Hogy működik a repülő szárnya?

"akkor is tudna felhajtó erőt létrehozni?....Ha például a szárny a földön lenne úgy, hogy alá nem tudna bemenni a levegő"

Akkor nem. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a részleges vagy teljes vákuum nem szív. A ritka levegőben sincs szívókorong a molekulákon. :-)

Csak a nagyobb nyomású levegő fejt ki erőt.

krwkco - nincs igazad, mert lesz felhajtóerő!

Ráadásul nincs letapadás, mert a standard szubszonikus szárnyprofilok élén kettéoszlik a légáram, és így kb. a fele levegő beáramlik a szárny alá, ahol többszörös emelőhatást kelt, amit az ekranoplánoknál ki is használnak.

A nyomás kb azt jelenti, hogy a nitrogénmolekulák (meg persze a többi) nagy sebességgel nekiütköznek a szárnynak és visszapattannak róla, az ütközésnél erőt fejtenek ki egymásra. Ez mindig nyomóerő.

A szárny felső felületén a levegő MINDIG LEFELÉ nyomja a szárnyat. Nem azért van felhajtóerő, mert felül valami szívja a szárnyat, hanem mert a szárny alatti levegő nagyobb erővel nyomja felfelé, mint a szárny feletti lefelé. Ha meg tudnád csinálni, hogy a szárny alá ne mehessen be levegő, akkor alulról semmi nem nyomná felfelé, így nem tudnál felhatóerőt létrehozni. Ilyenkor áramlás nékül a normál légköri nyomás szorítaná a földhöz, ha felül létre tudsz hozni egy alacsonyabb nyomást, az arra elég, hogy kicsit kisebb lesz a leszorítóerő.

Hasonlóan, ha egy víznél könnyebb tárgyat leraksz a kád aljára és úgy töltöd meg vízzel, hogy ne tudjon alá bemenni, akkor a víz le fogja nyomni. Felhajtóerő csak akkor tud létrejönni, ha valahogy beengeded alá a vizet.

#4 (10:08) - értjük, hogy mit akarsz elmagyarázni, de azt a bizonyos "szívóhatást" itt úgy kell érteni, hogy a szárnyprofil több mint hátsó kétharmadában a környezeti nyomáshoz képest (tehát az álló atmoszferikus levegőhöz képest) jóval alacsonyabb nyomás alakul ki az áramlásviszonyok miatt.

Ez a hatás üzemi repülési viszonyok mellett jelentősebb, mint a szárny alá irányuló légáram nyomóhatása, aminek az abszolút értéke viszont meghaladhatja az atmoszferikus nyomást.

#5

Ebbe a részkérdésben ("akkor is tudna felhajtó erőt létrehozni?....Ha például a szárny a földön lenne úgy, hogy alá nem tudna bemenni a levegő") nem üzemi repülési viszonyokról van szó. Hanem egy olyan szárnyról, aminek a felső profilja megvan, de az alja sima és teljesen a talajhoz simul.

#7

A való életben a testekre ható erők határozzák meg a mozgást. A földhöz simuló testre három erő hat: a nehézségi erő, a talaj nyomóereje és a felette levő levegő nyomásából származó erő. Ebből kettő lefelé hat. A talaj nyomóereje felfelé. Tehát az tudná megemelni a testet. De attól, hogy a test felett csökken a nyomás, ez az erő nem fog növekedni. Nem fogja feldobni a testet.

Ha a földhöz simuló testről beszélünk, akkor ott nincs a repülő szárnyánál megszokott belépőél. Csak egy vonal a földön, aminek nem tud alákapni a szél.

"a felület legjaván akkor is nyomásesés következne be a környezeti nyomáshoz képest,"

Valóban csökken a testet leszorító légnyomás. De az akkor is egy lefelé ható erőt eredményez.

"a környezeti nyomáshoz képest"

A környezeti nyomás nem hat a testre. Sehol nem érintkezik olyan 1 atmoszféra nyomású levegővel, aminek a nyomásvektora felfelé mutatna.

krwkco - ne erőlködj a zavaros nézeteiddel, mert sokan mások képesek belátni, hogy egy földre lefektetett szárnyprofilt - vagy akár egy sugárméretnél alacsonyabb gömbszeletet - az áramló levegő nemcsak sodorni lépes, hanem viszonylag problémamentesen fel is kapja.

Még akkor is felkapja, ha azt egy folyadékréteggel a sík felületen csúsztatod és így azt a felületi feszültség egyben számottevő erővel le is tapasztja - próbáld ki!