Mivel oldják meg, hogy az űrtávcsövek ott maradjanak az L1, L2 pontokban?

> „Képes volt ez a retardált hosszan magyarázni azt, hogy az L1 és L2 stabil és le is tudná vezetni differenciálegyenletekkel, ha értenék hozzá.

Miközben egyáltalán nem stabil és a háromtest probléma legegyszerűbb differenciálegyenletei se olyanok, hogy egy random GYK válaszoló 10 perc alatt levezeti. Akkor se, ha ezt hazudja magáról.”

Bocsánatot kérek, tényleg rosszul sikerült egy-két mondat a hozzászólásomban. (Olyat amúgy mikor állítottam, hogy ezt 10 perc alatt levezetem? A 20:16-os válasz megírása is több mint 10 perc volt, mert mikor elkezdtem írni, még nem láttam a 20:04-est.)

A stabil szót csak ebben a mondatban használtam:

> „(Vagy hát olyan távolságra a Naptól más sebességgel kéne haladnia, hogy stabil pályán maradjon, ahogy te is írod a 17:20-as kommentedben.)”

Valóban, itt is az „egyensúlyi” szó kellett volna, vagy kiírni rendesen, hogy egyensúlyi helyzetben legyen a Földhöz és a Naphoz képest.

Ugye ha megnézed (akár Ctrl+F-fel), akkor más helyen nem találod a stabil szót a hozzászólásomban, viszont sokat emlegetem a molnárkocsit, azt sem stabil helyzetben tolják, hanem egy instabil egyensúlyi helyzetben, amibe kis erővel vissza lehet állítani, ha például a talaj egyenetlenségei miatt kitér onnan. Az űrtávcsöveken is ezért van üzemanyag, aminek a használatával korrigálni lehet, ha kitérnek onnan (lásd a 16:15-ös válasz). Meg persze ott a talaj egyenetlenségei helyett mikrometeorok és napszél meg ilyenek vannak.

Azt sikerült megvilágítanom, hogy nem feltétlenül lesz más a keringési ideje egy harmadik testnek, csak azért mert messzebb van a Naptól, mint a Föld (ha jó helyen van a Föld is)? Mármint nyilván nem bizonyítottam, hogy ugyanaz lesz a keringési ideje, de legalább kételyt ébresztettem, hogy nem is feltétlen lesz annyira különböző, mint amennyire csak a Kepler-törvények alapján gondolnánk?

Más észrevételem is van a 18:31-es válaszomhoz:

> „ezért a 0 gravitációs erőhöz tartozó pont helye is változik, és az is kering a Nap körül, viszont így van egy tehetetlensége, ami miatt egyenesen szeretne tovább menni (a tehetetlensége miatt)”

Itt egyrészt felesleges a zárójelbe tett rész, másrészt nyilván nem a pontnak van tehetetlensége, hanem az oda helyezett űrtávcsőnek. (Visszaolvasva ez nagyon zavart, csak nem szeretek floodolni, így hagyom, de ha már korrekcióra van szükség, akkor inkább felhívom rá a figyelmet.)

#22 (20:47, hátha ezt is törölnék közben...)

"Az első néhány válaszban még azt magyaráztátok, hogy a Lagrange pontok stabilak" (

"Kérdező", az égvilágon senki nem állította, hogy az L1 és L2 Lagrange pontok stabilak. A 14. (18:31) válaszoló sem. (Még csak nem is utalt rá, szóval fogalmam sincs, miért szabadkozik.) Cserébe az 5. válaszoló (16:53) szó szerint, hogy az L2 pont nem stabil: "Az L2 és L2 pont nem számít stabilnak" (Az egyik L2-t amúgy valószínűleg L1-nek akarta írni, de majd ezt ő megmondja.)

Szóval lassan befejezhetnéd az átlátszó hazudozást...

"nem is instabilok. Az odarakott testek mindenképpen elvándorolnak"

TESSÉK???

Már ne haragudj: a ceruzás példámon mit nem értettél?

De ha fogalmad nincs arról, hogy mi az instabil egyensúlyi pont (amit amúgy kiválóan el is magyaráztak itt) - akkor MIÉRT nem nézel utána?

És akkor miért vitatkozol, ha nem érted az egészet?

Na, pont ezt kéne megértened.

Ezek instabil egyensúlyi helyzetek.

Ezt nem hasra ütés alapján mondjuk, hanem a meghatározás alapján:

EGYENSÚLYI helyzetben a testekre NEM hat olyan folyamatos erő, ami ebből a helyzetből ki akarná mozdítani.

INSTABIL helyzetben viszont a mindig jelenlévő, VÉLETLEN irányú KICSI erők EGY IDŐ MÚLVA - tehát NEM azonnal - ki fogják mozdítani ebből a helyzetből.

A ceruzát is, meg az űrhajót is.

Öt darab Lagrange pont van a Nap-Föld rendszerben, melyek egyezményes számozását megtalálod a Wikipédián. Ezekből az L1, L2, L3 instabil, a L4 és az L5 stabil. Az L4 és L5 környéke tele van természetes eredetű szeméttel, ezért nem lehet jól kihasználni. A JWST az L2 pont vonzáskörében van elhelyezve.

