Milyen szakmai források vannak, amelyek az alábbi általam kapott véleményt támasztják alá, vagy épp ellene érvelnek? "A vízimajom hipotézis a szakma szerint téves, áltudományos, ahogy Szendi Gábor oldalán szinte minden."

Ha meg lehetne cáfolni, vagy alá lehetne támasztani, akkor nem lenne hipotézis. A hipotézis az egy feltételezés, ez konkrétan a szó jelentése. Mivel erről eddig nem hallottam, egy gyors keresés rávilágít, hogy ez az elmélet azt az időszakot kívánja megmagyarázni, amelyből nincsenek leleteink. Más időszakokból, amelyből vannak egyértelmű leleteink, nem származnak hipotézisek, hiszen a leletek már bizonyították valamelyiket és a bizonyított hipotézis ténnyé vált.

"Viszont az is igaz, hogy a kérdéses időszakból (pontosabban a 4 millió évnél korábbról) egyáltalán nem találtak korai hominidáktól származó fosszíliákat."

Bizonyíték hiányában a hipotézis hipotézis marad, szóval kizárólag a szakmán kívül álló, nem megbízható források beszélnek tényszerűen, míg a szakmai források a hipotézist hipotézisként kezelik: "Az elmélet bizonyos népszerűséget élvez a laikusok körében, de az antropológusok általában elvetik, figyelmen kívül hagyják vagy áltudománynak tekintik." Itt ugye az "elvetik" és egyéb kifejezések nem cáfolatot jelentenek, hanem a szakma mindig a legvalószínűbb hipotézist tartja elsőszámúnak, ami jelenleg messze áll ettől az elmélettől, ezért "vetik el". Persze ez nem jelent semmit, rengeteg rossz szemmel nézett, elvetett elmélet bizonyosodott már be a történelem során, legismertebb ezek közül talán, hogy a Föld nem lapos, illetve a Föld kering a Nap körül, nem fordítva, vagy éppen Einstein relativitás-elmélete.

Szóval röviden a kérdésedre a válasz az, hogy semmilyen. Nincsenek ilyen források.

Konkrét forrásokat nem tudok linkelni, viszont többször is szóba került ez a hipotézis. Ha rákeresel találsz több kérdést is, például hirtelen ezt találtam:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

De van még sok másik is. Sokan írtak sok hasznos dolgot, viszont kimondottan Pombe/ Cerevisiae válaszait ajánlom figyelembe. Ő igen részletesen levezette/ levezeti mi a probléma. Lényegében az ember sehogy sem passzol a félig vízi életmódot folytató állatok közé (a teljesen víziek közé meg még annyira sem) és a vízimajom-hipotézist alátámasztandó bizonyítékok rendre vagy tévesek, ingatagok vagy egyenesen lódítások.

Ajánlom ezt az előadást. A vízimajom részhez tartozó időkóddal linkeltem be. Több olyan közvetett bizonyítékot is megemlít, ami teljesen új volt számomra. Az egész előadás nagyon érdekes, illetve az egész "Éghajlat és történelem" kurzus.

[link]

#1: "Viszont az is igaz, hogy a kérdéses időszakból (pontosabban a 4 millió évnél korábbról) egyáltalán nem találtak korai hominidáktól származó fosszíliákat."

Ez egyszerűen nem igaz. Szimpla füllentés. Bőven van, és egyikőjük fosszíliája se mutat fel semmiféle víz alkalmazkodásra utaló anatómiai nyomot.

#1: "Bizonyíték hiányában a hipotézis hipotézis marad"

A vízimajomelmélet még a tudományos hipotézis szintjét se üti meg. Egyszerűen egy áltudomány, kacsa. Az egyik bizonyíték erre az (a rengeteg közül), hogy igenis vannak abból a korból az emberré válás folyamatát demonstráló fosszíliák, és egyike se vízimajom.

