Miért van az, hogy egy erdei forrásnál feljön a felszín alatti víz, de 10 méterrel arrébb meg nem?

Hát neked kár volt iskolába járni, nem sikerült felfognod azt sem, amit minden értelmes embernek igen.

Megpróbálom elmondani, ahogy a három éves fiamnak mondtam és ö megértette:

1. Az esö esik, szivárog lefelé a talajba.

2. Eljut egy bizonyos mélységig, ahol alatta olyan talaj van, ami nem engedi át a vizet (iskolai könyben: vízzáró réteg). Itt a réteg mentén tud csak tovább folyni.

3. A vízzáró régeten lesz egy "lyuk", megsérül valahol vagy kijut a felszín közelébe, itt a víz a nyomás miatt egyszerüek kifolyik - ez a forrás.

Amit fel kell fogni: a víz az egyik helyen kerül a földbe, valamivel mélyebben a vízzáró réget mentél elmegy oldalra, és egy teljesen más helyen (sok km-rel arrébb) kijut a felszínre.

Ha így sem érte, akkor még nem jutottál el egy 3 éves szintjére agyilag, akkor reménytelen eset vagy.

Az lényegtelen, hogy egy vagy két vízzáró réteg van , ha ALATTA az van, akkor LEFELÉ nem tud menni, FELFELÉ meg soha nem folyik a víz!

De látom, megfogtad a léyneget - éppen azt nem értetted meg, amit írtam.

Én úgy képzelem el, hogy a hegység egy szikla, rajta talajjal.

A taljba befolyik a csapadék, amikor eléri a sziklát, az megvezeti.

A szikla rejtett felszíne összetereli a vizet földalatti vízerekbe.

Ha egy ilyen vízér (és a kőfelszín) eléri a felszínt, az egy forrás.

Persze nem csak kővel működik, bármilyen vízzáró jó.

Nem feltétlen van felső vízzáró réteg.

10 méterrel arrébb nem jön fel, mert nem oda vezeti a vizet a vízzáró felszín a talaj alatt. A Duna is ott folyik, ahol.