Igazolni fogja a tudomány valaha a világképemet?

A tudomány a megfigyelésekből, mérésekből modellt alkot a világ jelenségeinek összefüggéseiről.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> 1. A világmindenség a multiverzummam együtt - színtiszta semmiből keletkezett, spontán módon.

Igen nagy valószínűséggel nem fogja igazolni a tudomány.

Ezt nem lehet igazolni közvetlen megfigyelésekkel, mérésekkel. Amit tudunk tenni, hogy a jelenben megfigyelhető folyamatokból extrapolálva állítunk fel modellt arról, hogy mi volt régen. Ha az akkori állapotoknak kell lennie olyan következményének, ami ma is megfigyelhető az jó, mert megerősíti a modellt. Az ősrobbanás elmélete ilyen.

De amennyire ez a modell igaz, úgy a világegyetem létrejöttéről nem tudunk és nem tudhatunk semmit. A fizikai törvényeinknek vannak peremfeltételei, a világegyetem keletkezéséhez ezt kellene meghaladni. Illetve amennyire tudjuk a világegyetem átesett a hőhalál állapotán, csak kvantumfizikai jelenségeknek köszönhető, hogy a világegyetem most nem egy homogén massza. Viszont a hőhalál eltöröl minden korábbi információt, kb. úgy, ahogy a kakaópor és a tej teljes elkeveredése után már nem lehet megmondani, hogy a tejet öntötted-e a kakaóporra, vagy a kakaóport szórtad a tejbe.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> 2. Univerzumunk teljes mértékben determinált. Így az emberi életek is. Csak a szabad akarat látszata van meg.

A relativitáselméletből elvileg ez következne, tehát mondhatjuk azt, hogy ezt a jelenlegi modelljeink – az általunk ismert fizikai törvények – megerősítik.

(A kvantumfizikát szokták ilyenkor idecitálni, főleg a határozatlansági relációt, szuperpozíció elvét. Csakhogy ebből maximum annyit lehet kijelenteni, hogy bizonyos kvantumfizikai jelenségek nem jósolhatók meg előre, a kimenetelük nem a múltbéli állapot függvénye. De ez csak az ok-okozati determinizmus cáfolja, az eleve elrendelés vagy a fatalizmus metafizikai vagy metafizika nélküli koncepcióit nem.)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> 3. Az intelligens élet egydülálló. Primitív élőlények (baktériumok) lehetnek más bolygókon. De intelligens élet nincs.

Ezt akkor tudná a tudomány igazolni, ha minden létező bolygót módunk lenne alaposan megvizsgálni. Ez nyilván lehetetlen. Vagy akkor, ha valamilyen olyan körülményt találnánk, ami a Földet különlegessé teszi minden máshoz képest. Nincs erre utaló jel és roppant valószínűtlen is.

Amúgy az, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón van intelligens élet, az roppant valószínűtlen. Tegyük fel, hogy tényleg töviről hegyire átvizsgáljuk a Tejútrendszert és nem találunk intelligens életet. Oké, ebből az szűrhető le, hogy annak, hogy egy csillag valamelyik bolygóján intelligens élet van az valahol 0 és néhány százmilliárdod közé esik. Abszolút értékben nem túl nagy intervallum ez, de viszonylagosan az állításodhoz képest igen. Mert ha igaz lenne a megállapításod az azt jelentené, hogy annak az esélye, hogy a látható világegyemben egy csillag egyik bolygóján intelligens élet alakul ki, az valahol 0 és pár száz trilliárd közé esik. Ez nagyon sok nagyságrenddel kisebb intervallum. Sokkal-sokkal-sokkal kisebb az esélye, hogy az intelligens élet kialakulásának a valószínűsége ezen jóval-jóval kisebb intervallumba esik.

~ ~ ~

> 4. A világmindenség sorsa a pusztulás. Minden bolygó, fekete lyuk, csillag stb. eltűnik belőle. Hosszú ideig burkoltan fog létezni, aztán szétmállik, szétfoszlik az egész, vissza. Lényegében az jön vissza, ami volt: a tökéletes, színtiszta semmi.

Ez megint maximum modellezhető.

Amit ma tudni lehet, az valami hasonló ahhoz, amit leírtál, de nem teljesen az. De ez kissé komplikáltabb kérdés, nincs kedvem már bővebben belemenni.

Hú ez szép katyvasz.

1., A nagy bumm előttről semmilyen információnk nincs. Nem tudjuk mi volt előtte.

2., Az, hogy az univerzum mennyire determinált, nem tudjuk. Vannak elméletek, ami szerint a szabad akarat illúzió, de pillanatnyilag nincs mérési módszer az alátámasztására vagy cáfolatára. Ez a filozófusok "köldöknéző kasztjának" a témája pillanatnyilag.

