Ha minden élőlénynek egyetlen közös őse van, miért vannak olyan nagy különbségek?

Miért, olyan nagy különbségek vannak? Persze, lehet elég sokat mondani, de akkor nézzünk pár hasonlóságot:

1. Molekuláris felépítés:

- mindkettőben DNS az örökítőanyag

- mindkettőben fehérjéket kódol a DNS, számos fehérje nagyon hasonló (pl. hisztonok, RNS polimeráz, K-Na-pumpa, tubulinok, stb.)

- mindkettőnek a membránja foszfolipidek kettősrétegéből (plusz beleágyazódó fehérjékből) áll

- mindkettőnek fontos energiaforrásai a szénhidrátok és zsírok/olajok

2. Örökítőanyag és annak kifejeződése:

- mindkettő DNS-e kromoszómákból áll

- mindkettőben RNS-ek írodnak át az örökítőanyagról, ez alapján képződnek fehérjék

- mindkettőben ugyanaz a genetikai kód

- mindkettőben (gyakorlatilag megegyező felépítésű) riboszómákon képződnek a fehérjék

- hasonló DNS szekvenciák találhatók a DNS-ükben: promóterek, terminátor régiók, szabályozó szakaszok, telomerek, centromerek, stb.

- hasonló az RNS-ek érése

- hasonló a génműködésük szabályozása is

3. A sejtek felépítése, működése:

- mindkettő sejtekből áll

- számos sejtalkotó mindkettőben megvan, és hasonló felépítése: sejtmag, sejtmembrán, endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék, mitokondrium

- a sejtosztódások (mitózis, meiózis) alapvetően hasonlóak (még ha a mechanizmusuk nem is teljesen egyezik)

- a sejtek főleg kémiai úton (pl. hormonok) kommunikálnak, de létezik közvetlen kapcsolaton alapuló kommunikáció, sőt elektromos információ továbbítás (akciós potenciál) is mindkét esetben

- mindkettő diploid sejtekből áll

4. Biokémiai folyamatok:

- az ATP a fő energiahordozó molekula

- a biológiai oxidáció a fő energianyerő folyamata mindkét élőlények, a mechanizmusa gyakorlatilag ugyanaz

5. Szaporodás:

- mindkettő ivarsetjekkel képes szaporodni, kétféle ivarsejt van

Mindez a teljesség igénye nélkül az, ami hirtelen eszembe jutott. Szóval ha feltételezzük, hogy külön eredetűek, akkor meg kéne valahogy megmagyarázni ezt a sok hasonlóságot.

#4, sadam87 nagyon jól leírta. Ha jól emlékszem egyébként, az ember és a banán DNS-ének kb. 40%-a azonos. Szóval van hasonlóság bőven.

A növény és az állat az evolúciós "fán" kb másfélmilliárd évvel ezelőtt vált ketté. Hát, másfélmilliárd évnyi evolúcióba igen sok minden belefér. Ez felfoghatatlanul sok idő. 65 millió éve még dínók rohangáltak a Földön. Az 1500millió évnek ez mindössze 4,3%-a...

Ha elképzeled, hogy a jelen az Budapest, az 1500millió évvel ezelőtt az pedig mondjuk Sopron... akkor a dínók kihalása ezen a 217km-es távolságon alig 11km-nyi utat jelent, vagyis jószándékkal Budaörsnél jársz.

Ebbe a kis 11km-es távolságba fért bele az, hogy egyszerű szőrös kis rágcsálóból kifejlődött az ember.

Oh, az ipari forradalom (számoljunk 200 évet) pedig nagyjából 3cm-nek felel meg ezen a 217km-es szakaszon 😵‍💫

Egy rózsa és egy ember közös öse valamiféle egysejtü lény, amire mindkettö hasonlít, mert sejtekböl áll.

De ha ennyire ostoba vagy, hogy ennyit sem fogsz fel, akkor elég reménytelen eset vagy.

Egyébként inkább olvass utána, mit jelent az evolúció, hogy müködik és ha sikerült felfogni az alapmüködést, nem írsz ki több ilyen hülye kérdést.

#7-es!

Kérdező egy teljesen jó kérdést tett fel, és komolyan, őszintén érdeklődik a témában. Szerintem becsülendő ez a kíváncsiság.