A tudományos hipotézis nem azt jelenti, hogy abba a semmivel se alátámasztható, ujjból szopott teóriák is beleférnek, éppen ezért soroljuk a kreacionizmus levezetéseit is az áltudományok közé. E tekintetben a vízimajomelmélet pont ugyanolyan, mint a kreacionizmus:

[link]

@4

A linked: https://www.youtube.com/watch?v=ATluvwFYoqw&t=766s

Rácz Lajos Anaximander érve eléggé sántít, mert Anaximander általánosan a szárazföldi állatok kialakulását a vízből származtatta, vagyis ezek közül csak az egyik volt az ember. Ennyi erővel azt is állíthatnánk, hogy ma is valljuk a vízimajom elméletet, hiszen a halak első szárazföldi leszármazottjai a négylábú kétéltűek, amikből lettek a majmok, majd az ember. Anaximander szerint a halszerű lények alkalmazkodtak a kiszáradó környezetekhez (amúgy még csak az ókorban vagyunk, így az elgondolás különösen zseniális), vagyis nem a meglévő szárazföldi élőlények alkalmazkodtak a vízhez az elképzelése szerint, tehát Rácz utalása egyáltalán nem tűnik jónak.

A vízimajomelméleletnek szerintem semmi köze Anaximanderhez, hanem sokkal inkább a feminista mozgalomban résztvevő szakképzetlen írónőhöz (Elaine Morgan), meg egy ebben a témában szenzációhajhász oldalát felmutató tengerbiológushoz (Sir Alister Hardy).

Egy halom élőlény van, amelyiknek a testszőrzete egyenlőtlen elosztású (sörény, pl. a ló). Nem tudom mi ezen a különlegesség...

[link]

Nyilvánvaló, hogy az esetleges környezeti változások miatt, ha a szőr kezdene erről az állatról (mint pl. a házisertésről is a vaddisznóhoz képest), akkor végül a fején még mindig a legtöbb lenne. Na és? A szavannán sétálgató folyamatosan szőrvesztő ember számára nyilvánvalóan kell a haj védelme a fejtetőre, ráadásul a haja egyértelműen szexuális vonzerőt és egészséget, tekintélyt reklámoz, pontosan ugyanúgy, mint akár a szakállas, vagy sörényes majmok esetében is, és még egy hasonló más élőlény esetében is.

Pl. itt van a Cheiromeles torquatus, vagyis a csupasz szelindekdenevér, amelyiknek azonban a nyaka körül is a szőr megmaradt... stb. Szóval egyáltalán nem kivétel a szárazföldi lények terén ez ügyben se az ember.

Hogy a vízben nem előnyös a szőrzet, arról beszélgessenek el a vízimajmosok a hóddal, vagy a vidrával, vízipatkánnyal... A szőr a vízben úszáskor már csak az elképesztően nagy sebességeknél jelent kisebb hátrányt (vagy a test már hatalmas, de az is relatív nagyon gyors), ahol az emlős már totálisan alkalmazkodott a vízi életre. A semiaquatic (részleges vízi életmódra szakosodott) szőrös lények egyike se veszítette el a szőrét, éppen ellenkezőleg! Dúsult és víztaszítóvá változott, pont ahogy ez történik a vízre egyre jobban szakosodó kutyákkal is (pl. Labrador). Eszük ágában sincs a semiaquatic lényeknek elveszteni a szőrzetüket. Olyan eszementséggel még a vízimajmoskodók se mertek előjönni, hogy nem is olyan rég, 4-5 millió évvel ezelőtt az ember delfinsebességgel szántotta volna vizet (nem mellesleg az ember az egyik legrosszabb úszó lény...:DDD!), mert csak ebben az esetben kezd el hátrányos lenni kissé a szőrzet, és csakis akkor, ha nem megy ki az akkor még igencsak majmosabb agyú ember a partra, ahol szőr hiányában majd reszketni fog a szavannai éjszakai hidegekben és alkalmi erős esőzésekben, ahol a legkisebb bokor is felsérti majd az érzékeny, vékony bőrét, ahol már egy közepes rovartámadás is ki fogja készíteni, ahol már egy rövid idejű erősebb napsugárzás miatt is le fog égni a bőre, ahol egy ragadozó körme nem lecsúszik majd a szőrről, hanem azonnal mély sérülést okoz, ahol a legkisebb porvihar is mindenhol a testén szúró fájdalmakat okoz... szóval marhaság az egész, amit kb. egy közepes logikai képességgel megáldott 14 éves gyerek is körbemosolyogna.

