Mit szólnátok egy ilyen tudományos ismeretterjesztő könyvhöz?

@10: A vallások istenei közül is maximum azoknál jelenthető ki, hogy cáfolja őket, amelyeket eléggé ismerünk. De valójában azoknál is csak az adott vallások szent iratainak, könyveinek szó szerinti értelmezését cáfolta. A szó szerinti értelmezések jogossága pedig még a természettudománytól teljesen függetlenül, magukon a vallásokon belül is vita tárgyait szokták képezni. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a vallások istenképeinek esetleges bukása semmilyen módon nem jelentené azt, hogy nem létezik valamilyen más, a vallások által le nem írt istenség. Szóval összességében szinte semmit nem cáfoltunk.

Plusz valójában a második pont az igazán érdekes: miért akarnánk valamit egy olyan témán keresztül bemutatni, amivel az a valami egyáltalán nem is foglalkozik?

@12: Nekem mondhatod, én ateista vagyok. Ettől még tény marad, hogy a tudomány nem támasztja alá a gnosztikus ateista világképet, és ez független attól, hogy mennyire hozható párhuzamba a mesékkel a vallások világképe. Ez két külön érvrendszer, ne akard összemosni a kettőt.

@13: Lehet vele foglalkozni. De akkor egyrészt foglalkozzunk vele egy olyan könyvben, ami felvállaltan és dedikáltan az ateizmus mellett akar érvelni, és az ateista - teista vitába akár beleállni. A természettudományt egy olyan könyvben érdemes bemutatni, ami a természettudománnyal foglalkozik. Ráadásul ha ateista - teista hitvitába akarsz beleállni valaha is, ennél jobban fel kell kötnöd a gatyát. Valaminek a szükségtelensége nem annak a valaminek a nem léte mellett. Az csak annyit mond, hogy az a valami nem szükségszerű, hogy létezzen, nem azt, hogy szükségszerű, hogy ne létezzen. Nagy különbség. Az meg, hogy egy tervező _szerinted_ milyen világot alkotott volna, pláne nem érv. Gyakran még a szomszédunk tetteit sem tudjuk megjósolni, azok indokait kitalálni. Egy istenségnél azt mondani, hogy áhh, biztos nem ezt/nem így akarta volna, teljességgel vakvágány.

Kimaradt egy szó:

"Valaminek a szükségtelensége nem annak a valaminek a nem léte mellett."

helyesen:

Valaminek a szükségtelensége nem érv annak a valaminek a nem léte mellett.

@16: Az agnosztikus ateista szóösszetételből az agnosztikus pont azt jelenti, hogy nincs információnk, nincs elég tudásunk valamihez - itt ahhoz, hogy létezik-e valamiféle istenség. Azaz pont arról szól, hogy nincs semelyik oldal alátámasztásához elégséges bizonyíték. Így azt mondani, hogy X dolog az agnosztikus y-t támasztja alá, fából vaskarika.

Ráadásul az agnosztikus ateizmus nem mondja azt, hogy legyőztük az isteneket. Te nem az agnosztikus ateizmus mellett akarnál érvelni a természettudományokkal, szóval ráadásul teljesen mindegy, hogy alátámasztja-e vagy sem.

Ami az ősrobbanást illeti, nem tudjuk visszatekerni az időt az ősrobbanás pillanatáig, nem tudjuk, miért történt, mi váltotta ki, ha egyáltalán okságról van értelme az esetében beszélni. Azt sem tudjuk, mi volt előtte, ha egyáltalán van értelme előtte lévő időről beszélni. Azt sem tudjuk, van-e értelme. Mivel ezekbe a résekbe pont gyönyörűen be tud ülni egy rések istene, az ősrobbanás alkalmatlan arra, hogy általánosságban isten(ek) léte ellen érvelj vele.

"A természettudomány annyira tökéletes, mintha a mennyből küldték volna az emberek számára, hogy a vad sötétségben világosságot mutasson."

Tökéletes? Nem mondom, elég hatékony módszernek tűnik a világ megismerésére, de azért tökéletesnek nevezni nekem elég bátornak tűnik.

"Nincs egyetlen tudomány sem, amely felvehetné vele a versenyt."

Ez a mondat mit jelent? Hogyan versenyezteted a tudományokat? Például mi alapján jobb a természettudomány, mint a társadalomtudományok vagy a bölcsésztudományok?

"és egyre inkább az ateista szemlélet kezdett el érvényesülni rajta."

Nem hiszem, hogy ateista szemlélet érvényesülne a természettudományokban. Illetve persze attól függ, mit értünk ezen. Olyan értelemben igen, hogy a világ magyarázatához nem hív segítségül isteneket, transzcendens dolgokat, stb. De olyan értelemben nem, hogy nincs olyan alapvetése a természettudományoknak, hogy nincs isten. Hogy más ne mondjak, a természettudományok számos jeles képviselője vallásos volt (és most is akadnak ilyenek).

"majd Darwin evolúciós elméletét, amely az első sokk volt a vallásos világ számára."

Miért pont Darwin evolúciós elmélete volt az első sokk? Miért nem mondjuk a heliocentrikus világkép? Vagy később a galaxisok felfedezése? Vagy a Darwin előtti evolúcióelméletek?

Illetve (némileg Mojjo gondolatmenetéhez csatlakozva) azt kérdezném: mi a célja ennek a könyvnek? A természettudomány bemutatása? (Ha igen akkor a tudomány történetének bemutatása, vagy a módszertanának? Esetleg mindkettő? (Persze ezek nem feltétlenül jól elválaszthatóak, de azért kérdés, min van a hangsúly.)) Vagy inkább az ateizmus bemutatásán? Miről szólna ez a könyv?

#16

"(a plank korszakot nem számítva)"

Planck, ha már természettudományos könyvet írnál. :)

"A természettudomány annyira tökéletes...Nincs egyetlen tudomány sem, amely felvehetné vele a versenyt. És mégis, ez a tudományág volt "

🤣

Írjad kabarénak jó. A tudomány egyébként fából vaskarika