Az anyag eloszlása miért nem egyenletes a világegyetemben?

Gondolatok az egyenletes eloszlásról:

Az egyenletes eloszlás egy a lehetőségek közül. Valamely paraméterében végtelen világegyetem esetén a lehetőségek száma végtelen, de véges világegyetem esetén is a lehetőségek száma iszonyúan nagy. Helytelen gondolat azt képzelni, hogy pont az egyenletes valósulna meg. Azt feltételezni, hogy az időben és térben ez tartósan fenn is marad, még nagyobb dőreség!

Gondolatok a matematikáról:

Úgy tudjuk, hogy a gravitáció a távolság négyzetével arányosan csökken. Látszólag ez így is van. De miért ne lehetne a függvény a*x2 alakú? Ahol „a” csak egy nagyon kicsit tér el az 1-től, amit még nem tudunk megmérni. És miért ne lehetne „a” függvénye valaminek, például a térnek, időnek, vagy a környező tömegnek, vagy többféle paraméternek?

És miért tételezzük fel, hogy a leíró egyenlet tisztán másodfokú? Miért ne lehetne első, vagy harmad, negyed, vagy akár századfokú tagja, amik egy kicsit módosítják az eredményt? A rengeteg lehetőségből kicsi az esély, hogy a tisztán másodfokú teljesüljön, főleg mindig és mindenhol. Lehet, hogy ezeket a lehetőségeket megvizsgálva megtalálnánk a sötét anyag, vagy a világot szétszakító energia magyarázatát. Ugyanezt elmondhatjuk a többi képletről is. Az emberi agy szereti leegyszerűsíteni a bonyolultságot.

A matematikával, fizikával csak az a baj, hogy amit tudunk a világról, az egyik sem axióma, csak megfigyelésen alapuló képlet. Folyamatosan finomítani kell, hogy minél jobban egyezzen a világgal.

Egy véletlen irányította, csak statisztikai módszerekkel értelmezhető világban mi egyenletes? Létezik egyáltalán egyenletes? Időben, térben, vagy mely paraméterében? Milyen "egyenletes" deficióról beszélsz? És milyen szempont, paraméterek tekintetében lokális az univerzum egy része?

Lehet, hogy nem egy malomban őrölünk? Valami új elmélet, amiről még nem hallottam, és az egyetemen sem tanították?