Geostacionárius műholdaknál ez hogy is van?

[link]

Ahhoz, hogy körpályán mozogjon egy műhold, anélkül, hogy külön irányítani kellene, ahhoz természetesen ezen kör középpontjában a Föld tömegközéppontja kell, hogy álljon. A geo ugye földet jelent, a stacionárius jelentése meg azt, hogy megállapodott, bizonyos szempontból változatlan, vagy jobban kifejezve időben állandósult, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a Földről nézve állni látszik. A kettő pedig akkor teljesül, ha a műhold az egyenlítő síkjában kering a Föld körül, tehát az egyenlítő vonala felett. (A stacionárius szó eredete ugyanaz, mint a statikus szónak, csak kicsit mást jelenet. A statikus abszolút változatlanságot jelent, a stacionárius meg az időtől független eloszlást jelenti, a műhold nem statikus, hiszen kering a Föld körül és nem egy helyben áll.)

A geostacionárius műhold ugye attól geostacionárius, hogy a Föld forgásával megegyező szögsebességgel kering a Föld középpontja körül, és a keringés tengelye megegyezik a Föld forgástengelyével.

Most képzelj el egy harmincezer km hosszúságú rudat, amit leszúrsz Budapesten, és nézd meg, milyen pályát ír le a rúd vége egy nap alatt. A Bp feletti geostacionárius műholdnak ugye azon a pályán kéne keringenie. Hol van ennek a körpályának a középpontja? Valahol kint az űrben, nem a Föld tömegközéppontjában. Tehát ez nem egy lehetséges keringési pálya.

Vajh' miért kell az összes műholdat kb. 45 fokos szögbe állítani minálunk?

(Amelyiknél a tükör nem úgy áll, ott a vevő van oldalt, vagy nem műholdra néz.)