Milyen molekulák közt alakul ki a H -kötés?

A fenti cikk csak zárójelben említi az ammóniát, pedig a nitrogénnek is elég nagy az elektronnegativitása, hogy hidrogénvegyületeiben hidrogénkötés alakuljon ki, ez okozza például az ammónia könnyű cseppfolyósíthatóságát nyomással.

Szóval hidrogénkötésre képesek a nitrogén hidrogénmolekulái, mint például az ammónia vagy a hidrazin, az oxigén hidrogénvegyületei, mint a víz vagy a hidrogén-peroxid, és a fluor hidrogénvegyülete a hidrogén-fluoridban. De egyébként olyan vegyületekben, ahol elég közel kerül az oxigén, a nitrogén vagy a fluor a hidrogénhez ott is kialakul a hidrogén-kötés. Például a fehérjék térszerkezetének kialakításában nagy szerepe van a nitrogén-hidrogén, és az oxigén-hidrogén közötti hidrogénkötéseknek, de a DNS két szálát is ilyen hidrogénkötések tartják össze.