A jégkorszak idején mennyire voltak hidegek a telek a neandervölgyi ember területén?

Nem nagyon lehet olyat mondani, hogy "a jégkorszak". Eléggé hullámzott a hőmérséklet, volt hogy melegebb volt mint most, máskor meg a Kárpátokig ért a kilométer vastag gleccser, a Kárpát-medencében tundra volt. A neandervölgyieknek bírniuk kellett a hideget is (végül is vadásztak mammutra meg rénszarvara is), de nem éltek mindig szibériai körülmények között.

[link]

ez nagyon sok mindentől függött. A jégkorszakok alatt például a mai Szahara területe kifejezetten lakhatónak számított (igaz, Afrikában nem éltek Neander-völgyiek). Az tény, hogy anatómiailag a neandervölgyiek jobban alkalmazkodtak a hideg klímához, de ha tehették, akkor ők is igyekeztek telente délibb területre vándorolni, követve az állatcsordákat.

A jégkorszakot ne úgy képzeld el, hogy évezredekig csak tél volt. Váltakoztak az évszakok, csak a jégtakaró bőven benyúlt a kontinentális Európa területére (Németo., Lengyelo.) és hűvösebb volt a klíma

A legutóbbi jégkorszakot "Würm-glaciális"-nak nevezik és kerekítve 10000 éve kezdett enyhülni - már ha ez hasznos infó. De itt is van még egy kis pontosítani való, mégpedig az, hogy a "Würm" nem globális elnevezés, hanem Európa kontinentális területére vonatkozik.

Az "Utolsó Jeges Időszak", illetve utolsó globális jégkorszak neve "Last Glacial Period" (röviden "LGP")("Last Ice Age"). Az elnevezései - bár nem tartom jónak - de régiónként más és más.

Fraser - Észak-Amerika bizonyos területén

Pinedale - Közép-Sziklás-hegységben

Wisconsinan - Észak-Amerika középső részén

Devensian - Brit-szigetek

Midlandian - Írország

Würm - kontinentális Európa

Llanquihue - Chile

stb

Ha rákeresen arra, hogy "Würm glaciation" a képtalálatokban csak Európát fogod látni és nem globális térképeket. Szóval a globális név "Utolsó Jégkorszak" vagy "Utolsó Hideg Időszak" - csak mert erről kevés szó esik, de ez járulékos jellegű.

Würm - kontinentális Európa

[link]

Devensian - Brit-szigetek

[link]

Viszont a jégkorszak nem jelentett az egész Földön fagyos klímát, nem érintett minden területet egyformán, vagyis nem volt állandó tél és állandó fagy mindenhol. A tényleges fagyos területek globálisan csak Európa közepétől északra voltak és Ázsia északi területein, meg a teljes Kanadában és az USA északi területein. Volt még egy keskeny sávban Chile magas hegyeinél is az Andokban, ott is értintett volt a klíma a jégkorszaktól, de mindenhol máshol kedvezőbb volt az időjárás. És volt még néhány korlátozottabb területen is fagyos jégkorszak. Nagy általánosságban és globálisan viszont nem érintette Ázsiát, Afrikát és az amerikai kontinens java részét. Vagyis nem volt fagyos az egész Földön. Ez szintén olyan előzetes infó, amiről kevés szó esik és az emberek globális jégtakarókat szoktak elképzelni - úgyhogy előzetesen gondolom, hogy jól jön.

És lényeges, hogy akkor hol meddig tartott a jégtakaró globálisan. Itt egy térkép ahol az északi szürke vízszintesen csíkozott terület az állandó jégtakarót mutatja. Na ott volt hideg és még attól valamivel délebbre.

[link]

Egy nagyon vázlatos térkép a jég maximumokkal - az északi szürke a jégtakaró:

[link]

Ez meg egy felhasználóbarátabb és jobban áttekinthető térkép:

[link]

[link]

Európa az utolsó eljegesedés idején

[link]

És ha a neandervölgyi élőhelyét átfedésbe hozod a jégtakarók térképével, akkor láthatod, hogy a jégvidék alatt éltek, tehát annyira nem kellett hidegtűrőnek lenniük, bár télen valóban nagy hidegek voltak - de csak télen.

[link]

[link]

( [link] )

( [link] _extinction )

Gondolom ezek az általános és kevésbé közölt dolgok előzetesnek jól jönnek. És rátérve a tényleges hőmérsékletekre...

