A sivatagban könnyebb megélni, mint a tajgán?

A népsűrűsége mindkét területnek kb azonos, így összességében valahol azonosnak mondanám. Egy szaharai oázis nyilván jobb mint a tajga téli - 50 Celsius. A tajgán viszont több nagyobb állat és növény is van. Szerintem valahol egyformán nehéz az élet mindkettőnél.

Itt vanna népsűrűségi térképek.

[link]

"De a népesség 80%-a a déli részen él, ami még pont beleesik az északi mérsékelt övezetbe."

A tajga is az északi mérsékelt övezet része! Mérsékelt övezet > hideg mérsékelt öv.

Sivatagban könnyebb élni. Lásd Ókori Egyiptom. Nem kellett fűteniük, mert télen éjszaka is 10 fokra hűlt le csak a levegő, de nappal 20 fok simán van. Nyáron meg ugye 30-40 fokok is vannak. Az ember jobban bírja a meleget, mint a fagyot.

A mai modern korban pedig egyértelmű, könnyebb a sivatagban megélni. Tajgán minimum kell gáz hálózatot kiépíteni, oda exportálni gázt, amivel fűtenek. Ehhez képest a sivatagban elég egy napelem, egy folyadékáramos akku meg egy közönséges klíma, és meg is vagy oldva. Nem kell már édesvíz mellé sem menni, mert vannak sótalantó üzemek is, amelyek a tenger vízből állítanak elő édes vizet. Sok energia szükséges egy ilyen rendszerhez, de sok napelemmel meg szélturbinával ingyen van az energia, és a sivatagban a napelem igazán megéri, nincs téli sötétség, köd, esős borús napok amikor nem termel semmit. Folyamatosan süt a nap.

Szóval a modern korban egyszerűbb a sivatagban megélni, mint a Tajgán. Megújulóval is simán megélhet ott egy ország, nem kell atom, szénerőmű és társaik.

Sőt, a sivatagban lehetséges a hidropónikus növénytermesztés is. A folyadék folyamatos körforgásban van, nem talajban növekednek a növények, hanem ebben a tápoldatos vízben, zárt szabályzott térben.

Miért egyszerűbb egy ilyent üzemeltetni a sivatagban, mint a Tajgán? Mert a rendszer belső hőmérséklete kb 25-26 fok! Egyszerűbb a kinti hőmérsékletet lehűteni 25 fokra, mint a -20 fokot felfűteni 25 fokra… Ez miatt gazdaságosabb. Továbbá napelemek révén a LED-es fotószintézis is megoldott. Egy Tajgán ahol sokszor esik a hó, nem megoldás a napelem, tehát megint egy külső erőmű kell, amit üzemeltetni bonyolult, drága.

Tehát ha új országot kellene létrehoni, könnyebb lenne, mint a Tajgán, könnyebb ott megélni és alkalmazkodni.

Az ókori Egyiptom városai a Nílus árterében voltak, nem a sivatagban.

Több ezer évvel ezelőtt még a Szahara sem volt annyira elsivatagosodva, azért is lehet ott találni elhagyott városok romjait, mert ahonnan eltűnt a víz, ott az emberek sem tudtak tovább élni.

Abba nem érdemes belemenni, hogy a modern technikával mit lehet elérni, mert az elmélet nem feltétlenül esik egybe a gyakorlattal, a Szaharában ezer kilométerekben mérhető távolságok vannak, és a hőmérséklet sem 10-20 Celsius kötött ingadozik, a nappali 40 Celsius után éjjel kemény fagyok is lehetnek.

Ahol arra alkalmas körülményeket találtak, ott meg is telepedtek emberek, amit később lehet el kellett hagyniuk, ami megbízható terület volt, az a Nílus ártere, ahol volt víz.

Nem véletlen az, hogy az ókori kultúrák mediterrán jellegű területeken emelkedtek fel, de a hideg területeken is éltek már akkor is emberek, alkalmazkodva az ottani lehetőségekhez, ami csak a nomád, félnomád életmódot tette lehetetővé, de megéltek valahogy.

A sivatagi népek tudása sem lebecsülendő, az ő életterüket a víz jelenléte határozta meg.

A technológia sem old meg mindent, a sivatagos valóban élhetővé tenni horribilis pénzekkel lehetne, és kérdés, hogy meddig.

A legsikeresebb projektje talán Kadhafinak volt, egy víz alatt hatalmas csőrendszerrel szállítottak vizet nagy távolságokra, de az sem a drágán sótalanított tengervíz volt, hanem egy hatalmas felszín alatti édesvíz forrást találtak.

Jött az USA, és nem csak Kadhafi diktatúráját semmisítették meg, hanem az említett rendszer is az eszényészeté lett, politikailag egy stabil diktatúra helyett instabil terrorszervezetek kerültek ott hatalomra.

A technika, technológia stabil működéséhez kell stabil politikai háttér is, ami Afrikában, és a Közel-Keleten nem jellemző.