Alább a videóban a majmok már évmilliók óta szereznek be a víz alól kaját, és imádnak búvárkodni, és minden téren messze leelőzik az embert úszásban és búvárkodásban is, és még piknikeznek is a víz alatt (kajálnak), de eszük ágában sincs ezért a szőrükről lemondani, mert anélkül a parton elupusztulnának... Ráadásul kis punkos "haj" is van a fejtetőjükön!

https://www.youtube.com/watch?v=beEAKVZsJe8

Azzal folytatja, hogy szokatlanul sok zsír van az ember bőre alatt...

Az emberelőd 4-5 millió évvel ezelőtti zsírtartalékairól semmit se tudunk, és azóta az ember messze nem tipikus majoméletet él, tehát értelemszerűen kellett változnia, és a modern emberi életvitelhez egyszerűen elengedhetetlenül szükséges sok helyen a zsírtartalékok fenntartása (pl. szőr hiányában a bőr alatti zsírrétegeknek kell védenie a belső szerveket, és a sok szárazföldi életmód miatt is kell zsírtartalékokkal rendelkezni, és még ezer más nyilvánvaló ok, pl. szexuális figyelemfelkeltés a női mell, popsi vastag zsírrétege... stb.). Nem hinném, hogy a medve a zsírtartalékainak halmozása miatt vízilény lett volna 4-5 millió évvel ezelőtt...

Ráadásul nem semmi az a szárazföldi lepke (Euxoa auxiliaris), amelyik kenterbe ráver mindegyik vízi emlősre, mert a testsúlyának akár 72%-át is zsír képezi, így lett történetesen a medve kedvenc tápláléka is. Újabb ráadásul arányaiban nézve a pl. a vízilónak valójában kevesebb zsírréteg van a bőre alatt, mint az embernek, ugyanis ez az állat nagyrészt izmokkal rendelkezik csak, és 6 centiméter vastag bőrrel.

Szóval ez a zsír dolog sem közvetett bizonyíték, mivel van egy halom szárazföldi lény, amelyik zsírtartalékokat halmoz, nem csak az ember, és nyilvánvaló, hogy a zsírtartalék halmozás csak későbbi evolúciós változás az embernél, és ez a még inkább majomformájú elődeinkre csak kevéssé volt jellemző, mint ahogy a tejiváshoz történt alkalmazkodásunk sem a majomkorunkban történt meg.

Pontosan mire alapoz akkor Rácz Lajos, amikor közvetett bizonyítékokról beszél? Amúgy ki ez az ember? Mert hogy nem biológus, nem antropológus...stb... az tuti, de őszintén szólva, nem csak a tények-, de még a szimpla logika is hiányzik - legalábbis eddig, mert eddig tudtam nézni... - a beszámolójából.

Arról volt szó, hogy közvetett bizonyítékokról hallunk majd, vagyis Rácz Lajos majd pl. mutat nekünk egy olyan semiaquatic lényt, amelyik majdnem, vagy teljesen csupasz, és csak a feje búbján lesz szőrzet. Na, most ilyenről én nem tudok, max. a mesekönyvekben láttam ilyen fura lényt... Mindegyik semiaquatic lénynek rengetegszer kint van pedig a feje búbja a vízből... Nem arról volt szó, hogy Rácz Lajos a szimpla, nevetséges, ujjból szopott áltudományos sztereotípiákat szajkózza majd. Rámutatnál arra, hogy mikor hoz végre valami értelmes érvet is? - mert nekem nincs türelmem ugyanazokat a sületlenségeket meghallgatni, amiknek cáfolatait Tevenyereggyártó pedig már korábban belinkelt ide a megjegyzésed előtt.

"igenis vannak abból a korból az emberré válás folyamatát demonstráló fosszíliák, és egyike se vízimajom"

Mutathatnál néhány ilyen leletet.

Különösen az érdekelne, hogy ezeknél mi bizonyítja azt, hogy nem kezdtek el fejlődni a vízimajom irányba?

