Egyetértesz, hogy manapság értéktelen dolgozatok tömkelegéből áll a tudomány?

Értelemszerűen nem tudósként nem látjuk át sem a tudományos munkák valós értékét, sem annak a munkakörnek a pontos működését. Félinfókkal, félig sötétben tapogatózva meg nem sok értelme van megmondani a tutit.

Amire te gondolsz egyébként az a "publikálj vagy pusztulj", azaz "publish or perish" jelenség, amivel a tényként közölt téves fetlételezéseddel ellentétben nagyon is foglalkozik a tudós társadalom. De ezt csak az tudja megfelelően átlátni, és kezelni, aki benne van a dolgokban.

Maradjunk annyiban, hogy a tudomány nem ebből áll.

De tudománynak álcázva valóban születnek ilyenek, mindig is születtek. Csak most lehet, hogy több.

De ettől még a tudomány köszöni, megvan - és ez a jelenség közvetlenül nem árt neki.

Amiben árthat, az például a te fejed: mert ezek után azt hiszed, hogy tudomány gyakorlatilag már nincs is.

Rengeteg tehetségtelen parazita élősködik a tanszékeken - ez személyes tapasztalat. Teljesen átérzem azt a problémát, amit ez a kérdés felvetett, hisz anno az én karrieremet is az ilyen hulladékok tették tönkre.

:-(

Egy értéktelen diplomamunkára kényszerítés után elment a kedvem a doktorira jelentkezéstől. A tehetségtelen évfolyamtársaimat nem zavarta ez a kamuzás, ezért ők mind ledoktoráltak - és azóta se tettek le semmit sem az asztalra, csak szedik a konzerv állással járó fizetést, és pszichikailag bántalmazzák a náluk intelligensebb embereket - ugyanis a kamuzások mellett leginkább csak erre van igazi tehetségük!

@2: Hű. Nyilván túl vagy azon a ponton, ahol logikusan tudnál gondolkozni az általad felvetett témáról és bármi meggyőzhetne, úgyhogy sok értelme nincs időt belefektetnem, meg másnak sem. De azért erre az egyre reagálok még, mert ritkán látni olyan hozzászólást, ahol minden egyes mondattal, gondolattal van valami gond.

- Az, hogy te milyen célzattal írtál diplomamunkát, semmit nem jelent arra nézve, hogy mások milyen célzattal írják.

- Attól, hogy valaki a diploma megszerzéséért írja a diplomamunkáját, a későbbiekben lehet bármennyire elkötelezett, lelkiismeretes és termékeny kutató. Nem feltétlen a diplomamunkával kell nagyot durrantani, több okból sem.

- Egy adott, szűk tudományág valós, komoly követése még az adott tudományágban dolgozó kutatóknak is kőkemény feladat. Te a teljes tudományról foglaltál állást, aminek a mélyebb - az általad megfogalmazott kritika megalapozásához szükséges mélységű - követése pedig még akkor is reménytelen, ha nem dolgozol, nincs családod, nincs életed, csak ezzel foglalkozol, semmi mással.

- A tudomány már rég túlhaladta azt a pontot, amikor egy-egy ember tudott valamit hozzátenni, a sok emberből álló kutatócsoportok, sőt több kutatócsoport együttműködésével létrejött kutatási projektek korát éljük. Az, hogy azok a kutatók, akik konkrétan ezzel foglalkoznak és erre tették az életük, nem tudnak elérni semmit és bohózat, amit csinálnak, de majd te a szabadidődben olyan tisztességes munkát végzel, amire ők nem képesek, súlyos aránytévesztés.

Az egész gondolatmenet egy szép nagy Dunning-Kruger mocsár.

Az hogy te így irtál diplomamunkát, az nem azt jelenti, hogy akik rendesen akarják a tudományt végezni, azok is ezt csinálják. Nálunk majdnem mindenki első, második évben elkezd kutatni, majd ebből a kutatási eredményéből ír cikket és diplomamunkát. És nem amiatt kutatunk, hogy majd diplomamunkát írjunk belőle, hanem amiatt mivel kutatni akarunk.

Ha pedig ennyire mondod hogy nem vagy benne a tudományban, akkor mégis miből gondolod, hogy az egész nemzetközi tudományt átlátod?

Ma Magyarországon diplomaszerzésből semmi nem következik. A kérdező kedvéért: Aki ma diplomát kap, lehet hogy érettségit sem érdemel, de lehet, hogy Nobel díj jelölt. Ez semmiféle külső módon nem látható. Azonban ha az illető megszólal, azonnal megítélhető valamennyire, legalábbis az, hogy inkább az előbbi vagy inkább az utóbbi eset felé tendálásról van szó.

Ami a tudományos munkák színvonalát illeti, mindig is volt mindenféle, hiszen az emberek sokfélék. Jellemzően azonban tudományos kutatást szívós és elhivatott emberek végeznek pusztán azért ők, mert kizárólag nekik jelent örömet. És valóban előfordul nyögvenyelős „muszáj” dolgozat, de változatlanul nem ez a jellemző, bár ennek is van magyarázata. Mindenesetre egy nívós folyóiratban megjelenő cikk elemzése, főleg minősítése minimálisan hasonló szakmai ismeretet igényel, aki enélkül teszi, az egy teljesen más eset, a tudományhoz – kijelenthetem – nulla köze van. Ezen felül egy értelmes, igényes ember képes lehet átlátni nem szakmai területe esetén is, hogy nagyon minőségi vagy gagyi munkáról van-e szó, ugyanis e kettő között sok egyéb, világos gondolkodással látható különbség is van. És erősen gyanítom – Mojjo más megszólalásaira is alapozva, hogy ő is erre gondolt, nem éppen érzelemmentesen, amit messzemenően megértek. Ezért én nem látok semmiféle ellentmondást az #1 és #5 válasz között. ha mégis össze kéne vetni őket, inkább kiegészítésre, magyarázatra gondolnék.

Még annyit, senki nem tud szabadulni belső tulajdonságai hatásától, azok megnyilvánulásaiban kiütköznek, jó szem észre is veszi. Nem utolsósorban ez a pszichológia egyik módszertana. Tehát ez igaz a kérdezőre is. Nos, várjuk a kutatási eredményeit a következő évtizedekben. Csak remélhetjük, hogy kapunk valamit. A minőségéről majd – a kérdezővel ellentétben – akkor szólunk.