A homo sapiens és a neandervölgyi ember két külön faj, vagy az ember a faj, és a kettő csak a fajta, mint a kutya esetében a tacskó és a németjuhász?

Két fajta kutya az egy faj. Modern emberből a legrégebbi lelet kb 80 ezer éves a Cro-magnon-i ember. Minden más lelet ami antropológiailag nem modern ember arról eddig mindig kiderült, hogy az ember fejlődésének egy másik ága. Neandervölgyiből se találtunk olyan egyedet, ami közvetlen rokonun lett volna.

A tacskó és a németjuhász sokkal közelebbi rokonok, mint bármi amit valaha emberi maradványokat találni fogunk valószínűleg.

A faj szintű s az alatti osztályozás sokszor nem egészen egyértelmű, kihaltaknál pláne nem. Olykor két faj annyira hasonló ,hogy szinte csak DNS vizsgálattal lehet megkülönböztetni.

Kutyák esetében beszélünk fajtákról s mindegyik házi kutya egy fajnak egy alfa, legalábbis a szürke farkas egy mára kihalt alfajából lettek háziasítva. Ember esetében jelenleg (!) csak egy faj egy alfaja létezik, a Homo sapiens sapiens s azon belül még léteznek mindenféle rasszok stb.

A Neandervölgyiek helyzete is sokáig nem volt tiszta s talán ma sem az. Volt/ van vita arról ,hogy akkor most Homo sapiens neanderthalensis, tehát a H. sapiens egy másik alfaja vagy H. neanderthalensis, tehát a H. sapiens mellett egy másik faj. Azt hiszem manapság utóbbi az elfogadottabb.

S egyébként csak azért mert két élőlény külön faj még tudhatnak kereszteződni ha elég közeli rokonok. A rokoni távolság növekedésével rendszerint egyre ritkábban születik termékeny utód, majd egyáltalán utód. Az Afrikán kívüli népekben is van pár %-nyi neandervölgyi DNS mert volt keveredés velük, ez az egyik oka a kétes besorolásnak.

Oldalág mindenképpen, ahogy már kifejtették ez a faj/fajta elkülönítés nem élesen egyértelmű.

Az afrikán kívüli népekben van egy kevés neandervölgyi gén, ázsiaiakban, polinézekben pedig a pedig a gyenyiszovai emberből is van egy kevés (az egy másik kihalt oldalág).

A fogalmakkal van a probléma:

Faj: Olyan egymással külső és belső tulajdonságaikban hasonló, közös származású egyedek összessége, amelyek egymással önmagukhoz hasonló, termékeny utódot képesek létrehozni (persze nagyon nehéz egy éles határt húzni).

Alfaj: Természetben létrejött, földrajzilag jól elkülönülő csoport a fajon belül, a különbséget a környezethez való alkalmazkodás okozza.

Fajta: Ember által, mesterségesen létrehozott csoportok a fajon belül háziasított fajok esetében.

Mivel neandervölgyi ember se háziasított, se mesterségesen létrehozott csoport nem volt, így fajta nem lehet. A jelenlegi rendszertan alapján a neandervölgyi a Homo sapiens egyik alfaja, a pontos tudományos neve Homo sapiens neanderthalensis.

Az ember pedig igazából nem egy faj. Bár való igaz, hogy mára csak egyetlen emberfaj maradt fenn, de igazából a Homo nem minden faja embernek tekinthető, ebből pedig volt egy jópár.

Itt nem élesek a határok.

A neandervölgyi nők és a homo sapiens férfia EGY RÉSZE tudott szaporodni úgy egymással, hogy még a gyerekük is szaporodóképes volt.

A mi napig vitatkoznak róla, hogy azonos faj volt-e.

A ló, meg a szamár teljesen más!

Ők két külön faj... de olyan közel vannak, hogy hibrid, nem termékeny utód születhet.

Nagyjából 100 évente születik egyetlen termékeny öszvér, ilyenkor ez egy mutáció eredménye.

#7

"A neandervölgyi nők és a homo sapiens férfia EGY RÉSZE tudott szaporodni úgy egymással, hogy még a gyerekük is szaporodóképes volt."

Mármint a neandervölgyi férfiak és a H. sapiens nők szaporodtak. A fordítottja legalábbis kevésbé valószínű, ez egy lehetséges magyarázata, miért nem találtunk (eddig) neandervölgyi eredetű mtDNS-t a modern emberekben. (Persze nem kizárt, hogy volt ilyen irányú sikeres kereszteződés is, csak valamiért nem maradt fenn a neandervölgyi mtDNS a leszármazási vonalakban.)

[link]

A neandervölgyi és a homo sapiens pont azon a határon lehetet, hogy genetikailag éppen hogy kompatibilisek voltak.

Vagyis a határán annak, hogy egy vagy külön faj-e.

Kevesen tudják hogy volt ezen kívül több keveredés is a két faj között.

A homo sapiens több hullámban vándorohatot ki afrikabol, a legutolsóbol származunk mi.

A korábbiak is nyomot hagytak a neandervölgyi gén állományban.

Több archaikus ember fajjal is keveredtunk, amiket nem mindegyiket tudunk leletekhez kötni mint a neandervölgyi és gyenyiszovai esetében