Az emberek (mint pl. a fizikusok) miért nem képesek megkülönböztetni az értést a nemértéstől?

#9 Nagyságrendileg ugyanannyit számít a centri- erő a Föld forgásából, mint amennyi abból jön, hogy magasabban vagy. Pár ezrelékkel vagy magasabban az egyenlítőn, pár ezrelékkel kisebb a gravitáció, és a centri- erő is a nehézségi gyorsulás pár ezrelékét teszi ki.

Ha minden igaz, akkor álló Föld esetén is, csak a gravitációs erőt nézve könnyebbek lennénk az egyenlítőn, mint a sarkokon, de ez fordítva is igaz, forgó, gömb alakú Földön is könnyebbek lennénk az egyenlítőn, mint a sarkokon.

"The surface of the Earth is rotating, so it is not an inertial frame of reference. At latitudes nearer the Equator, the outward centrifugal force produced by Earth's rotation is larger than at polar latitudes. This counteracts the Earth's gravity to a small degree – up to a maximum of 0.3% at the Equator – and reduces the apparent downward acceleration of falling objects.

The second major reason for the difference in gravity at different latitudes is that the Earth's equatorial bulge (itself also caused by centrifugal force from rotation) causes objects at the Equator to be further from the planet's center than objects at the poles. Because the force due to gravitational attraction between two bodies (the Earth and the object being weighed) varies inversely with the square of the distance between them, an object at the Equator experiences a weaker gravitational pull than an object on one of the poles.

In combination, the equatorial bulge and the effects of the surface centrifugal force due to rotation mean that sea-level gravity increases from about 9.780 m/s2 at the Equator to about 9.832 m/s2 at the poles, so an object will weigh approximately 0.5% more at the poles than at the Equator.[2][12]"

[link]

"dq" - abba belegondoltál, hogy forgás nélkül a Földünk egy kicsit se lenne szélesebb az egyenlítőnél?

A forgás abszolút meghatározza az egyenlítői könnyebbséget, hisz a méretváltozást is az okozza!

Ahogy a méretbeli torzulás is meghatározza a Föld forgását \o/ Szép bijekció van a Föld forgási sebessége és a méretbeli torzulása között, legalábbis amíg szét nem esik a Föld.

Amúgy nem az a kérdés, hogy mik határozzák meg (nagy bumm, isten, teknősök), hanem az, hogy 'miért'.

Az, hogy miért lehet nehéz megkülönböztetni az értést a nemértéstől, összetett kérdés, és számos tényező játszik szerepet ebben. Az általad felvetett példán keresztül érdemes megvizsgálni néhány okot és magyarázatot erre a jelenségre:

Nyelvi és fogalmi nehézségek: Néha az értetlenség forrása lehet a terminológia és a fogalmi hátterek hiánya vagy pontatlansága. A tanár válasza a kérdésre lehet, hogy pontatlanul vagy hiányosan magyarázta el a fogalmakat vagy használt olyan terminológiát, amit a diákok még nem ismernek.

Közösségi nyomás és csoportdinamika: Az iskolai környezetben és más társadalmi csoportokban is létezhet olyan nyomás, hogy elfogadjuk vagy elfogadhatónak találjuk egy adott magyarázatot, akkor is, ha nem értjük valójában. Az emberek hajlamosak lehetnek azt feltételezni, hogy mások értik valamit, és nem akarnak "butának" tűnni, így elfogadják a közös konszenzust, akkor is, ha az valójában nem felel meg a valóságnak.

Kritikus gondolkodás és oktatás hiánya: Az iskolai rendszerben gyakran hiányzik a kritikus gondolkodás és a kérdések feltevése ösztönzése. Sok diák megtanulja elfogadni a tanár vagy a tankönyv által prezentált válaszokat anélkül, hogy mélyebb megértésre törekedne. Az ilyen oktatási gyakorlatok korlátozhatják a kritikus gondolkodás fejlődését.

Az értelmezési készség különbségei: Mindenki eltérő értelmezési képességekkel és tanulási stílusokkal rendelkezik. Egyes emberek gyorsabban értenek meg bizonyos fogalmakat, míg mások számára ez hosszabb időt vesz igénybe. Ezenkívül az emberek eltérő háttérrel és előismeretekkel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják az új anyag megértését.

Az, hogy egyetemen az "okosabbak" közé tartoztál vagy sem, nemcsak az intelligenciádon vagy értelmi képességeiden múlik, hanem az oktatási rendszerrel, a tananyag átadásával és a tanárokkal is. Fontos hangsúlyozni, hogy a kritikus gondolkodás, az értő olvasás és a kérdések feltevése fontos készségek, amelyek fejleszthetők. Az oktatási rendszernek támogatnia kellene az ilyen készségek fejlesztését, és az oktatóknak is figyelemmel kell lenniük a diákok megértésére és készségeire, hogy segítsék őket a fejlődésben.