Hogyan kell elképzelni azokat a helyeket itt a Földön, ahol nem megy le a nap?

Egy kis égi mechanika..

A Föld tengelye 27 (nem pontosan) fokban dől a keringési síktól.

Nevezetes körök így Földön az északi és a déli sarkkör.

Ezek az északi és déli sarktól 27 fokra húzódnak.

Az éves Nap körüli keringés során ezen sarkköröknél 1 évben 1-szer előfordul olyan nap, amikor a Nap nem kel fel és fél év múlva nem nyugszik le.

Ahogy közelítünk a sarkokhoz ez az 1 nap egyre több lesz, és hosszabb lesz az éjszaka és majd a nappal is.

"A Föld tengelye 27 (nem pontosan) fokban dől a keringési síktól."

23,5°

#5, ha a Nap 12 fokkal van a horizont alatt, még van egy kis derengés. Ha 18 fokkal, akkor már az érzékenyebb csillagászati megfigyelések szempontjából is éjszaka van.

Ha 90°-ból levonsz 23,5°-ot, és még 12..18°-ot, megkapod, mely szélességektől van a nyári napforduló környékén egész éjszaka kicsit világos.

Eszerint június végefele Koppenhágában vagy Moszkvában már egész éjen át kissé dereng az ég alja, de Varsóban sincs elég sötét a csillagászok számára.

Ha jobban el akarod képzelni, hol mekkora tud lenni a derengés, nézd meg a hely szélességi fokát, vond le 90-23,5 fokból, majd számítsd ki, nálunk Magyarországon napnyugta után mennyi idővel van ilyen mélyen a horizont alatt a Nap. Szélességünkön a Nap majdnem 45°-ban metszi a horizontot, így ha óránként elmozdul 360/24=15 fokot, aközben 15/gyök(2)~=10,5 fokot süllyed. Tehát durván napnyugta után egy órával van ennyivel a horizont alatt. (A térgeometria miatt ez csak nem túl nagy szögekre érvényes, továbbá korrigálni illik azzal is, hogy a légköri fénytörés miatt az ég legalján kb. fél fokkal magasabban látszik a Nap, mint ahol valójában jár, ezért a napnyugta is később látható, mint amikor ténylegesen már lent van.

Már csak meg kell figyelned, mennyire van sötét napnyugta után x idővel, és kb. annyira van sötét az adott városban jún. 23 körül.