A múlt irányába lehet-e nemdeterminisztikus az idő?

@krwkco, amennyit tudok a határozatlansági elvről, az annyi, hogy egy részecske pozíciójának és momentumának egyidejű mérései során a mérési eredmények szórása korlátos, nullánál nagyobb (éppen a redukált Planck-állandó fele). Ebből következne a kvantumos nemdeterminisztikusság? Nem tudom, lehet, de meglepően egyszerű lenne.

Ha van egy ilyen nemdeterminisztikus mérés, amit egy megfelelő nemdeterminisztikus esemény váltott ki, akkor az időben előrefelé marad nemdeterminisztikus, mondjuk úgy divergens, és ami pedig az esemény előtt történt, arról nincs okom feltételezni, hogy ne lett volna determinisztikus. Viszont pont ez érdekel. Vegyünk egy butácska példát: az esemény legyen az, hogy egy üvegpohár leesik és szilánkosra törik. Ez egy irreverzibilis folyamat, ami nagyon félrevezető, ha ezzel akarom szemléltetni a nemdeterminisztikusságot, de legyen. Sokféleképpen szét tud törni, viszont a "helyes létformája" az egyféle: amikor egyben van. Van-e példa olyan eseményre, ami kettő vagy több állapotban lévő rendszert irreverzibilis módon egyfélébe ránt? (Konvergencia?) Ha igen, akkor ez a válasz a kérdésemre.

Ha az üvegpohár összetörése irreverzibilis és nagyvonalúan nemdeterminisztikusnak tekinthető, akkor az az érdekes a jelenségben, hogy az esemény előtt nem tudjuk pontosan, hogy milyen lesz a pontos kimenetele, azaz hogy fognak állni a szilánkok. A múlt irányából irreverzibilis "összerántás"/konvergencia pedig valami olyasmi lenne, aminek a következtében elveszik az az infó, hogy pontosan milyen állapotból alakult ki az esemény utáni "egyetlen" állapot. Ha ez az analógia megvan, csak vissza kell vezetni a mikroszkopikus fizikai nemdeterminisztikusság szintjére.