Elméleti kérdés, mert ilyen nincs. Egy 100 kilós ember elkezd futni 20 km/h egyenletes sebességgel sík terepen. Mennyi ideig kell futnia, hogy 50 kilóra lefogyjon úgy, hogy nem eszik és iszik, illetve nincs anyagcseréje sem, és ráadásul nem fárad el?

"Egy 100 kilós ember elkezd futni 20 km/h egyenletes sebességgel sík terepen. Mennyi ideig kell futnia, hogy 50 kilóra lefogyjon"

Eltekintve attól, hogy ez élettanilag mennyire nem valós, én a következőkből indulnék ki:

A súlya azért csökken, mert O2-t lélegez be és CO2-t lélegez ki. Meg emellett H2O-t.

Mondjuk futás közben a nyugalmi 8liter/perc helyett 50liter/perc a légcsere. Ennek kb. 4%-a széndioxid. 2 liter. 8óra alatt kb. 1m^3.

Az oxigén sűrűsége 1,43 kg/m^3. A széndioxidé 1.98. Vagyis az illető 8 óra alatt nagyságrendileg 0,5kg szenet veszít.

És az elégetett szénhidrát oxigén és hidrogén tartalma miatt kb. ugyanennyi cukorégetésből származó vizet.

Vagyis 8 óránként 1kg-nyit fogy tartósan. És emellett rengeteg vizet párologtat, de azt illene pótolni, különben nem lefogyni fog, hanem kiszáradni.

Ez egy durva számítás, ami mögött azért van némi gondolat is.

"Mennyi ideig kell futnia, hogy 50 kilóra lefogyjon úgy, hogy nem eszik és iszik, illetve nincs anyagcseréje sem, és ráadásul nem fárad el?"

Nos, ha nincs anyagcseréje, akkor nem is bont le szerves tápanyagokat. (Mondjuk akkor nem tudom, honnan van energiája futni, de ezt most hagyjuk.) Mivel nem eszik, nem iszik, bélműködése sem nagyon van, így ezzel a veszteséggel kell számolnunk. Szóval lényegében csak a vízvesztés okozhat testtömeg csökkenést. (A verejtékkel, vizelettel persze még veszíthet némi iont, egyes verejtékmirigyek esetében némi szerves anyagot is, de ez a vízhez képest elhanyagolható.)

Azaz akkor fog a testtömeg a felére csökkenni, ha durván 50 liter vizet veszít. (A normál ember testének nagyon kb. 2/3-a víz - bár ez több tényezőtől függ -, a mi hipotetikus emberünk testének víztartalma ekkor kb. 33% lesz...) Hogy mennyi idő alatt veszít ennyi vizet, az elég sok tényezőtől függ (genetikai tényezők mellett például a külső hőmérséklet is befolyásolja), szóval ennyiből nehéz megmondani. Mindenesetre intenzíven sportolva egy ember szerintem simán megihat 4-5 liter vizet. A hipotetikus emberünk a megadott paraméterek alapján nyilván nem, így nagyjából ennyi vizet veszít naponta. Azaz kb. 10-12 nap lenne (de ez nyilván csak egy durva becslés.)

(Mondjuk felmerül a kérdés, hogyha a hipotetikus emberünknek nincs anyagcseréje, akkor ki sem melegszik futás közben. Sőt, igazából nincs ami fenntartsa a testhőmérsékletét, szóval tulajdonképpen kihűl. Akkor pedig nyilván csökken a vízvesztése is.)

"Aztán ha a szükséges folyadékot mégis magához veszi, akkor ha nem eszik, az első fogyás az izmokból lesz"

Az első fogyás nem az izmokból lesz (pontosabban csak részben, és egyáltalán nem biztos, hogy tényleg fogyás lesz). A szervezet a glikogénraktárakat mozgósítja először. Tény, hogy a glikogén a vázizmokban is raktározódik (az izom saját használatára), de a fő tárolója a máj. A glikogén glükózzá hidrolizálódik. Ezen folyamat során vizet vesz fel, azaz nő a tömege. Emellett a glükóz feloldásához is többlet víz kell. Emiatt a tartaléktápanyag felhasználásnak e fázisában fokozott folyadékbevitel jellemző, ami akár testtömegnövekedéshez is vezet. (Ezért írtam, hogy igazából ekkor nem nagyon lesz fogyás. Persze a hipotetikus nem evő, nem ivó emberünk esetén, akinek még anyagcseréje sincs, jó kérdés, hogy mi történne...)

"az izomszövet rostjában mikrószakadások keletkeznek, tejsav keletkezik "

Ezek természetesen gyakran egyszerre történnek, de igazából két független dologról van szó.

"Lehet egy kis speciális mozgással, vagy masszázzsal gyorsítani a tejsav egyenletes eloszlatásával az izomláz elmúlását"

A tejsavnak nincs köze az izomláz kialakulásához.

"Ahhoz, hogy a zsírszövetekből is nyerjen energiát a szervezet, elég hosszú idő kell, ez egyénenként nem teljesen egyforma, edzettségi szinttől is függ."

Azért olyan nagyon hosszú nem (persze mit nevezünk hosszúnak), csak ahogy írtam, először a glikogénraktárakat mobilizálja a szervezet. De tény, hogy nehezebb a zsír lebontása, mint a szénhidrátoké.

"Valamennyit tudnia kell - és ez a cukorbetegség stádiumától függ, mert ha már kevesebbet, mint a fent jelzett alapszükséglet, akkor kampec."

Az idegszövetnek valóban létfontosságú a glükóz - csak annak a cukorfelvételét nem befolyásolja az inzulin, szóval általában (ha a cukorbetegség más következményei miatt nem szenved zavart, vagy nem történik drasztikus vércukorszintesés) normál módon tud cukorhoz jutni. Az inzulin főleg az izom és zsírsejtek cukorfelvételét szabályozza. Ezek viszont más módon (pl. zsírsavak bontásából) is tudnak energiát nyerni. (Igaz, a túlzott zsírbontásnak lehetnek hátrányos következményei, pl. ketontestek képződhetnek.)

#9

"és nem kevés szénhidrát, hogy zsírt égessünk."

A zsír égetéséhez nem kell szénhidrát.