3., Pillanatnyi tudásunk szerint igen, de ez a tudás nagyon hiányos. Egyenlőre bármilyen életet csak a földön tudtunk azonosítani. Mivel az univerzum hatalmas és a földi élet jelenlétéhez képest öreg, és ebben a formájában még sokáig fog létezni, nagyon valószínű, hogy nem a földi élet az egyetlen (volt-van-lesz) másik élet a világegyetemben. Annak a valószínűsége, hogy két értelmes élet tudomást szerezzen egymásról nagyon kicsi. Az oda-vissza kommunikáció esélye még kisebb. Már az egyidejű létezés valószínűsége sem meghatározható. A sok logikai fejtegetés összefoglalása: Tudja a franc

4., Az univerzum sorsa nem a pusztulás, hanem a továbbfejlődés egy számunkra nehezen elképzelhető állapotba. A ma ismert égitesteknek a sorsa azonban (a mai ismereteink szerint) a pusztulás.

https://www.youtube.com/watch?v=dnL8j6Bh9ks

#23

Na de ha Isten mindenható, meg még prófétálni is tud, akkor ismernie kell a jövőt.

Teszem azt már a világ teremtése előtt tudnia kellett, hogy majd megteremti az Édent és beteszi a tudás fáját, ám hiába tiltja majd meg az arról evést, az emberpár nem fog engedelmeskedni neki és akkor ki kell majd űznie őket,. de mégis betette és megtiltotta és nem is tehetett egyebet, mert előre látta, hogy azt fogja tenni, így attól fikarcnyit sem térhetett el, mert ha nem teszi be a fát, vagy nem tiltja meg, esetleg nem űzi ki Ádámot és Évát, akkor nem jól látta előre, hogy majd azt fogja tenni.

Isten a legtehetetlenebb lény a világon, mert saját előre látása szolgája, például előre tudnia kellett, hogy özönvízzel eltörli az élővilág legnagyobb részét és ezt muszáj volt neki megtennie, esélye sem volt neki, hogy ne tegye meg, hiszen előre tudta, hogy meg fogja tenni, így attól nem térhetett el, mert akkor nem jól látta.

Isten mindenhatósága ezzel el is szállt, hiszen semmit sem csinálhat szabad akaratából, amit nem látott előre, hogy majd megtesz, bármennyire is szeretné esetleg, vagy a próféciák baromságok, mert azon már Isten sem változtathat, sőt ebből levezetve semmin, ami előre látásából következik, így Istennek biztosan nincs szabad akarata, neki kutya kötelessége azon forgatókönyv szerint vinnie a dolgokat, amiket már akkor előre látott, amikor a világot még meg sem teremtette.

25

Az jutott az eszembe az írásodról, amit 24-ben írtam, hogy Istennek biztosan nincs szabad akarata.

Csak egy logikai eszmefuttatás.

1. Egyetlen esetben sem figyeltek meg olyan jelenséget, amikor semmiből valami, vagy valamiből semmi lett. A tökéletes semminek nincs is fizikai értelme. A létezés pedig - úgy tűnik - abszolút és örök.

2. Úgy tűnik jelenleg, hogy nem teljes mértékben determinált. A szabad akarat szempontjából ennek nincs semmi gyakorlati jelentősége, mert attól, hogy az univerzum determinált, nem fogsz tudni minden paramétert, ami kell a jövő pontos előrejelzéshez, így pedig praktikusan többé-kevésbé kaotikusként kell kezelni.

3. Nagyban függ az intelligencia definíciójától, és erre a mesterséges intelligencia kutatás is rávilágít. Ez sajnos részben átlóg a filozófiába, nem tudományos eredmények, hanem megegyezés függvénye.

4. Semmi az 1. pont alapján nem lehet.

"A világmindenség a multiverzummam együtt - színtiszta semmiből keletkezett, spontán módon."

Energiamegmaradás, thermodinamika 2 főttell ellentétesm józan ésszel szembemegy

"2. Univerzumunk teljes mértékben determinált. Így az emberi életek is. Csak a szabad akarat látszata van meg."

Hülyeség. Mi determinálna? Ha nincs isten, nem irányít semmi determinizmus sincs

"3. Az intelligens élet egydülálló. Primitív élőlények (baktériumok) lehetnek más bolygókon. De intelligens élet nincs."

Ostobaság. Honnan jönnek az UFO-k akkor? Föld alaól?

"4. A világmindenség sorsa a pusztulás. Minden bolygó, fekete lyuk, csillag stb. eltűnik belőle. Hosszú ideig burkoltan fog létezni, aztán szétmállik, szétfoszlik az egész, vissza. Lényegében az jön vissza, ami volt: a tökéletes, színtiszta semmi."

Akkor előbb utóbb minden visszaáll a semmibe

Az a helyzet, hogy a tudomány már most jónéhány pontban nem ért egyet a te álláspontoddal. A későbbiekben érzésem szerint csak nyílni fog az olló, szóval távolodni fog a tudomány a te álláspontodtól.

[Kizárólag az ökölszabály miatt: Soha ne mondd, hogy soha!, emiatt nem mondom, hogy soha nem fogja a tudomány igazolni az "állításaidat".]