Melyik mértékegységből lehet a legtöbbet megkülönböztetni?

A hivatalos (SI), rendszer általában ezres osztásba rendezve skálázta be a mértékegységeket, de vannak olyan egységek is, amelyek már nem hivatalos, SI mértékegységek.

A méter ezred része a milliméter, ezerszerese a kilométer.

Nem SI mértékegységként használnak olyan kifejezéseket, amelyeket egy átlagember nem is ért, pl a yoktométer, a méter billiomod részének a billiomod része (egyszer tíz a mínusz huszonnegyediken méter)

A fényév

9,460730472600·1012 km ≈ 9,4607 billió kilométer, kerekítve 9,5 petaméter (Pm)... és nem a fényév a leghosszabb távolsági egység, a csillagászok sok "giga" mértékegységet használnak, és nem csak távolságokra (pl naptömeg)

Nézzünk az SI-alapegységeket.

Távolság, hossz: A legkisebb értelmezhető távolság a Planck-hossz, ami 10^-35 méter nagyságrendű, a látható univerzum mérete meg 10^27 méter nagyságrendű. Ez 62 nagyságrendnyi különbség. (Térfogat esetén ez ugye – szó szerint – hatványozottan jelentkezik, a térfogat esetén 186 nagyságrendnyi különbség is értelmezhető.)

Tömeg: A neutrínó tömegéről tudjuk, hogy 10^-37 kg nagyságrendnél nem nagyobb. Az univerzum tömegéről meg tudjuk, hogy legalább 10^53 kg. Ez 90 nagyságrendnyi különbség.

Idő: A legkisebb értelmezhető időtartam a Planck-idő, ami 10^-44 másodperc nagyságrendű. A világegyetem kora Planck-időben megadva 10^61 nagyságrendűnek adódik.

A legkisebb laboratóriumban megmért hőmérséklet különbség 10^-11 K nagyságrendű volt (bár ez nem egy elméleti minimum, hanem a legkisebb mért különbség), a legnagyobb értelmezhető hőmérséklet a Planck-hőmérséklet, ami 10^32 nagyságrendű. Ez 43 nagyságrendnyi különbség.

Áramerősség: A legkisebb mért áramerősség 10^-12 A nagyságrendű volt, a legnagyobb 10^18 A, ez kb. 30 nagyságrendnyi különbség.

~ ~ ~

És itt pl. már előjönnek az elméleti minimumok kérdése. Az áramerősség az egységnyi idő alatt áthaladó töltésmennyiséget jelenti. Egy elektron töltése 10^-19 C nagyságrendű. Ha van a világegyetemnek olyan pontja, amin keresztül az univerzum létezése óta csak egyetlen elektron haladt át, akkor itt az áramerősség 10^-80 A lenne. Ez a 10^18 A legnagyobb számított áramerősséghez képest 108 nagyságrenddel nagyobb.

Nem tudjuk pl. hogy mi lesz az univerzum jövője. Az időtartam lehet potenciálisan végtelen is elvileg. Így még ha a számlálóban esetleg valami kvantumos érték van, aminek van minimuma (pl. az elemi töltés), az időegységnyi változása (pl. az áramerősség) elméleti szinten korlátlanul konvergálhat a nullához, így potenciálisan végtelen nagyságrendnyi különbség adódik egy hétköznapi, véges értékhez képest is.

Szerintem a legnagyobb, gyakorlatban előforduló mérték, ami sok nagyságrendet változik az az ellenállás:

10^-8 Ohm/m értéktől a 10^24 ig vannak teljesen hétköznapi anyagok, ez ~32 nagyságrend.

#4#

Ott az érték változik, nem a mértékegység.