Többnyire ismerjük, hogy olyanokat közölnek, hogy mennyire hideg volt és az éves átlag hőmérséklet hány fok volt, de területenként már nem részletezik... 40 ezer éve Európa magas hegyeiben nyilván hidegebb volt mint ma, de az Alpok lábánál, ami Európa nyugati felének kb központi területe, az évi középhőmérséklet -3 °C volt, míg összehasonlításképp ma +7 °C (ez 10 fokkal kevesebb).

Na ilyeneket szoktak kb közölni, de ez egy egész éves átlag és ebből még nem tudják az emberek, hogy akkor hány fok is lehetett télen nappal és éjszaka és nyáron nappal és éjszaka, mert az emberek nem éves átlagokat néznek a hőmérsékleteknél az időjárás jelentésekben sem.

Néhány példa, mert a hőmérséklet az változott az évezredek során és régiónként is eltérő volt, de azért valamennyit lehet ezekből is közölni példákkal. Az élhető jégmentes régiókban nem volt annyira drámaian alacsony a nyári hőmérséklet, bár az is igaz, hogy tényleg hidegebb volt még Dél-Európában is, mint manapság.

40 000 éve Európa nyugati és középső területén, kb Franciaország és Németország területén nyáron 15 °C, télen -8 °C volt az átlaghőmérséklet. Ez nekünk ugye még kevés... mert ez átlag. Ezek úgy alakultak lebontva, hogy...

40 000 éve Franciaország és Németország környékén

NYÁRON:

nappal kb 20 °C (ez már a "kánikula" maximuma)

éjszaka meg kb 10 °C

TÉLEN:

nappal kb -5 °C (ennél nem nagyon volt melegebb)

éjszaka kb -15 °C.

40 000 éve Ukrajna környékén

NYÁRON:

nappal kb 15 °C (ez már a "kánikula" maximuma)

éjszaka meg kb 5 °C

TÉLEN:

nappal kb -20 °C (ennél nem nagyon volt melegebb)

éjszaka kb -35 °C.

Nagyjából a jégtakarótól délebbre Európában a nyári nappali maximumok elérték a 10-20 °C-ot, míg a téli nappaliak (mínusz!) -20 és -30 °C fokok is simán megvoltak. Szóval télen tényleg nagyon hideg volt, nyáron viszont még a mai mércével is tűrhető hőmérsékletekben éltek. Az Egyenlítő környékén már csak enyhén volt hűvösebb, miközben egyes területeken több, máshol kevesebb csapadék hullott.

30 000 és 20 000 éve Franciaország és Németország területén az "Utolsó Glaciális Maximum" ("Last Glacial Maximum" - "LGM") idején, a nyár közepi júliusi átlaghőmérséklet 10 °C fok volt, ami lebontva nagyjából így néz ki...

NYÁRON:

nappal kb 15 °C (ez már a "kánikula" maximuma)

éjszaka meg kb 5 °C

TÉLEN:

nappal kb -25 °C (ennél nem nagyon volt melegebb)

éjszaka kb -35 °C.

A jégmentes területek sztyepp típusúak voltak, de voltak fenyők, nyírfák és ligetes növényzet is, ahol mamutok, oroszlánok, orrszarvúk, kardfogúak és más állatok éltek. Északabbra Párizsban egy kicsit melegebb volt és a -5 °C és 12 °C között mozgott. Itt egy diagram a hőmérsékletekről:

"Párizs klímadiagramja a jégkorszak leghidegebb szakaszából, a CCSM4 modell szerint."

[link]

Vagy egy 40 000 éves júliusi (átlag!) európai hőmérsékleti térkép. A nyarak láthatóan még elviselhetőbbek voltak.

[link]

Ugyanakkor 40 000 éve a januári (átlag!) eléggé mínuszokban volt.

[link]

Inkább Észak-Oroszországéhoz volt hasonló. Nappal nyáron ott is sok helyen megvan a 20 °C és télen elég rendes mínuszok. Itt van mai hasonló:

Ulánbátor, Mongólia fővárosa.

NYÁRON:

nappal 25 °C

éjszaka 13 °C

TÉLEN:

nappal -15 °C

éjszaka -25 °C

Jakutszk, Oroszország is hasonló.

NYÁRON:

nappal 25 °C

éjszaka 11 °C

TÉLEN:

nappal -39 °C

éjszaka -45 °C

( [link] )

( [link] )