Nem is volt ősrobbanás : Találtak 1672 galaxist, melyek elvileg nem is létezhetnének, most újra kell gondolni az univerzum történetét?
A James Webb űrtávcső képei olyan korai galaxisokat mutatnak, melyek megcáfolják az ősrobbanást. A James Webb űrteleszkóppal olyan eddig feltérképezetlen csillagvilágokat láthatunk, melyre korábban nem volt lehetőségünk. Ezek a csillagvilágok mind formában, méretben, alakban teljesen meglepék a tudósokat. Mondhatni szóhoz sem nagyon jutottak még az ősrobbanás fanok. Ezeken a képeken meglepően sok galaxis látható, olyan galaxisok, amelyek meglepően simák, meglepően kicsik és meglepően öregek.
Nem túl bonyolult megmagyarázni, hogy ezek a túl kicsi, túl sima, túl régi és túl sok galaxis miért teljesen összeegyeztethetetlenek az Ősrobbanás hipotézisével. Kezdjük a „túl kicsivel”. Ha az univerzum tágul, furcsa optikai csalódásnak kell léteznie. A táguló térben lévő galaxisok (vagy bármely más objektum) nem tűnnek egyre kisebbnek a távolság növekedésével. Egy bizonyos ponton túl egyre nagyobbnak és nagyobbnak látszanak. (Ez azért van, mert a fényük akkor hagyta el őket, amikor közelebb voltak hozzánk.) Ez éles ellentétben áll a hétköznapi, nem táguló térrel, ahol a tárgyak a távolságukhoz képest kisebbnek tűnnek. Ezért nem lenne szabad apró galaxisokat látnunk egy folyamatosan táguló térben. Márpedig az űrteleszkóp friss képei erről tanúskodnak!
A JWST (James Webb űrteleszkóp) által mutatott képek pontosan azt mutatják, hogy egyre kisebbek a tőlünk legtávolabb levő galaxisok. Még a saját Tejútrendszerünknél nagyobb fényerővel és tömeggel rendelkező galaxisok is kétszer-háromszor kisebbnek tűnnek ezeken a képeken, mint a Hubble Űrteleszkóppal (HST) megfigyelt hasonló képeken, és az új galaxisok vöröseltolódása is kettő-három. alkalommal nagyobb. Az új képek közül sok galaxis az eddiginél nagyobb vöröseltolódást mutat, ami némelyiküket körülbelül 250 millió évvel az ősrobbanás előtt helyezné el.
Az ősrobbanás teoretikusai évek óta tudják a HST (Hubble űrtávcső)-felvételek alapján, hogy léteztek valaha apró, rendkívül sűrű un; „Mighty Mouse” galaxisok. A teoretikusok azt feltételezik, hogy az apró galaxisok egymással ütközve nőnek fel mai galaxisokká (egyesülve, hogy jobban szétterüljenek). A JWST megfigyelései azonban megmutatták, hogy elsöprően sima korongokat és szép spirális formákat mutatott az eddig nem látott galaxisokban, tehát már fel tudták venni azt a struktúrát ami a mi galaxisainknak van. A másik probléma, hogy a sima spirálgalaxisok száma körülbelül „tízszer” annyi, mint amit az elmélet megjósolt, és ez „megkérdőjelezné elképzeléseinket arról, hogy az egyesülések nagyon gyakori folyamatok”. Közérthetően fogalmazva; ezek az adatok teljesen lerombolják az egyesülési elméletet.
Kevés egyesüléssel egyáltalán nem lehetséges, hogy az apró galaxisok százszor nagyobbra nőjenek. Ezért kezdetben nem voltak kicsik, és így a táguló univerzum hipotéziséből megjósolt optikai csalódás nem létezik. De ha nincs illúzió, akkor nincs terjeszkedés: az illúzió elkerülhetetlen előrejelzés a terjeszkedésből. Innen ered a pánik a Big Bang támogatói között. Az apró és sima galaxisok nem jelentenek tágulást és így ősrobbanást sem.
Vagy egy kicsit másképp működik, hamarabb sűrűsödtek a galaxisok, stb.
De ez nem találgatás kérdése, a csillagászok ezért vannak kitenyésztve. Már persze akkor, ha pénzt is kapnak a kutatásokra.
Plusz mellé még a fizikusok és az atomfizikusok, meg a CERN.
Szokták ugye kérdezni itt, hogy minek nekik pénz. Hát mondjuk azért, hogy az ilyen kérdésekre jól tudjanak válaszolni.
Ez a felettébb tudományos cikk nem említ semmi olyasmit, ami hozzáköltöttél kérdező.
Honnan vannak a hallucinációid?
Sőt igazság szerint köze nincs a cikknek egy mondatodhoz sem. Kevered a Hihetetlen Magazinnal?
A cikk nem azt írja, hogy azoknak a galaxisoknak a felfedezése felülírta azt, amit az ősrobbanásról tudunk/tudni vélünk, hanem azt, hogy "Mindez felülírja mindazt, amit eddig a galaxisok evolúciójáról tudni véltünk."
Hogy ez mit jelent? Pusztán azt, hogy az eddigi megfigyeléseink és ismereteink alapján (már csak azért is, mivel eddig nem volt olyan csúcs szuper eszközünk, mint a Webb teleszkóp), nem igazán tudtunk megfigyelni olyan nagyon-nagyon régi galaxisokat, legalábbis nem olyan nagy mértékben, hogy abból bármit is ki tudjunk számolni.
Tévedtek a fizikusok? Ha beigazolódik az, amit a kanadai tudósok állítanak, egyértelműen igen. Az ő hibájuk lenne ez a tévedés? Nem, ezerszer is, nem. Hogyan is működik a fizika? A fizikus megfigyel valamit (a rendelkezésére álló eszközökkel), és levon egy következtetést, esetleg készít egy elméletet. (Működhet ez természetesen fordítva is, pl. korábbi megfigyelései alapján felállít egy elméletet (pl. húrelmélet), amit később gyakorlati dolgokkal is megpróbál igazolni, ha tud.) Ha pontos adatok állnak a rendelkezésére, akkor pontos következtetést von le, ha nem egészen pontosak, mert az eszközei nem tették számára lehetővé a pontos megfigyelést, akkor egy kicsit hibádzik majd az elmélet.
Mit szokott erről mondani Dávid Gyula? Azt, hogy néhány száz, ezer év múlva talán annak a szöges ellentéte sem lesz igaz annak, amit jelenleg gondolunk a dolgok működéséről. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 100, 1000 év múlva nem lehetőségünk alkalmazni Newton törvényeit pl. a Földön, de mindez csak egy nagyon kis részlete lesz annak, amit 100, 1000 év múlva tudni fogunk.)
Az Ősrobbanás az eredeti, módosítatlan Einstein egyenletekből (is) következik.
Szóval aki cáfolni akarja az ősrobbanást, az kezdje annak matematikai hátterével.
Így jár az, aki nem az eredeti cikkből, hanem a HVG szenzációhajhász címéből indul ki.
Az eredeti cikkben semmilyen hasonló utalás nincs arra, amit a HVG ír.
Szégyen, hogy mindezt tudományos újságírás címén művelik.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!