Ráadásul egyáltalán nem egy bigott evolúció tagadóról beszélünk, aki idejött verni a tamtamot, feltéve egy pszeudo-kérdést, hogy aztán minden magyarázatot hülyeségnek titulálva kikezdje akit csak lehet, és megerősítést keresve elvakultan védje a saját totál hamis, konteókra épülő nézőpontját (sajnos jónéhány ilyen van - de kérdező nem tartozik közéjük).

Van egy dolog, amit nem értett, ezért megkérdezte. Ez tényleg ekkora baj?

Az ilyen kommentekkel, mint amit leírtál, lehet elérni azt, hogy az emberek, akik egyébként tényleg kíváncsiak, inkább ne kérdezzenek, és ne is érdeklődjenek. Senkinek nem hiányzik a személyeskedő, lenéző kioktatás - főleg akkor, ha egyébként az teljesen indokolatlan és jogtalan.

Albert Einsteint idézném a témában:

"A legfontosabb dolog: soha ne hagyd abba a kérdezést! A kíváncsiságunk okkal létezik. Csak ámulattal szemlélhetjük az örökkévalóság s az élet rejtélyeit, vagy a valóság lenyűgöző szerkezetét. Elég, ha valaki minden nap ennek csak egy kis szeletét próbálja meg felfogni, megérteni..."

#8

"Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a növény és az ember őse - legalábbis ha a legkésőbbi közös őst nézzük, mert a legelső közös ősről tudomásom szerint nincs adat - a LUCA volt, amely számomra egy megfoghatatlan valami."

Az ember és a növények utolsó közös őse nem a LUCA volt, annál sokkal később élt.

"Fogalmam sincs, hogy lettek LUCA-ból növények, állatok (emberek), gombák egyszerre."

Ez egyszerű: sehogy. Egyrészt nem közvetlenül a LUCA-ból fejlődtek ki (lásd fentebb), másrészt nem egyszerre vált szét a három fejlődési vonal.

Dióhéjban megpróbálom összeoglalni:

Az első élőlények (így valószínűleg a LUCA is) prokarióták voltak, a mai baktériumokhoz vagy ősbaktériumokhoz hasonlóak. (Az ősbaktériumok a baktériumoktól különálló csoport, aminek számos egyedi jellemzője van. Épp ezért a tudományban inkább Archaeáknak szokták őket ma már nevezni, jelezvén, hogy nem baktériumok.) Az első eukarióták (sejtmagvas élőlények) a DNS vizsgálatok alapján ősbakrétiumokból alakulhattak ki, azt nem nagyon tudjuk, mikor, durván 1,5-2,5 milliárd éve. (Viszonyításképpen: az első élőlények durván 3,8 milliárd éve alakulhattak ki, bár itt is van még bizonytalanság.)

Az első eukarióták egysejtűek voltak. Azonban egyes egysejtű csoportokban később megjelent a többsejtűség. Az egyik csoportban (valószínűleg még egysejtű fázisban) megtörtént a színtest endoszimbiózisa (hasonlóan a mitokondrium korábbi endoszimbiózisához): az eukarióta sejt bekebelezett(?) egy fotoszintetizáló kékbaktériumot, de nem bontotta le, hanem szimbiózis alakult ki, és végül ebből az ősi kékbaktériumból alakultak ki a növények színtestjei. Ebből az ősi egysejtűből fejlődtek ki a zöldmoszatok, és később ezeknek egyik ágából a szárazföldi növények.

Egy másik ága az eukariótáknak heretotróf maradt. Több csoportjuk is kialakult, és kettőben is megjelent a többsejtűség. Az egyik többsejtű csoport lett a gombáké, a másik az állatoké.

(És a két említett csoportokon kívül még több más csoportját is ismerjük az állatoknak.)

A különbségek tehát nem egyszerre alakultak ki, hanem folyamatosan. És egyébként megjegyzem, amiket írtam, szinte kizárólag a mai élőlények molekuláinak vizsgálatából tudjuk, hiszen egysejtű fosszília elég kevés maradt fenn.

Ha belegondolsz, az állatok, gombák és növények közötti különbségek nagy része arra vezethető vissza, hogy hogyan differenciálódnak (specializálódnak) az egyedek sejtjei, és hogyan működnek együtt. Az viszont nem meglepő, hogy ebben eltérések vannak, hiszen a közös ősök még egysejtűek voltak, így ezek a jellemzők csak a fejlődési vonalak szétválása után alakultak ki.