Űrhajók esetében kémiai meghajtással 1 millió km/h elérhető vagy esetleg a 10 millió km/h?
F=m*a
A tólóerő a távozó gáz tömegétől és gyorsulásától függ. Fékezni meg az űrben nem fékezni érdemben semmi. Nincs légellenállás, mint a Földön. A gyorsulásnak csak a relativisztikus hatások szabnak határt.
A Földön a sebesség növekedésével a légellenállás folytón nő, és egyre jobban fékez. Egy bizonyos sebességnél ez a fékezőerő egyenlő lesz a tolóerővel, és ez lesz a maximális sebesség. De az űrben nincs ilyen ellenállás.
A hajtóanyag sebességének x szerese fölött már nem éri meg egyre nagyobb rakétékat építeni. Inkább valami más megoldást választanak/választanának.
A nagyságrendet egyértelműen a hajtóanagy sebessége adja.
Földkörüli pályára álláshoz elég 25 km/h felgyorsulni-erre is lenne egy rakétát.
A Holdra optimalizált is lenne de oda el kellene érni a második kozmikus sebességet a 40 000km/h de a Holdra optimalizált rakéta gyorsulhat akár 100 000 km/h elérhető a mai technológiával. A Naprendszeren belül kényelmesen közlekedni kellene már egy olyan rakéta ami eléri az 1 millió km/h így a bolygókózi utazás se lenne hónapokban mérve mondjuk a Mars elérhető lenne max 1 hét alatt.
De a 1 millió km/h elegendő a harmadik kozmikus sebességnek hogy elhagyd az egész naprendszert. 10 millió km/h pedig már csillagközi utazáshoz egy belépő sebesség, innentől szerintem érdemesebb nukleáris meghajtásokat fejleszteni mint a fúzió vagy egyebek. Vélemény? Mondjuk 100 millió km/h lenne a fénysebesség 10%-a ami már akkora sebesség hogy a Proxima Centauri 40-50 év alatt elérhető.
A rakéta sebessége meghaladhatja és meg is haladja a kipufogógázok sebességét folyamatos gyorsításkor, így nem ezzel lenne a gond, hogy a kémiai rakéta technológia nem tud nagyobb kipufogógáz sebességet. Más vele a nehézség.
A rakétákon már most is látható, hogy a térfogat és tömeg többsége az üzemanyag (a hasznos teher az csak a rakéták csúcsán van egy kis térfogatnyi).
Viszont van egy probléma az üzemanyag-gyorsulás-tömeg terén, mert a rakéták cipelik a saját üzemanyagukat.
A probléma vele az, hogy minél nagyobb sebességet akarnak létrehozni, annál több üzemanyagra van szükség és ahogy növekszik a tömeg az megint több üzemanyagot igényel, és ez exponenciálisan növekszik.
A kétszeres sebesség eléréséhez négyszer annyi üzemanyagra van szükség és így tovább az egyre nagyobb sebességek exponenciálisan növekvő üzemanyag mennyiséget igényelnek. A kérdésbeli sebességhez számolni nem tudok neked, de gyanús, hogy már az is túl sok.
És ráadásul van még egy akadály, bár számolni nem tudnék vele, annyira nem vagyok jó fizikából 😋 (talán majd valaki pontosítja), de van még egy akadály, ami a relativisztikus sebességek tartományában jelentkezik. És lehet, hogy a kérdésbeli sebességek még nem olyanok - szóval ezt nem tudom - de legyen itt ez a része is.
Nagy sebességeknél már nem a Newtoni számítások jönnek képbe (ami önmagában is nehézséget okozott), hanem a relativisztikusak, mivel a fénysebességhez közeledve növekszik a tömeg, és a tömeg növekedésével megint több üzemanyagra van szükség. Tehát az alapvető sebesség növelésnél meglévő exponenciális üzemanyagigényhez egy másik plusz exponenciális üzemanyag igény növekedés jelentkezik.
És talán az 1 millió km/h még elérhető. Bár igazából csillagközi utazáshoz semmire sem mennénk vele.
A fény sebessége 1 080 000 000 km/h.
Aminek az 1 millió km/h az csak a 0,09%-a. Az meg nem igazán használható.
Ha pl. a rakétát elhagyó gázsugár sebességének 3-szorosát akarod elérni, akkor az össztömeg/nem_üzemanyag aránynak kb. e^3 ≈ 20-nak kell lennie.
Ha a 6-szorosát, akkor kb. e^6 ≈ 400-nak kell lennie, ami már-már lehetetlen. (Több lépcsős rakéták.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!