Hogyan kell elképzelni azokat a helyeket itt a Földön, ahol nem megy le a nap?

Pl (Tromsø, Norvégia):

https://www.youtube.com/watch?v=XNiX1kZhd5c

Magyarázat animációval:

https://www.youtube.com/watch?v=Jf7kDrAOH2U

Az éjféli nap egy természeti jelenség, ami a sarkköröknél és azokon túl eső területeken figyelhető meg.

A sarkkörökön évente van egy-egy olyan nap (a napfordulók), amikor 24 órán keresztül nem megy le a nap, vagy amikor ugyanannyi ideig nem kel fel. Ez december 21 és június 21.

Az északi- vagy a déli sark felé haladva ez a jelenség egyre hosszabbodik, a sarkokon már csak félévente változik a nap-éj ciklus.

Ezt is érdemes lehet elolvasni:

[link]

A föld egyes pontjain napéjegyenlőség idején az ég más pontján delel a nap.

Az egyenlítőn pont a fejünk felett, azaz a vízszinteshez 90°-kal. Nálunk úgy 45°körül. A sarkon nulla fok. A delelés szorosan összefügg a föld szélességi fokával.

Azért van nappal és éjszaka, mert a föld forog, így 24 óra alatt egy ideig látod a napot, mert a horizont felett van, a többi időben nem, mert alatta (a másik oldalon). Ha a forgástengelyen állsz soha nem tudja takarni semmi a napot, mindig látod. Azonban a föld forgástengelye nem a sarkokon van, hanem kb. 23°-kal arrébb. Ezért ott állva az év felében látod ugyanazt a ciklust, mint bárhol, csak a nap fél évig a fejed felett kering, fél évig a talpad alatt. Ahogy a sarkoktól távolodsz, ez az ív egyre nagyobb, egyszer csak eléri az alsó pontján a horizontot (ez a sarkkör), tovább haladva pedig egyre mélybbre és magasabbra megy, tehát éjszaka és nappal váltakozik.

A sarkkörön azonban a nap bizonyos frekvenciájú sugárzása ionizálja a felső légrétegeket, és ezek világítanak. Ezt a jelenséget nevezik sarki vagy északi fénynek. Olyan, mintha egy hatalmas selymesen világító tüllfüggöny lebegne.

A 66,67 szélességi foknál lesz északon június 21-én az, hogy a nap éjfélkor éppen eléri a horizontot, aztán megy újra fel. Tőle északra egyre hosszabbak a nappalok, a forgástengelyen ez fél év. Dél felé pedig fordítva, egyre rövidebbek, a déli félteke 66,67 szélességi körén délre éppen a horizontig jön fel, majd megy vissza. Norvégiának nagyjából a felétől északra teljesül ez, van jó néhány nagyváros, ahol napokig vagy hetekig nem megy le a nap (télen meg nem jön fel - és ott a sarki fény erősen enyhíti a sötétséget. Jó szemmel és némi szerencsével akár olvasni is lehet).