Most akkor mi a különbség a Julian és a Gergely naptár között?

Picit had pontosítsak. A Julián naptár szerinti év hossza 365,25 nap, a Gergely naptár szerint 365,2425 nap, a Nap körüli keringésből adódó csillagászati érték lenne a 365,2422 napos.

Ahogy az első válaszoló is írta, Gergely pápa annyit változtatott, hogy nem minden 4. év szökőév, a kerek 100-asok közül csak a 400-al is oszthatóak. Tehát 400 évenként nem 100, hanem csak 97 szökőév van. (2000 szökőév volt, de 2100, 2200, 2300 nem lesz az, majd 2400 újra.) Az októban 4-éről 15-ére tolás célja ennek a korábbi évszázadokban összejött 11 nap veszteségnek a visszaállítása volt.

Ha megnézzük, ez a rendszer még mindig tartalmaz egy kis csúszást (0,0003 nap/év, azaz kb 3300 évente 1 napot). Erre javasolta John Herschel a 19. században, hogy a kerek 4000-es évek mégse legyenek szökőévek, de ezt nem fogadták el. Van még pár (ezer) évünk amíg ez komolyabb elcsúszást okoz, és korrigálják majd...

A 365,242199 az a tropikus év hossza (mondjuk a tavaszi nap-éj egyenlőségek között eltelt átlagos idő). A Gergely-naptár szerint egy év átlagos hossza 365,2425 nap. (Ugye muszáj neki 0,0025 egészszeresének lennie, mert a Gergely-naptárban 400 év egész számú napból áll.)

Szóval annyi történt a 16. században, hogy a csillagászok észrevették, hogy a nap-éj egyenlőségek 11 nappal korábban vannak, és ezt korrigálta XII. Gergely pápa rendelete úgy, hogy egyrészt visszaigazította a naptárat (4-e este 15-e reggelére virradt), másrészt azt mondta, hogy minden 100-szal osztható év ne legyen szökőév (ebből ugye Julius Caesar óta 15 volt az 1500-as években), de minden 400-zal oszthatót visszarakott (400, 800, 1200, 1600 – oké, ez már a következő volt az 1500-as években…), és így jött ki a 11 nap.

Hogy a 365,25 és a 365,2425 hogyan jönnek ki, azt meg próbáld reprodukálni, a julián naptár 4 évente periodikus, tehát az év átlagos hosszához elég kiszámolni, hogy hány nap van 4 évben, ugye 4*365 + 1 szökőnap, és ezt osztani az évek számával (mert átlagolunk), és így jön ki, hogy 365 + 1/4. A Gergely-naptár 400 évente periodikus, de szabad számológépet használnod…

> mi a különbség a Julian és a Gergely naptár között?

Nézzük máshogy. Vegyünk 400 évet.

Két tavaszi napéjegyenlőség között 365,24219 nap telik el, így 400 tropikus év alatt a Föld 146 096,876-szer fordul meg a tengelye körül a naphoz viszonyított irányhoz képest (magyarán ennyi nap telik el) .

A julián naptárban minden negyedik év szökőév, így 400 év alatt van 300 „rendes” év, ami 365 napos, és 100 szökőév, ami 366 napos. Ez összesen:

300*365+100*366 = 146 100 nap

Ez 3,124 nappal hosszabb, mint 400 tropikus év. 2000 év alatt több, mint 15 napot csúszik így a naptár a Föld tényleges keringési ciklusához képest. Ez nem egy hatalmas csúszás, de Gergely pápa idejében óriási jelentősége volt. Hogy miért? Arról majd lentebb.

A Gergely-naptár esetén a különbség az, hogy az 100-al osztható évek nem szökőévek, de a 400-al osztható évek igen. Így itt 400 év alatt 3-mal kevesebb szökőév van. A 400 év alatt van 303 rendes év és 97 szökőév. Ez összesen:

303*365+97*366 = 146 097 nap

Ez 0,124 nappal rövidebb, mint 400 tropikus év. 2000 év alatt ez alig több, mint fél nap csúszás, jellegéből fakadóan meg egy egész napot tudunk csak korrigálni. Pontosabb naptárat nem nagyon érdemes csinálni. A Gergely-naptár 3320 év alatt szed össze egy napnyi eltolódást, azt lehet „manuálisan” is korrigálni, majd 4782-ben eldönti az emberiség, hogy az addig összegyűlt egy napnyi eltérést korrigálni akarja-e vagy sem, lesz-e ennek ott és akkor még jelentősége, vagy sem. Teljesen felesleges erről itt és most dönteni.

