Mivel oldják meg, hogy az űrtávcsövek ott maradjanak az L1, L2 pontokban?

Alapvetően a 6. válaszoló leírta a lényeget. Pár megjegyzésem lenn a válaszhoz.

1. Azért nem csak a JWST-t küldték ide. Az L2 pont mindenféle űrtávcsöveknek jó. Főleg infravörösöknek (az általad említettek miatt), de tudtommal a következő nagy optikai űrtávcsövet is ide tervezi küldeni a NASA. Itt működik még a Gaia obszervatórium, és itt működött például az európai Planck mikrohullámú és Herschel infravörös űrtávcső.

Az L1 pontba pedig napkutató szondákat szoktak küldeni (pl. SOHO).

[link]

3. Azért a körpálya az L2 pont körül nem olyan kicsi: több százezer kilométerre mozog az L2 ponttól.

[link]

4. Ezzel a ponttal teljesen egyetértek. Csak annyit jegyeznék meg kiegészítésként, hogy mivel a JWST-n csak a Nap felöli oldalra tudtak fúvókákat szerelni, ezért csak távolítani tudják a Naptól. Ezért úgy tervezték meg a pályáját, hogy ne pont egyensúlyban legyen, hanem a Naphoz és Földhöz kicsit közelebb. Így (a hajtóművek nélkül) lassan a Nap / Föld fele sodródik, amit a hajtóművekkel tudnak kompenzálni. (Az ellenétes irányú sodródást nem tudnák.)

5. Biztosan nem elhanyagolható a napszél hatása, de a napvédő ernyőt nem ezért szerelték rá, hanem hogy megvédjék a napsugárzástól és a felmelegedéstől a távcsövet. (Vitorlaként nem tudom, mennyire tud funkcionálni, lehet, hogy van valamennyi ilyen hatása is, de biztos nem ez a fő funkciója.)

A válasz többi részével teljesen egyet értek.

A kérdezővel meg nem kell törődni, látszik, hogy marhára nem érdeklik a válaszok, csak veszekedni akar. A 10. válaszában cserébe szépen bemutatta, hogy középiskolás szinten ismeri csak a fizikát, és még azon a szinten sem túl jól.

"sadam87" írta:

"Biztosan nem elhanyagolható a napszél hatása, de a napvédő ernyőt nem ezért szerelték rá, hanem hogy megvédjék a napsugárzástól és a felmelegedéstől a távcsövet."

- Nem a napernyőre gondoltam a 16:53-as válaszomban, hanem a Nap felőli oldalon elhelyezett jelentős méretű lemezre, melynek a célja szimmetrikussá tenni a napszél tolóhatását. Nézz utána a témának!

> „Már középiskolában is oktatják a Keplet-törvenyeket.”

Csak nem hangsúlyozzák, hogy pontosan mikor is érvényesek. A Kepler-törvények akkor lesznek pontosak, ha csak két égitest mozgását vizsgáljuk (és csak gravitációs kölcsönhatás van közöttük (és nem olyan nagy a tömegük/mozognak olyan gyorsan, hogy relativisztikusan kelljen számolni,…)). A bolygókra azért működnek elég jól a középiskolás szinten, mert a Nap tömege sokszor (több, mint 700-szor) nagyobb, mint a bolygóké együttvéve (és a többi égitest, amiknek a tömege összemérhető lenne a Napéval, az meg k* messze van).

Ha már adott 2 test (Nap, Föld), és te egy 3. test mozgását (például SOHO vagy JWST) akarod vizsgálni a két test gravitációs terében, akkor már más a helyzet. Ugye Newton gravitációs törvényét is oktatják középiskolában, ha leteszel egy pontot a Földet a Nappal összekötő szakaszra a Naphoz közel, akkor el tudod képzelni, hogy a Nap nagyobb erővel fog rá hatni, ugye? Ha meg a Földhöz közel teszed le, akkor pedig a Föld fog nagyobb erővel hatni rá (ez utóbbit nem is olyan nehéz elképzelni, ha valaki járt már a térítők között, amikor feje felett delel a Nap, akkor ő maga is pontosan egy ilyen „tárgy” volt). Ha most azt képzeled el, hogy a tárgyat mozgatod ezen a szakaszon, mondjuk a Naptól a Föld felé, akkor a Nap rá ható gravitációs ereje egyre kisebb lesz, a Földé meg egyre nagyobb, és mivel a Földhöz közel a Földé erősebb, a Naphoz közel meg a Napé, ezért lesz egy pont, ahol ez a két erő pont kioltja egymást. Ha meg nem hat erő egy testre, és te nyugalomban erre a pontra helyezed, akkor az ott fog maradni. (Vagy hát nem kell sok erő ahhoz, hogy helyben tartsd, mint ahogy a molnárkocsinak is van egy olyan helyzete, amiben erőfeszítés nélkül tudod tartani, és tolni vele a 100 kg-os zsákot. Ha elengeded persze nem marad úgy, hanem elkezd dőlni valamerre, de ha gyorsan elkapod, akkor kis erővel tudod korrigálni.)