Mivel a naprendszerünk egy sok tömegpontos bonyolult dolog, így nem létezik még elméletileg sem olyan pontos pozíció, melyben sokáig megmaradna pl. a JWST, mert mindenhonnan össze-vissza van rángatva. Ezért csak megközelítőleg lehet nyugodt helyet találni, és a később megfigyelhető eltérés alapján korrigálni kell a pozíciót. Első megközelítésben viszont az L2 pont és környéke tényleg Föld-szinkronban viszi az odarakott objektumokat - ez a lényege!

> „Miért teszel úgy, mintha nem ismerném jól a Kepler tv.-eket és miért teszed mindezt egy visszataszító tanító attitűddel?”

Azért tanító attitűddel teszem, mert tanítani szeretnék valamit. Visszataszító meg – gondolom – attól lett, hogy ilyennek születtem. Tényleg sajnálom! Ha megnézed a pár évvel korábbi válaszaimat, akkor talán látod, hogy azóta próbáltam változni…

Azt pedig megint nem értem, hogy mikor tettem úgy, mintha nem ismernéd a Kepler-törvényeket. Helyeseltem is a 18:31-es válaszban, hogy jól írtad, amit írtál a 17:20-as válaszban: „Vagy hát olyan távolságra a Naptól más sebességgel kéne haladnia, hogy stabil pályán maradjon, ahogy te is írod a 17:20-as kommentedben.”

Oké, ezt pont az a mondat volt, amit az imént korrigáltunk. De nem azt a részt szerettem volna korrigálni, ahol az észrevételedet helyeslem.

> „Az első néhány válaszban még azt magyaráztátok, hogy a Lagrange pontok stabilak,…”

Ezt már csak az első, 15:18-as válasz implikálja, de az se nagyon magyarázza. (Meg van egy screenshotom a korábbi állapotokról, konkréten 17:11-kor készült, de már akkor is csak ez az egy válasz volt ilyen az első oldalon…)

> „Ezek után te nem azokat az embereket oktatod ki, akik hülyeséget állítottak,…”

Első körben úgy voltam vele, hogy az legyen az ő bajuk, van olyan, amikor úgy kell tenni, mintha el sem olvasnánk valamit… (De oké, kezdetnek megjegyezhetem, hogy a 17:39-es válaszadó simán lehet, hogy van akkora gyökér, mint amekkorának téged képzel. Abból a két mondatból legalábbis könnyebb erre következtetni, mint az ellenkezőjére.)

> „…hanem engem, amiért a cáfolatom csak majdnem volt tökéletes.”

Nem kritizálni akartam a gondolatmenetedet, csak válaszolni a kérdésre, hogy

„Mivel oldják meg, hogy az űrtávcsövek ott maradjanak az L1, L2 pontokban?”

A 17:20-as kommenteddel egy jó aspektusra mutattál rá, amire nem magától értetődő rájönni, ha valakinek csak a szájába rágják a Kepler-törvényeket. Jó, hogy gondolkozik valaki, nem baj, ha szkeptikus vagy.

Aztán majd, amikor legközelebb ráérek, még próbálhatunk beszélni olyanokról, amikor a kérdés értelmes volt, de a válaszadók eltrollkodták, mert nem értették/érdektelennek tartották. Valahol ezért megértem, hogy alapból támadó módon állsz hozzá. Tényleg létező jelenség, gyakran van, hogy olyat sikerül kérdezni, amire nehéz jó választ adni/nem is létezik a jó válasz (például a 3-test problémának sincs általános, analitikus megoldása). Aztán teljes részletekbe menő választ megint nem lehet mindig adni. Erősen kétlem, hogy a GyK-s válaszadók összeállva pályára tudnának állítani egy űrteleszkópot. Fontos megérteni azt is, hogy „Nincs királyi út!”, a természettudományok nem egyszerűek. Óriási irónia, hogy az „ezoterikus” szó azt jelentette, hogy

‘titkos, rejtett, csak a beavatottak számára való, általuk érthető’ [1],

miközben pont azok szoktak ezoterikussá válni, akik messziről kerülik a differenciálegyenleteket, meg az egyetemi előadásokat, nemhogy levizsgázzanak belőlük…

„Csak az válaszoljon, aki érti a kérdést!” – Mit csináljon az, aki érti, de nem tudja a választ, vagy arra sincs ötlete, hogy hogyan induljon el benne?

> „csak egy baj volt vele: …”

Az ilyen kommentek jók, ezek előre visznek. Megvan, hogy melyik analógián akadtál el, akkor tudunk segíteni azt megérteni.

> „#22 Tessék, most már egyértelművé vált számodra, hogy bizony rosszul gondolták a válaszolók?”

Ez most kinek szól? (Bocs, szerintem közben változtak a számok.)

De amúgy a mostani #22-esben (21:00) tényleg apró tökéletlenség, hogy – ahogy már írtam – az egyik válasz (konkrétan a mostani legelső, 15:18-as), ha nem is explicit módon állította, de implikálta, hogy stabil.

[1] [link] arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/e-e-F1E41/ezoterikus-F2001/