Lehet hogy létezik több millió anyagféle az univerzumunkban, csak esélyünk nincs érzékelni őket?
Sziasztok!
A sötét anyag kapcsán gondolkoztam el ezen a kérdésen. A minket körülvevő anyagokat azért érzékeljük, mert kölcsönhatásba lépnek általunk is érzékelhető módon. Látjuk őket az elektromágnes kölcsönhatás miatt, vagy tudjuk hogy létezik a gravitációs kölcsönhatás miatt. A sötét anyag sokáig ismerretlen maradt, mert az pl. csak a gravitációs kölcsönhatásban vesz részt.
Létezhetnek más kölcsönhatások és anyagok a világunkban, amiket esélyünk nincs érzékelni mert olyan anyagból vagyunk, amik csak az ismert 4 kölcsönhatásban vesznek részt? Létezhet az, hogy az univerzumunkban párhuzamosan élünk olyan világokkal, amiket soha nem fogunk érzékelni emiatt? Tudom hogy ez pontosan ezen okok miatt talán inkább filozófiai kérdés, de érdeklne mit gondolnak erről a tudományban jártasabbak. Van ezzel a témával kapcsolatban valamilyen könyv?
válasza:Igen, létezhet ilyen.
A gond az, hogy ha semmiféle kölcsönhatásba nem lép az általunk ismert anyagokkal, akkor részünkről teljesen mindegy, hogy létezik-e, mert nem változtat semmin.
Egyébként létezik sokféle anyag, amit elvileg ismerünk, például részecskegyorsítóban előállítható - de olyan kevés van belőlük, hogy soha nem találkozol velük.
Mostanában kezdik ezeket egyáltalán vizsgálni.
válasza:Nem tudom, tanultad e a periódusos rendszert, ahol az elemeket protonszámuk alapján, amely egyúttal a rendszámuk is, állítják sorban a táblázatban.
Ez alapján 94 elem fordul elő a természetben, ezeket már sikerült megtalálni, illetve további 14 elemet előállítottak mesterségesen.
Többet nem és bár elvi lehetősége van, hogy létezik több elem is, sokra nem megyünk velük, ha sosem fogunk velük találkozni.
Amúgy meg a sötét anyag az egy hoax, mert a mérések során találtak valamit, amiről nem egészen lehet tudni, hogy micsoda.
Lehet anyag, energia, a gravitáció egy fajtája, stb... több fajta megközelítés létezik. Úgy emlékszem egy újságíró nevezte el sötét anyagnak, amiből a lényeg az, hogy sötét, vagyis ismeretlen.
válasza: válasza:#1
Köszi a választ, úgy érzem akkor hogy talán annyira nem hülyeség amit gondoltam. Irodalmat/cikket nem tudsz amiben lehetne erről olvasni?
#2
Persze hogy ismerem a periódusos rendszert. Abban a javarészt minket körülvevő világ anyagai vannak amik protonokból és neutronokból (barionokból) épülnek fel. De pl. a sötét anyag az egy teljesen más anyagfajta, ami nem ezekből áll, éppen ezért nincs is benne a periódusos rendszerben. A sötét anyag elnevezés pedig onnan ered, hogy az elektromágneses kölcsönhatásban nem vesz részt, ezért nem bocsát ki fényt, illetve ha megvilágítod fénnyel akármilyen tartományban akkor semmi nem történik vele, a fény egyszerűen át megy rajta. Csak a gravitációs hatása miatt ismerjük, mert van tömege.
Én ezt gondoltam tovább és gondolkoztam el azon, hogy mi van akkor, ha van olyan anyagfajta is, ami sem a elektromágneses (fény), sem a gracitációs és semmilyen általunk ismert alapvető kölcsönhatásban nem vesz részt. Ilyen formában sem mikroszkóp alatt nem látnánk, befogni sem tudnánk, gracitációját sem észlelnénk, mert egy teljesen más anyagfajta.
