Ezt , hohy kell értelmezni?

"Miért, hogyan, mi okozza ez helyzetet?"

A Föld forgásának lassulása függ a forgási sebességtől, így tehát a lassulás időbélileg nem állandó mértékű, hanem fokozatosan csökken.

Az egyesnek is igaza van, de itt lehet egyszerűen csak arra gondolt a szerző, hogy ahogy tavasszal (pontosabban már hamarabb) elkezd nőni a nappalok hossza, azt nem egyenletesen teszi, nem minden nap ugyanakkora mértékben.

Szövegkörnyezet nélkül mondjuk nem lehet megmondani.

A nappalok hossza nagyjából szinuszosan változik az év során (ha átmegyünk a sarkkörökön ez elromlik, illetve az Egyenlítőn a szinusz amplitúdója 0 lesz, ott lineáris, konstans), ennek az oka, hogy ez attól függ, hogy a Föld tengelye hogyan áll a Nap–Föld egyeneshez képest, ahogy a Föld a körpályáján körbemegy a Nap körül, ez szinuszosan változik (mivel a Föld pályája _nagyjából_ kör alakú).

Például ezt az ábrát érdemes nézni: [link] enwp.org/File:Earth-lighting-summer-solstice_EN.png

A jobban megvilágított sarkkör felé eső szélességi körök nagyobb szakaszán van nappal, ezért tovább is tart, mivel a Föld _nagyjából_ egyenletesen forog.

De érdemes lehet elolvasni az egész cikket, meg akár egy lámpával és egy naranccsal eljátszani, hogy hogyan lesz megvilágítva, ha a szára felőli vége más felé mutat a lámpához képest, meg mi van akkor, ha körbe viszed a lámpa körül úgy, hogy a szár mindig ugyan abba az irányba áll.

[link] enwp.org/Daytime

Egy köztes értelmezés az első két válaszhoz képest, hogy a valódi nap hossza (azaz a Nap két delelése között eltelő idő) sem állandó az év során, ezért a napórákat néhány perccel korrigálni kell. Ezt a korrekciót adja meg az a függvény, amit valamiért „időegyenletnek” hívnak:

[link] enwp.org/Equation_of_time

Ennek az oka az, hogy a Föld pályája csak _nagyjából_ kör, valójában _jó közelítéssel_ egy ellipszis, és amikor közelebb halad a Naphoz, akkor gyorsabban megy (ez adja az egyik szinuszos komponenst a függvény kifejtésében), és ez által a forgása kicsit késik, vagyis többet kell forduljon, hogy ugyanazt az oldalát mutassa a Nap felé. A másik ok pedig a tengely dőlése, ami már fentebb is szóba került, ahogy befolyásolja a nappalok hosszát a Föld helyének függvényében, úgy a Föld helyének változása miatt a delelések között eltelő időt is változtatja picit, annak megfelelően, hogy a Föld mennyit halad a pályáján egy nap alatt.

Az első válasz értelmezésében az valóban igaz, hogy nagy átlagban a Föld forgásának ideje nő, a keletkezésekor csak 5-6 óra volt egy fordulat, ma meg már 24, ennek az oka, hogy a Föld nem teljesen szilárd, és emiatt tud forgási energiát veszíteni, főleg amiatt, hogy a Hold az árapályhatással is rásegít. Viszont rövidtávon (és az atomórák segítségével már ez is mérhető) nem csak ez számít, hanem az is, hogy a Földön mozognak a kontinensek és az alattuk levő olvadt kőzetek, és emiatt (ahogy a műkorcsolyázó összehúzva a karjait felgyorsul) a Föld forgása is tud egy picit gyorsulni/jobban lassulni, illetve a Föld–Hold–Nap rendszer is bonyolultabb, tudnak adódni olyan rövidebb időszakok, hogy a nagy átlagban lassító hatás néhány napig-évig gyorsít egy picit. Lásd például ezt a grafikont:

[link] enwp.org/File:Deviation_of_day_length_from_SI_day.svg

2020 óta picit folyamatosan gyorsul a Föld forgása.

[link] enwp.org/Leap_second#Slowing_rotation_of_the_Earth

Kicsit összefoglalva: a napok hosszának változása csak nagyon leegyszerűsített modellekben tud lineáris lenni.