Miért pont homok van a sivatagban, és milyen mélyen?

A homok azért van jelen a Szaharában, mert nincs lehetőség növények tartósabb megtelepedésére, pontosabban csak minimális mértékben, ezért talaj nem tud kialakulni. A homok a felszínt alkotó kőzet elporladásából keletkezik, amit persze fúj a szél, de alapvetően a homok a sivatagban keletkezik. A mélysége nagyon változó, főleg a mozgás miatt.

Sok helyen a sziklák a felszínen vannak, máshol nem láthatóak.

A Szahara még tízezer évvel ezelőtt is virágzó hely volt, erdők, vizek és egyebek élőhelye. Aztán változott a klíma és változott a környék.

A homok a rendkívül szélsőséges hőmérsékletváltozások miatt bekövetkező dilatációs repedések, majd a szél munkájaként a sziklák porladása következtében jön létre. A homok szerkezete nyilván a korábbi kőzetek fajtája szerint változik. Mélysége rendkívül eltérő.

A Szaharában például van kemény talaj is, hófehér porszerű homok is (szóda), és szikla jó sok. Más vidékeken ugyanez a helyzet. Sivatag adott szélességi fokok környékén alakul ki, minden kontinensen. A Szahara azért rendkívüli, mert itt hatalmas kontinens szélessége. Ugyanígy lehetne a Kalahári is, ha ott nem lenne keskenyebb Afrika. De egyébként az amerikai kontinensen ugyanez a helyzet, csak keményebb ott a talaj.

Azzal a kérdéssel, hogy hol kezdődik a föld, nem lehet mit kezdeni. a homok is föld, a szikla is föld, termőtalaj kialakulásához viszont élet kell, mert a fosszíliák alkotják azt a szerkezetet, amit termőföldként ismerünk. A Szaharában és sok más sivatagos területen ilyen nincs.