Aki azt állítja, hogy a világ nem determinisztikus, mire alapozza?

#11

Igazat megvallva nem értek túlzottan a dologhoz. Csak Veritasium szinten. (erős TIT)

[link]

Na, drága szívem, először is, a köznapi véletlenfogalom köszönőviszonyban sincs a valódi véletlenfogalommal. Egy valószínűségi változó egy mérhető függvény, semmi több, a mértékelméleti valószínűség-modell tökéletesen illeszkedik az empirikus eredményekhez, slussz. A valószínűség meg egy egyszerű 1-re normált mérték. Ezen nincs mit filózni.

Azon lehet és kell is filózni, hogy miért ilyen jó a matematikai modellünk.

A kvantummechanikában szükségszerűen vannak véletlen jelenségek. Lásd Born-posztulátumot, ami azt fejezi ki, hogy egy adott részecske megtalálási valószínűségét leíró hullámfüggvény arányos a részecskét leíró hullámfüggvény négyzetével. Tehát a részecske pontos helyét nem tudod megmondani, hanem azt tudid csak megmondani, hogy egy adott tartományban mekkora valószínűséggel tartózkodik (kiintegrálod az adott intervallumon a sűrűségfüggvényt). Ez egy axióma, azaz olyan alapállítás, amit nem lehet tovább egyszerűsíteni, nem lehet 'levezetni', egyszerűen ilyen a természet, tehát ez egy törvény. Az más kérdés, hogy a fizika többi részén is, minden törvény (pl. Newton-törvények) teljesen determinisztikusak. Ezért elvileg a kezdeti feltételek pontos meghatározásával pontosan meg lehet határozni az egyetlen lehetséges végállípotát a rendszernek. A valóságban ez persze sokszor nehéz feladat, mert sosem lehet a kezdeti feltételt pontosan megállpítani, viszont ez gyakran nem is probléma, mert egyrészt nagyon pontosak a mérések, másrészt az adott mérési hiba mellett a rendszer időfejlődése még elég jól 'megjósolható'. Akkor probléma ez, ha bonyolult, nem-lineáris rendszerek vannak, amiknek nincs analitikus megoldása és kaotikusak is lehetnek. Mert ekkor nagyon érzékeny a rendszer a kis kezdeti eltérésekre is. Ilyen pl. a klasszikus mechanikában a háromtest-probléma. Ezek olyanok mint ha véletlenszerűek lennének, de a valóságban nem azok. Vagy pl. a folyadékok, gázok áramlása is bőven lehet kaotikus. Ez az egyik hibaforrésa az időjárás előrejelzéseknek is.

De ezekkel ellentétben, létezik valódi véletlen a kvantummechanikában.

'Ez szerintem hülyeség, legalábbis atekintetben, hogy nem bizonyítható, de várom a véleményeket.'

Szerintem meg az a hülyeség, amit te írsz. Ne haragudj, de ez hogy nem bizonyítható, hatalmas önteltség és tudatlanság. Ezek a jelenségek egyértelműen bizonyíthatók és az elmélet jóslatát követik. Az hogy te nem tudsz róluk, vagy nem érted őket, nem jelenti, azt, hogy a tudósok, akik hosszó évtizedekig dolgoztak ezeken a problémákon tévedtek volna.

'Lásd Born-posztulátumot, ami azt fejezi ki, hogy egy adott részecske megtalálási valószínűségét leíró hullámfüggvény arányos a részecskét leíró hullámfüggvény négyzetével.'

Bocsánat elírtam. A sűrűségfüggvényt adja meg a hullámfüggvény négyzete.

A kvantummechanika valódi véletlen, méghozzá bizonyítva.

Kérdező: amit nem ismersz, arról szerényebben kellene nyilatkoznod.

Ezzel együtt létezik olyan, hogy befagyott jövő, a relativitáselmélet alapján. Nem túl rég volt itt erről szó.

A bizonyítást azért hívják bizonyításnak, mert bizonyosságot ad.

Volt olyan magyarázat is, ahol feltételezték, hogy van ok, csak nem látjuk. Ezt "rejtett változók"-nak hívják. Nem jött be, nem ez van.

Nézz utána, ha érdekel.

A kvantummechanikai véletlen az VALÓDI.

Nálad is tiltva van a gugli?

[link]

[link]

[link]