Ha a 150 millió km távolságra van tőlünk. Miért ekkora a különbség 1700 km -en?

A grillcsirke is úgy sül, ahogyan odatartják a fűtőtesthez. A Föld Nap általi melegedése is hasonlóan működik.

A regisztrációs korhatár 16 év, tehát ezt már nagyon illik tudni!

Neked hogy jött ki az, hogy valahol tél, valahol meg nyár van?

Az esték és a nappalok váltják így egymást, nem az évszakok…

Az évszakok a naptól való távolságunk függvényében változnak.

Kérdező - a gyakorikérdéseken regisztrációs korhatár van!

😱

Aki 16 évesen nem tudja a válasz a feltett kérdésre, és az interneten se képes önállóan megkeresni az idevágó Wikipédiás cikket, az ne becsméreljen másokat kompetenciaproblémával. Nem kell a téged elbíráló gyógypedagógusod szakszavait mások fejére ráolvasnod, hisz nevetségessé tetted magad a feltett kérdéssel!

😆

Mindenki tudja hogy a Föld tengelye nem merőleges az ekliptikára, így nem csak napi, hanem évi periodicitása is van a beeső sugárteljesítménynek a szélességi fokok függvényében.

😂

Kérdező írja:

"A grillcsirke két részének távolsága összemérhető a sütő távolságával. Ráadásul az egyik fele eltakarja a másikat. A FÖld 15 milla km-re van a Naptól és nincsen takarás"

Válasz:

Az első mondat az elnagyolt hasonlat hibájára, nem pedig annak a mély igazságtartalmára alapozza az elítélő hangnemet - ugyanis a grillcsirke különböző részeire is különböző szögekben esik a sugárzás.

A másik mondat pedig egyenesen már valamilyen laposföld-teóriaként értelmezhető a normális gondolkodású egyének számára!

Nem kell ennyire messzire menni; Magyarországon is úgy van, hogy délben van a legmelegebb, előtte nő, utána csökken a hőmérséklet, nem pedig konstans az egész nap folyamán.

A grillcsirkés hasonlat pedig teljesen megállja a helyét; ha nem forogna, akkor nem sülne át egyenletesen, hanem az egyik fele szénné égne, a másik fele nyers maradna.

Pont hogy a Föld két féltekéjén ellentétes évszak van. Ezért ünneplik az ausztrálok a tengerparton a karácsonyt. De miért? A hőmérséklet többek között a napfény beesési szögétől függ. Minél kisebb a beesési szög annál nagyobb területet világít be egyszerre a Nap és kevesebb energia jut egységnyi területre (próbáld ki, hogy mikor világít be nagyobb területet a zseblámpa a papíron, ha kicsi vagy ha nagy a dőlésszöge a zseblámpa merőlegeséhez képest). A Föld tengelye nem merőleges a pálya síkjára, hanem 23,439281° (Wikipédia alapján) a dőlésszöge, vagyis a két féltekén különböző a napfény beesési szöge. Amikor nálunk nagy a fény beesési szöge, akkor a déli féltekén kicsi és fordítva. Vagyis amikor nálunk tél van, akkor Ausztráliában nyár és viszont.

Az hogy nálunk télen pont a pálya Naphoz közelebbi pontján van a bolygó nem azt jelenti, hogy ez univerzálisan igaz, mivel a déli féltekén meg ekkor van nyár.

Az igazából ilyen szempontból nem számít, hogy a pálya melyik pontján vagyunk éppen, mert elképesztően nagy a távolság, sokak számára felfoghatatlanul. Ez a viszonylag kicsi távolságkülönbség a pálya legmagasabb és legalacsonyabb pontja között tulajdonképpen nem is mérhető hőmérsékletben.