A sötét anyag pedig nem hoax, valami van a galaxisokban ami összetartja őket. Mert ha nem lenne bennük az az ismeretlen eredetű tömeg (amit a sötét anyagnak tulajdonítanak), akkor a galaxisok peremén lévő csillagoknak el kellett volna hagyniuk azt, mert a szökési sebességet elérték.
#3
A fent leírtak miatt nem lenne esélyünk észlelni őket sehogy.
#4
Nem tudom hogy az #1-es voltál-e, de köszi a hozzászólásodat :)
Ment mindenkink a zöld.
válasza:Elsőre nézzük meg a neutrínót:
Töltése nincs, tömege alig van, szinte semmivel nem hat kölcsön.
Egy ideig azt hitték, hogy ebből van a sötét anyag, de aztán kiderült, hogy nincs belőle elég.
A gravitáción kívül csak a gyenge kölcsönhatásban vesz részt.
Egy neutrínódetektor úgy néz ki, hogy valahol mélyen a föld alatt van egy hatalmas tartály folyadék (sokkal nagyobb egy úszómedencénél), minden oldalról bekamerázva, és néha-néha van benne egy felvillanás. Pedig a Napban bőségesen keletkeznek, és a többségük simán átszalad a Földön.
válasza:Az a helyzet, hogy jó a gondolatod, hogy ez így akkor átcsúszik tudományos kérdésből filozófiaiba. Ha ugyebár semmi, de semmi módon nem lép velünk kölcsönhatásba, vagyis kvázi nem áll velünk oksági kapcsolatban (olyan, mint egy "árnyékvilág"), akkor felesleges róla beszélni tudományos szempontból, hiszen sem megerősíteni, sem megcáfolni (azaz vizsgálni) nem lehet ezt a kérdést.
Tehát: igen, létezHET. Meg az is lehet, hogy nem 😅 50%.
Számomra inkább az az érdekes kérdés, vajon a sötét anyag maga az egy bizonyos részecsketípus, vagy egy részecskecsalád? Esetleg valami egész más? Saját magával kölcsönhatásba tud lépni vajon valamilyen formában (a gravitáción kívül)? Milyen tulajdonságai vannak? Van mérete? Van hőmérséklete (energiája)? Spinje?
Ezek persze csak költői kérdések.
válasza:"Saját magával kölcsönhatásba tud lépni"
Úgy gondolják, hogy nem. Ezért aztán nem is súrlódik, és nincsenek sötét égitestek sem.
válasza:Hát, ez ugye még nyitott kérdés. Talán inkább nem, mint igen, de a hipotézisek, spekulációk azok ott vannak, pl. "hibrid" csillagokról:
válasza:Ha érdekel, hogy pontosan miből épül fel a világunk, akkor ezt nézd meg:
Viszont az itt lévő 3 családból csak az első stabil. Valamennyi nehéz részecske bomlik, valamilyen könnyebbre. Az 1. család a legkönnyebb, az nem tud tovább bomlani.
Több család pedig nincs, nem fogunk a jövőben sem felfedezni ilyet.
Viszont NAGYON rövid időre fel lehet építeni olyan atomokat, amelyeket még sose láttál: például egy közönséges atommagból és müonból.
Ha hidrogén atommaghoz adod, akkor a létrejövő atom 200-szor kisebb lesz, mint a hidrogén, szóval valami egészen különleges tulajdonságai lesznek.
Például, ha egy nagyságrenddel tovább létezne, akkor működne vele a hidegfúzió (mivel nagyon közel húzza össze a hidrogén atomokat).
Ha pedig hélium atommaghoz adod, akkor is 200-szor közelebb lesz az atommaghoz, mint a másik elektron - ezért aztán ez az elektron úgy fogja érezni, hogy hidrogén atommag körül van, mivel a müon leárnyékolja az atommag egyik töltését. Ezt úgy hívjuk, hogy hamis hidrogén - mivel minden kémiai tulajdonsága megegyezik a hidrogénnel, csak éppen négyszer olyan nehéz. Ha hosszabb életű lenne, akkor simán lehetne a héliumból durranógázt csinálni, és ez nem atommag átalakulás, szóval kémikus is el tudná végezni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!