A geostacionárius pályán keringő műholdak milyen sebességgel haladnak az űrben, hogy mindig a földfelszín ugyanazon pontja felett tartózkodjanak a Föld gyors forgása ellenére?

"Bármely szélességi körön megoldható egy ilyen műhold keringetése?"

A gravitációs erő. a föld középpontja irányában hat. Tehát egy főkörön kell lennie, ahhoz hogy ugyanazon a pályán maradjon. És az egyenlítő az egyetlen főkör, ami a föld forgásához képest nem mozdul.

A sebessége egyszerűen kiszámítható: 24 óra (23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc) alatt halad végig egy 42 164 km sugarú kerületén.

Igen, de ha ezek közül 1 holdra szűkítem a láthatóságot, akkor már az nem geostacionárius Neked.

Amit emlegetsz, azokból minden rendszerben van legalább 24 (hadd ne keressem pontosan mennyi), ahol ha elmegy 1, lesz másik, (több is) ami jelet ad neked.

"De a GPS, Glonass, Beidu navigációs műholdak mindenütt ott vannak, nemcsak az Egyenlítő mentén."

Ezek stabil pályájú műholdak, de nem állnak a Föld 1 pontja fölött. Úgy is lehet a jelüket venne.

Viszont pl. a TV adást sugárzók nem mozoghatnak a földfelszínhez képest, mert akkor a földi parabola antennák nem tudnák mozdulatlanul becélozni őket. Ezért ezek csak geostacionáriusok lehetnek.

És ahol #1 írja:

"A sebessége egyszerűen kiszámítható: 24 óra (23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc) alatt halad végig egy 42 164 km sugarú kerületén."

K = 2*r*PI = 264916.412 km = 264916412 m

V = s/t = 264916412 m / 86164.1 s = 3074.556 m/s => 11068.404 km/h

És igen szintén #1 leírja hogy ilyen pályák csak az egyenlítő felett létezhetnek.

Ezért ezeknek a műholdaknak a legtöbb esetben nem is merőlegesen lefelé állnak az antennáik hanem a célterület irányában bedöntve.

Pl Európa vagyis észak felé bedöntve.

És ugyanezért a beszórt terület is ritkán kör alakú inkább ellipszis alakúra szokott adódni.

"De a GPS, Glonass, Beidu navigációs műholdak mindenütt ott vannak, nemcsak az Egyenlítő mentén."

[link]

A navi rendszerek műholdjai föld közeli pályákon mozognak. Sokkal gyorsabban mint a geostac műholdak az egyenlítő felett. És össze vissza "keresztbe - kasul " szelik az eget pont azért hogy mindenütt és minden időpillanatban legyen legalább 4db -ra "rálátása" a vevő készülékeknek.

Minimum ennyi kell ui az összes irány behatárolásához ( szélesség, hosszúság, magasság ) ha többre is rálát akkor pontosít a készülék.

Épp azért kell pontosan ugyanazt az időt mérniük és sugározniuk atomóráikkal, hogy a vevő készülék minél pontosabban meg tudja mondani az első befogott jelhez képest az azt követőek mennyit késtek. Mivel tudja melyik műhold mikor és hol járt éppen így számítható a koordináta az időkésésekből. Gyakorlatilag a jel forrás köré húzott kör sugarát tudja a késéből meg és az ezen sugarakkal húzott körökkel meghatározható 1 pont a térben.