Hogy kapcsolódnak össze az atomok?
Ismerem a kémiai kötéseket, nem kell ostobaként kezelni. De azok molekulákra vonatkoznak, legfeljebb kristályszerkezetű tárgyakra. De mondjuk egy faasztal molekulái miért nem esnek szét? Egy ragasztó miért ragaszt? A nedves homok miért tapad össze? A szilárd miért szilárd?
Tudom, hogy ostobaságnak hangzik, de kérlek próbáljatok meg érdemi választ adni. Köszönöm.
A molekulák ugyanolyan 3 dimenziós dolgok, mint mondjuk egy cérna. Nagyon sok olyan anyag van, amit érszben az tart össze, hogy a molekulák összegabalyodnak, mint több elektromos zsinór, ami így egy nagy zsinórgomolyagot alkot. Ez főleg szerves anyagokra (pl műanyagokra is) igaz.
Ezen kívül fontos érteni, hogy a molekulák kívülről többnyire nem semlegesek, hanem elektromos töltések vannak rajtuk. Tehát mondjuk ez egyik felük pozitív, a másik negatív. Ezek ugyanúgy vonzzák egymást, mint a mágnes, tehát ha a drótgubancon itt-ott beépített mágnesek is vannak, az kimondottan stabilizálja az egész szerkezetet. A kismolekulákat (pl jeget)) kimondottan ez tartja össze, ott nincs gobancolódás. A semleges molekulák is szeretik egymás társaságát, főleg azért, mert minél jobban egymás felé fordulnak, annál kevésbé mutatják maghukat az elektromosan tölött külvilág felé. A főtt tojást például nagy részt ez tartja össze.
A ragasztó úgy regaszt, hogy még folyadék formájában belefolyik a felszín repedéseibe, ahol hatalmas felszínt hoz létre, és ilyen módon megszilárdul. Ahogy nagyon sima dolgok (pl két üveglap) maguktól is összetapadnak ha kiszorítod közülük a levegőt, így a ragasztó is a hatalmas, levegőt kizáró felszín miatt összetapad a tárggyal.
A ragasztók egy része ezen felül kémiai kölcsönhatásba is lép a felszínnel, vagy részben feloldja majd összefolyik és újraszilárdul.
A szilárd anyagok egy része, pl a gyémánt, egy hatalmas molekulát alkot, tehát azt kémiai kötések tartják össze teljes egészében.
A molekulák között ún. másodlagos kötések alakulnak ki.
Ez lehet attól, amit fent írtak: tehát, ha eleve egy molekula dipólus, akkor elektromos vonzása lesz.
De olyan is előfordulhat, hogy ha odaviszed a másik molekulát, az megzavarja az előző terét, és ettől lesz dipólus.
Vagy lehet olyan, hogy egyes elektronok elterjednek az egész anyagban (fémeknél szokásos), és ez tartja össze az anyagot.
Több fajta ilyen kötés létezik, és jellemzőjük az, hogy gyengébbek, mint az eredeti kötés.
Tehát, ha szakítod, akkor nem a molekula fog kettészakadni, hanem a molekulák válnak el egymástól.
Egy rövid, tömör zenés videó, ami némi választ ad a kérdésre.
Angol, de így is tanulságos.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!