Alkoholisták evolúciója?

Ezt értem, csak az valószínűtlen, hogy csupán ettől nem haltak ki mások pedig kihaltak.

Egy érdekes eset a zsiráf hosszú nyaka. Idézek hozzá és vannak erről kutatások.

"A hosszú nyak, mint táplálkozási stratégia

Szinte magától értetődőnek tűnik az az elképzelés, hogy a zsiráf a fák alsó szakaszán tapasztalható táplálékhiány miatt kapta hosszú nyakát. A zsiráf minden más emlősnél magasabb, ott is tud táplálkozni, ahol szinte senki más nem, ezért határozott előnye van. Lenyűgözőnek tűnik azt mondani, hogy a hosszú nyak és a lábak ehhez az előnyhöz képest fejlődtek ki. Különben miért lenne ilyen magas a zsiráf? Ezt a nézetet gyermekkönyvekben, a zsiráfról szóló internetes leírásokban és tankönyvekben találja."

"De attól, hogy ez a magyarázat széles körben elterjedt, még nem jelenti azt, hogy igaz. Valójában ez a „magától értetődő” magyarázat csak addig tartja meg a meggyőző képességét, amíg nem bonyolódunk bele a tényleges biológiai és ökológiai részletekbe."

"Számos más tanulmány azt mutatja, hogy a zsiráf táplálkozási szokásai helytől és időtől függően változnak (Simmons és Scheepers 1996). A zsiráfok szezonálisan mozognak, és Kelet-Afrikában a száraz évszakban hajlamosak az alacsonyabb völgyfenékeket és a folyóparti erdőket keresni. Ott általában a vállmagasságban vagy az alatti bokrokból táplálkoznak (nőstényeknél körülbelül két és fél méter, hímeknél három méter). Az esetek 50 százalékában legfeljebb két méteres magasságban táplálkoztak, ami átfedésben van a nagyobb növényevők, például a gerenuk és a kudu táplálkozási zónájával (Leuthold és Leuthold 1972; Pellew 1984). Az esős évszakban, amikor minden szinten bőséges a böngészés, a zsiráfok nagyobb valószínűséggel táplálkoznak a magasabb ágakról, friss, fehérjében gazdag leveleket böngészve. Más tanulmányok azt is mutatják, hogy a zsiráfok a legtöbb táplálékot körülbelül vállmagasságban végzik, nyakuk közel vízszintesen helyezkedik el (Young és Isbell 1991; Woolnough és du Toit 2001; lásd a 2. ábrát). Úgy tűnik tehát, hogy a zsiráfok nem úgy használják hosszú nyakukat, ahogy az elmélet megköveteli."

"A zsiráfnak tényleg hosszú nyaka van?

Ha azt látja, hogy egy zsiráf iszik, vagy ahogyan néha teszik, a föld közelében legelészik, akkor tudja, mire gondolok (lásd a 4. ábrát). A zsiráfok nem isznak gyakran, de ha megteszik, akkor vagy oldalra kell billenteni a mellső lábukat, vagy erősen be kell hajlítaniuk a mellső lábukat a csuklóízületnél. Mindkét eljárás időt vesz igénybe, és kínos a zsiráf számára. De csak így juthat le a szája hegyével a víz felszínére. Tehát az ivás szemszögéből nézve a zsiráf nyaka nagyon rövid. Az antilopok és a zebrák anélkül érik el a talajt, hogy meghajlítanák a lábukat,..."

"Számos hipotézis létezik a zsiráfnyak megnyúlásának evolúciós eredetével és fennmaradásával kapcsolatban. Charles Darwin eredetileg a „versenyző böngészők hipotézisét” javasolta , amelyet csak a közelmúltban vitattak meg. Azt sugallja, hogy a kisebb böngészők – például a kudu , a steenbok és az impala – által támasztott versenynyomás ösztönözte a nyak megnyúlását, mivel lehetővé tette a zsiráfok számára, hogy olyan táplálékot érjenek el, amit a versenytársak nem tudtak elérni."

"A tudósok azonban nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy a zsiráfok mennyi időt töltenek más böngészők által elérhetetlen szinteken való táplálkozással, és egy 2010-es tanulmány szerint a hosszabb nyakú felnőtt zsiráfok valójában magasabb halálozási arányt szenvedtek aszályos körülmények között, mint rövidebb nyakú társaik. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a hosszabb nyak fenntartásához több tápanyagra van szükség, ami veszélyezteti a hosszabb nyakú zsiráfokat táplálékhiány idején.

Egy másik elmélet, a szexuális szelekció hipotézise azt sugallja, hogy a hosszú nyak másodlagos szexuális jellemzőként fejlődött ki , így a hímek előnyt biztosítanak a „nyakadási” versenyekben (lásd alább), hogy dominanciát alakítsanak ki, és hozzáférjenek a szexuálisan fogékony nőstényekhez."

.......

[link]

[link]

Azt nem.

De a saját energiáidat mozgósítja, e miatt lehet előnyös.

Okés értem a közlést. Az eddigiek arra mutatnak rá, hogy akár csak az lett volna, ami tényleg valószínűtlen, akár részben csak az, egyik sem jelent evolúciós előnyt és nem kimutatható.

Az evolúció sem így működik, hogy amely emberek bírják az alkoholt, azok többet szaporodnának vagy TÉNYLEGESEN inkább életben maradnának. Ez csak belefantáziálás, mint a zsiráf nyaka. :)

Bocsi, hogy így írom, csak pont ezért írtam az evolúció kapcsán az alapvető félreértéseiről és a tévesnek bizonyult zsiráfnyak példát is, hogy a fantáziát ne nevezzük szerintem "kimutatható"-nak.

21/

És a kutatási anyag is az alkohol hasznos energia tartalmáról szóló hétköznapi sztereotípiára mutat rá, szóval nem adott plusz energiát. És igen, tudom, hogy ezt szokták mondani, csak nem igaz. :)

26/ "De a saját energiáidat mozgósítja, e miatt lehet előnyös."

Kimeríti az energia tartalékokat, hogy feldolgozza a szervezet a mérget, így nincs benne plusz. És a kutatást, ha olvasod nem ad energiát, de idézem:

"Az EtOH termogén hatása sokkal nagyobb, mint a szervezet által felhasznált fő szubsztrátoké, azaz a zsíré és a szénhidrátoké (CHO), ami arra utal, hogy az EtOH energiafelhasználásának nettó hatékonysága alacsonyabb, mint a zsíré és CHO-é."

28/ A kérdező kommentje:

"Nem arról beszélünk, hogy az alkohol vagy a nikotin árt-e az átlagembernek, hanem lehetnek mutációk, akiknél az előnyös oldal jön elő."

Nos eddig arról szól a kutatás, hogy nincs előnyös oldal, tehát a kérdés alaptalan (ha így érhetőbb).