Az mai ember melyik emberfajból fejlődött ki? Nem a neandervölgyiből, igaz?

Australopithecus → Homo habilis (vagy legalábbis annak valamilyen közeli rokon csoportja) → Homo erectus

A neandervögyi ‒ azt hiszem ‒ csak mellékág, de aztán belénk hibridizálódott

[link]

A Homo Erectus -ból fejlődött ki a Homo Sapiens Sapiens ( És a Homo Neanderthalensis és Homo Heidelbergensis is )

Aztán amikor a HSS kirajzott Afrikából találkozott mindkét fajjal sőt a távolkeleten valószínű még találkozhatott a HE -sal is.

Párosodni is megpróbálkozott ezekkel.

Egyenlőre a HSS+HN kereszteződésre van bizonyíték hogy sikerrel is járt. Az Európai lakosság ( meg persze akik innen kivándoroltak pl USA -ba ) rendelkezik úgy 15% Neandervölgyi génnel is.

#5

"A Homo Erectus -ból fejlődött ki a Homo Sapiens Sapiens"

Közvetlenül a Homo heidelbergensisből (valószínűleg), amit te is említesz. [Plusz egy apróság: a faj- és alfaj nevek szabályosan kisbetűvel írandók. A nemzetségnév viszont tényleg nagy betűvel, nem kicsivel, ahogy a 2. válaszoló írja.]

"Egyenlőre a HSS+HN kereszteződésre van bizonyíték hogy sikerrel is járt."

És a denisovai emberrel való keresztezésre (ázsiai népcsoportok esetén).

[link]

(A H. erectus szerintem hamarabb kihalt, minthogy a modern ember kereszteződhetett volna velük Afrikán kívül, de lehet, hogy rosszul tudom.)

"Az Európai lakosság ( meg persze akik innen kivándoroltak pl USA -ba ) rendelkezik úgy 15% Neandervölgyi génnel is."

Inkább 1-4% körül becslik a neandervölgyi DNS arányát. (8%-nál magasabb becslést még nem láttam.) Cserébe nem csak az európai, hanem az összes nem afrikai népcsoportban megvan.

Amúgy valószínűleg jó ideig folyhatott a kereszteződés.

[link]

"A legtöbben tudtak kötélre mászni csak kézzel függeszkedve is."

Artistaképzőbe jártál tán?

"Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, de senkinek sincsen. A mai napig megy a vita arról, hogy az erectus hol foglal helyet. Az átmeneti korszakokban létezett fajokat nem lehet egyértelműen besorolni."

Ez tulajdonképpen teljesen így van de a korábbi alfajok és fajok besorolásánál is.

A probléma tulajdonképpen az hogy Quantáltan próbálunk meghatározni fajokat.

Miközben az evolúció egy folyamatos fejlődés volt.

És csak annyi információ áll rendelkezésre amennyi leletet megtaláltak, és amennyire hiányos vagy nem hiányos egy egy faj leletei.

Szóval ha 200k év hiányzik és leletmentes akkor amit előtte találtak meg utána találtak azt külön fajba sorolják. Pedig lehet hogy nem is ment végbe nagy fejlődés ennyi idő alatt és vagy nem történt kritikus vagy korszakalkotó változás a fajon belül.

Vagy épp azt hiszik emiatt egy alfajról hogy ekkorát fejlődött az előző állapotból. Aztán rendre kiderül hogy már sokkal korábban levált és elkülönült mellékágat találtak csak.

( egy bizonyos idő eltelte után már annyira tönkremegy a DNS is hogy nem használható, tehát pusztán a megmaradt csontok külső jegyeivel számolnak... )

Szóval.

Mennyi eddig meg nem talált mellékág lehet még azt sem tudják...

Meg a főág amiből mi lettünk az mennyire lelet hiányos azt sem tudják...lévén hogy azt sem tudják hogy a régi több millió éves leletek közül mindegyik valóban a főágba sorolható -e vagy sem...

Ha jön új lelet azt megpróbálják beilleszteni és változtatnak a többi lelet besorolásán is...

Nem tudnak semmit arról milyen társadalmi és kultúrális változások játszódtak le két nagyon hasonló de több 100k év különbségű leletegyüttes között. Mert ilyesmiről szinte semmi információjuk nincs. Majdnem ugyanolyanok a csontvázak és majdnem ugyanolyanok az eszközök. És lehet hogy a valóságban meg borzasztó nagy kulturális változás ment végbe az adott időszakban.

Szóval az egész őskőkor ősember kutatásban igen sok a hiányosság és a bizonytalan pont. Persze minden új lelet pontosít egy kicsit az egészen.

De még jó eséllyel mai nap is igen messze állnak a valóság jó megközelítésétől.