Akkor már csak annyi trükk van, ami nem feltétlenül középiskolás szint, hogy ugye a Kepler-törvények értelmében a Föld kering a Nap körül (a Föld és a Nap nem rögzített), ezért a 0 gravitációs erőhöz tartozó pont helye is változik, és az is kering a Nap körül, viszont így van egy tehetetlensége, ami miatt egyenesen szeretne tovább menni (a tehetetlensége miatt), tehát ha pontosan oda tennénk, ahol a Nap és a Föld gravitációs ereje kioltja egymást, akkor nem maradna egyensúlyban, és ezért valamivel közelebb kell vinni a Naphoz, ahol a Nap kompenzálja a tehetetlenségét. Ezt a pontot, ahol a Föld és a Nap gravitációs, valamint a műhold/űrszonda(? mikortól űrszonda valami, és meddig műhold?) tehetetlensége kioltják egymást, és a Nap és a Föld között van, hívják Lagrange 1-es, vagyis L1 pontnak.

Ha gondolkozol egy kicsit, akkor könnyen találsz még két ilyen pontot a Föld–Nap egyenesen, azok lesznek az L2 és L3 pontok.

Úgy gondolj erre a tehetetlenségből származó korrekcióra, mint ahogy a műholdak is keringenek a Föld körül, rájuk is csak a gravitációs erő hat, de a tehetetlenségük miatt körberepülik a Földet (olyan erősen „hajította” őket valaki, hogy körbe dobta velük a Földet).

Az L2 pont is kering a Nap körül, és egy oda helyezett tömegpont is el akarna repülni, ha nem lenne Föld-közelben, és húzná oda vissza a Föld. (Vagy hát olyan távolságra a Naptól más sebességgel kéne haladnia, hogy stabil pályán maradjon, ahogy te is írod a 17:20-as kommentedben.) De így, hogy ott van a Föld, az is egy egyensúlyi pont, ahol lehet „molnárkocsizni” egy űrszondát.

Tudom, hogy ez így nagyon kézlegyintgetős volt, de ugye fogalmam sincs, hogy mennyi matematikát tanultál (meg hát a többi válaszadóra is legyünk tekintettel, na!). Ha jól megy a matek (polárkoordináták, differenciálegyenletek, forgó vonatkoztatási rendszer,…), akkor ezen az oldalon szépen le van vezetve elég sok minden Newton törvényeiből:

[link] astro.u-szeged.hu oktatas/csillagaszat/5_Egi_mechanika/egi_mechanika.htm#id2492316

#13 (#18:24)

Gondolom erről beszélsz, amiről a cikkben írnak:

[link]

Így, és a 13. válaszod alapján már azt hiszem értem, miről van szó, valóban nem arról, amiről én beszéltem. Mentségemre szóljon, én a korábbi válaszodban levő mondatodat úgy értelmeztem, azt állítod, hogy a JWST pályáját módosítaná (érdemben) a napszél (hiszen korábban is a pályáról beszéltél), pedig itt arról van szó, hogy megforgatná a szondát. (Egyébként ebben a cikkben inkább a Nap sugárnyomásának a hatásáról írnak, és nem a napszéléről.)

Igen "sadam87" - így van! Itt már mindenki írt valami okosat és tanult is valami új okosat a témában - a nagyérdemű kérdezőt kivéve. Ilyen faramuci az élet!

:)

Kérdező, csak a legocsmányabb lények harapják meg azt, aki jó velük.

Egy kutya, vagy egy farkas például sose csinálna ilyet.

1. Ott a link, most minek másoljam be a képleteket? (Az meg a másik, hogyha normálisan akarom hogy megjelenjenek, akkor úgy is képként kell feltöltsem valahova, ami megint csak egy linkként fog megjelenni.)

2. Oldottam már meg diffegyenletet a GyK-n ( https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. ), de akkor meg a másik válaszadó szólt be, hogy csak az eszemet játszom. Ha megnézed az idézett mondat zárójeles részét a pontig, akkor láthatod, hogy itt se feltétlenül tetszik a válaszadók nagy részének a hozzáállása. (Persze azóta egy csomó választ töröltek, szóval az a nagy része már kisebb rész.)

Amúgy örülök, hogy sikerült hasznos olvasni valót linkelnem, és bocsánat, ha véletlen lekezelő/lenéző voltam az utolsó bekezdésemmel! Tényleg nem sokat árulsz el a hátteredről.