~ ~ ~

> De akkor mégis miért kellett ez?

Elsődlegesen vallási jelentősége volt. A kereszténység legfontosabb ünnepe a húsvét. Hogy mikor ünnepeljük a húsvétot, abban már volt zűrzavar a 3–4. század környékén is. Jézust utolsó napjai – pl. utolsó vacsora –, a keresztre feszítése és feltámadása nem pusztán egy időben történt a zsidó pészah ünneppel, hanem rengeteg szállal kapcsolódik hozzá szimbolikusan is. A zsidó naptár meg egyszerre szoláris és lunáris naptár is, a hónapok újholdtól újholdig tartanak, az évek viszont követik a tropikus évet, ráadásul az is szempont a naptárukban, hogy bizonyos ünnepek a hét adott napjára essenek. Na de ezt hogy lehet átültetni az akkori julián naptárra úgy, hogy a húsvét a helyén legyen? Pontosabban hol van a húsvét helye a julián naptárhoz képest?

Volt is mindenféle módszer a húsvét időpontjának a kiszámítására. Ebben tett rendet a niceai zsinat 325-ben, ami rögzítette, hogy a húsvét a napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap. Mivel a tavaszi napéjegyenlőség időpontját is különböző módon tartották számon – volt aki ténylegesen megfigyelte annak időpontját, volt, aki valamilyen hagyományban rögzült időpontot vett alapul –, csillagászati megfigyelésekre támaszkodva azt is rögzítették a zsinaton, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van.

A probléma az volt, hogy Gergely pápa idején is ezt a március 21-et vették alapul, holott a julián naptár csúszásából fakadóan már március 11-én megtörtént a csillagászati napéjegyenlőség. Ez gond, mert máshova kerülhet a húsvét, ha egyik vagy a másik nappal számolunk. Pl. 1579-ben a holdtölte március 13-ra esett (a julián naptár szerint), ha a tényleges napéjegyenlőségtől számoljuk – március 11-től –, akkor március 15-én kellett volna lennie a húsvétnak, ha a niceai zsinatban meghatározott március 21-től számítjuk, akkor viszont a következő holdtöltéig kell várni – április 12 –, a húsvét így április 19-re esett. Pár nap eltérésből is akár egy hónappal későbbi húsvét fakad.

Annak meg, hogy a megfelelő időben ünneplünk-e egy ünnepet annak komoly jelentősége volt. Amúgy ma is így van ez, valahogy te sem éreznéd az igazinak, ha a születésnapodat egy hónappal később ünnepelnétek meg. Az sem az igazi, ha valaki december 18-án bontja ki az ajándékokat a karácsonyfa alatt. Meg egy január 5-én tartott szilveszteri buli sem az igazi. Minden külsőség megléte ellenére valahogy mégis azt érezzük, hogy valami nem stimmel, rosszkor ünneplünk. Gondolj bele, mekkora jelentősége volt akkor egy mélyen vallásos ember számára annak, hogy ünnepelni kellene, ő mégis dolgozik, hétköznapi dolgokat tesz. Ez már-már szinte Jézus meggyalázásának minősült volna.

Gergely pápának tehát nem csak egyszerűen egy pontosabb naptárat kellett készítenie, hanem egy olyat, ami a niceai zsinathoz képest korrigálja az azóta felhalmozott eltérést, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re kerüljön vissza.

Amúgy más, praktikusabb jelentősége is volt a korrekciónak. A mezőgazdaságban egy csomó tevékenységet a naptárhoz, az egyházi ünnepekhez képest határoztak meg, hogy mikor kell szántani, vetni, aratni, az állatokat kiterelni, beterelni stb… Bár az időjárás amúgy mutat ingadozást, 10 napnyi szisztematikus csúszás a mezőgazdaságban, állattenyésztésben már érzékelhető problémákhoz vezetett.