Mi müködteti az atomot? Honnan van az energiája és meddig működik?

Ja - még egyszer elnézést - mégis ide tartozik!

(Ez most rosszabbul jött ki, mint a hülyegyerek és a három kívánságot teljesítő gomba esete...)

#12 OFF:

Miattam már aggódj Mojjo - még nem sz@rtam be - csak néha egy kicsit indiszponált vagyok, amikor gyakorizással nyugtatom le a hülyék által felnyomott idegeimet!

Legalább most kaptam egy kis visszajelzést arról, hogy milyen nagy hatású ez a kis gombás poén, melyet a közelmúltban én terjesztettem a gyakorin. Annak idején egy eléggé "Morbid" vicclapban találkoztam vele, ahol képregényes formában volt leközölve!

😆😂🤣

Az univerzum létformája a mozgás. Álló atom nem létezik, sőt semmiféle álló mikrorészecske se.

Az egyedi atom nem vizsgálható, így élettartamát sem ismerjük, ugyanis nincs amivel megfigyelhetjük. Az atomok világára viszont vannak ismert szabályok, azok alapján lehet statisztikus állításokat tenni, de egyedire soha semmit.

A mikrorészecskék úgy szűnnek meg, hogy ütköznek egy másikkal, és ezáltal energiát vesznek fel vagy adnak le, és utána jellemzően másféle mikrorészecskék. A z ütközés statisztikus valószínűségére lehet mondani időtartományokat, és mondható, hogy ez a fajta ennyi ideig "él", de "az atom" tehát egy atom jellemzését el kell felejteni, az nem lehetséges.

@16

"Ha jól értem, úgy véled, a világegyetem egy zárt rendszer, ami önmagát tartja működésben"

Nem így vélem. De ez nem azt jelenti, hogy úgy vélem, hogy az univerzum nem zárt rendszer. Igazából erről nem tudok érdemben vélekedni, mert túl sekélyes a tudásom hozzá. De ha tágul az univerzum, ráadásul fénysebességet meghaladó mértékben, akkor eleve nem szükséges nyíltnak lennie ahhoz, hogy úgy tűnjön, mintha nyílt lenne.

"ami önmagát tartja működésben és csupán a méretei miatt nem érzékelhető az energia-vesztesége"

Ezzel a mondatrésszel sajnos nem tudok mit kezdeni.

"de végül érvényesül ez a hatás, leállnak az atomok, az univerzum elsötétül, majd lefagy."

Nem tudni, hogy nyílt vagy zárt-e az univerzum. Azt sem tudjuk, hogy valójában mekkora lehet, bár vannak rá becslések.

De ez innentől kicsit filozófiai probléma is. Tegyük fel, hogy nyílt, tegyük fel, hogy "elszivárog" belőle az energia. Hová? Egy másik univerzumba? De akkor az az univerzum ezáltal ok-okozati viszonyba kerül a mi univerzumunkkal, hiszen energia szivárog át innen oda (esetleg onnan is ide). Vagyis akkor gyakorlatilag az a másik univerzum nem egy különálló másik univerzum, hanem csak az univerzumnak egy olyan része, amelyről eddig nem tudtunk. Fel kéne tenni talán a kérdést, hogy értelmezhető-e ilyen formán egyáltalán az univerzum egészére a nyílt vagy zárt kifejezés? Én nem tudom rá a választ, én nem tudok ehhez eleget.

Az atombn nem áll rendelkezésre ekkora energia. Ez egy szimpla fantázia. Az egyedi atomról semmit sem tudunk, nincs róla információnk. Az atomok összességéről tudunk statisztikákat különféle mérések alapján.

Ami itt fontos, az ember úgy van "programozva", hogy kíváncsi természet. Főleg olyasmire, amire - egyelőre vagy soha - nincs válasz. A világegyetem méretéről nincs információ. Különféle okoknál fogva képesek vagyunk megállapítani az eddigi legrégebbről létező eseményt és ez nagyjából 13 ezer milliárd éves. Ezért kényelmi okokból azt mondjuk, a világegyetem ennyi idős, de ez csak hipotézis, nem tudás. Azért tehetjük ezt, mert semmiféle ellentmondás nem keletkezik vele, ha bármely ismeretünkkel összevetjük.

Tehát az univerzum nem nyílt és nem zárt. Ez egy, a valóságról alkotott állítás lenne. Azonban nem tudjuk, tehát nem állítunk (a gyerek teheti, neki "engedélyezett" a fantáziálás, mert tágítja a világképét. a tudománynak nem engedélyezett, mert akkor a valóság helyett a víziókat vizsgálná).

Az univerzum energiája állandó. Ha feltételeznénk, hogy nem, akkor meg kéne válaszolni, hová tűnik. Csak egy másik univerzumba tudna. Csakhogy a megnevezésünk (univerzum) jelentése "egyetlen". Ami nem állandó, az az univerzum egy lokális részének, atomnak, pohárnak, Grönlandnak, a napnak az energiája. Ez nem god, van hová mennie annak az energiának. Például lehet belőle anyag is. Van rá jó sok példa.

A végtelen fogalma bonyolult dolog. ott nem úgy dolgozunk, hogy "mérjük" a végtelen valamilyét. Nem, számoljuk. Mégpedig úgy, hogy a kapott eredmény semmivel ne legyen ellentmondásban, amit ismerünk. Ez a tudomány alapvetése. Ami nem ilyen, az nem tudomány.

Tehát kérdező, bármennyire nem hiszed, érted vagy sem, kérdéseidre a válasz: az atomot a benne lévő energiája és vélelmünk szerint, ami semmivel nincs ellentmondásban, a nagy bummnak nevezett eseménytől kapta ezt. Hogy hogyan, nem tudjuk, de kapta.Az energiája tehát innen van és addig mozog (te úgy nevezed, "működik", mert nem tudtad pontosan mit kell mondani - de ez rendjén van), ameddig él, azaz amíg valaminek neki mnem megy, vagy valami vele ütközik, ekkor lead vagy felvesz energiát, amitől megváltozik (ha például éppen annyi energiát ad le, amennyi egyadott pályán lévő elektroné, akkor ez azt jelenti, elvesztette ezt az elektront, tehát például egy izotóppá változott. De az is lehet, hogy szétesik és több másfajta atommá lesz. Az atom ugyanis egy mindenképpen egy nagyon jól definiált típushoz tartozik, ha másikba kerül, mert a tulajdonságai így változtak, akkor másik típusú atom lesz).