Mi a adja a különbséget a bolygók felszíni nappali világosságának jellegében? (Pl. marsi vakító, pontszerű nappali fény vs. földi egyenletesen szórt fény.) A légkör összetétele ezt mennyire befolyásolja? Mi(k) a meghatározó tényező(k)?

A légkör összetétele, vastagsága, a lebegő szemcsék. A naptól való távolság megszabja a napkorong méretét, és a fény max. erősségét.

Páratartalom meghatározó, és a szennyezettség mértéke. Tiszta időben kis páratartalomnál, ha felfelé száll a levegő (légnyomás függő), nem marad füst lenn, nagyon erős a napfény.

Nem, az szerintem csak a Földön. Máshol gondolom más anyag részecskék lehetnek szóródva.

Az alapkérdésre a #2 a válasz. A nap adott módon szórja szét a fényt (fotonokat). Egyfelől a távolság függvényében ezek száma (fényerősség) csökken. Másfelől ez a fény a szemedbe (ami az agyadba juttatja az információt) jut, és ha semmi sem áll útjába, direkt a napból jut a szemedbe. Ha elfordulsz a naptól, akkor semmi. Ám ha a bolygó felszíne felett légkör van, annak rendkívül sokféle az összetétele, ebből következően rendkívül sokféle mennyiségű és energiájú foton jut a szemedbe attól függően, hogy éppen a légkör milyen részein szóródtak, nyelődtek stb. És a szemed (az agyaddal együtt) e fotonokból csinál színt, erősséget, telítettséget és mindazt, amit színes világnak nevezünk. Ha van légkör, akkor az mozoghat is például, és láthatsz délibábot, ha nincs légkör, ilyent soha.