel a térben.

Nagyon fontos mit jelent az "ugyanaz". Ha precíz adatot (akár látószöget), akkor az időben nincs olyan két időpont, amikor a csillagok azonos látszó helyzetben vannak. Ha azt a szemünkkel kívánjuk megállapítani, azaz akkora pontossággal, amit a szam képes megkülönböztetni, Akkor egy konkrét csillag az életünkben mindig ugyanott van, ha mondjuk egy alkalommal kijelöltük az irányát és ehhez beállítottunk egy távcsövet. persze a földforgása miatt nagyjából naponta 360 fokot fordul, és nem látjuk, ha nem a megfelelő pillanatot választottuk, illetve ha a nap fénye erősebb. De az utóbbi esetben akkor is ott van.

A cirkumpoláris csillagokat nem egész évben, hanem egész nap látjuk. Azok ugyanis a föld forgástengelye irányába esnek. Olyan csillag viszont, amit az év egyik felében látunk, másik felében nem, csak az ekliptika (keringési sík) környezetében lévő lehet, és csak nem az egyenlítő környékén lakó emberek számára. Minden más csillag ha látszik, egész évben látszik. Mondjuk egy magyar ember a 47. szélességi körön a Dél keresztje nevű objektumot soha nem látja, egy ausztrál pedig mindig. Aki elmegy az Egyiptomba például egy évre, ő viszont az évből egy ideig látja, egy ideig nem látja.