#7. Pombe, lazíts egy kicsit, nehogy esetleg szélütés érjen, vagy valami bajod legyen. Nem is értem, hogy miért vált ki ez a téma ilyen bősz indulatokat. Nekem speciel tök mindegy, hogy vízimajmok voltak-e a távoli őseim, vagy szavannai dögevők, mindenesetre érdekesnek tartom Rácz Lajos környezettörténeti kurzusának ezt a fejezetét is. Korrekt módon hangsúlyozta, hogy a vízimajom elmélet kisebbségi, renegát vélemény, amit ő ismertetett, és sehol nem állította, hogy a szószólója lenne.

Kérdezted, hogy hogy kicsoda ő. Némi gúglizással ezeket találtam:

[link]

[link]

Szóval én ebben a témában laikusként nem akarok beszállni semmilyen iszapbirkózásba, de érdeklődéssel figyelem a pro és kontra érveket.

Érdekelne, amire fentebb (#6) utaltál, vagyis hogy ismeretesek nem vízimajom emberelőd fosszíliák a "vízimajom időszakból". Ha megadsz ehhez néhány forrást, azt megköszönöm.

(#4. voltam)

#8: "Mutathatnál néhány ilyen leletet."

Nem a teljesség igényével...

[link]

3,85 és 2,95 millió év között élt elődjeink fosszíliái, és csak az afarensis-ből 300 talált fosszíliáról ír, ami egyébként több, és inkább 400 lesz az. Teljesen jól összerakható gyakorlatilag egy teljes csontváz ezekből, ill. kicsit később, de még erősen közel a 4 millió évhez is vannak persze más Australopithecus leletek, pl. az Australopithecus prometheus szinte teljes csontváza (Little Foot) 3,67 millió éves (±0,16 millió év hibaszázalékkal), és a vak is láthatja, hogy semmi köze semmiféle komolyabb vízi életmódhoz.

[link]

Az Australopithecus anamensis 4,2 - 3,9 millió éve élt, és közel 100 darab leletből következtethetünk arra, hogy ezeknek sem volt soha semmi köze a vízimajomkodáshoz. Már az első 1995-ben talált sípcsontból lehet látni ezt, ill. a többi lelet alapján még az is kikövetkeztethető volt, hogy jellemző volt már rá hatékonyabb kétlábon járás, és erdős, bozótos területen élt, max. a folyók menti erdős területeken.

[link]

Ardipithecus ramidus

[link]

4,4 - 4,2 millió éves. Kéz és lábcsontok is találhatóak a leletek között, és azok se mutatnak semmiféle vízimajomkodásra utaló jegyet, de már képes volt a közel egyenes testtartású járásra, de nem hosszabb ideig tartósan. A medencecsont arra utal, hogy sokat mászott hegyet is... stbstb.

Az Ardipithecus kadabba 6,5 - 5,6 millió évvel ezelőtt élt, bizonyosan már jobb kétlábon járó volt, mint a csimpánz, de a pontos hatásfok nem teljesen eldönthető. Semmi se utal a fellelt csontok esetében semmiféle vízi életmódra.

[link]

Jellemzően erdei élet, és szintén már fejlettebb kétlábas járás, mint a csimpánz esetében. Valójában régen úgy tudjuk, hogy a szavannára kikerülő elődeink már eleve ügyesen jártak kétlábon az erdei környezetben (ahova a csontok és a leletek jellemzői alapján a kadabba életterét teszik).

A Orrorin tugenensis 6,1-5,7 millió éves, combcsont találat, de mindezekből is megállapítható, hogy már kétlábon járt, vagyis már ez is cáfolata a vízimajom elméletnek, amely szerint a kétlábra állást a vízi éltre való szakosodásnak köszönhetnénk, és az Orrorin tugenensis már a vízimajomkorszak előtt élt jóval.

7 millió éves Sahelanthropus_tchadensis (Toumai)

[link]

Maga a koponya is utalhat arra, hogy már kétlábon tudott járni hosszabb ideig, és erre is jutottak. Ez is rossz hír a vízimajom elméletnek. Itt meg is állhatunk...

Nem mellesleg ma már eléggé elfogadottan hiteles genetikai vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre, amelyek bizonyító erejű összhangban támasztják alá, hogy a szőrzet a testünkről jóval a feltételezett vízimajom korszak után kezdett el tünedezni (ha nem így lett volna, a szavanna kiirtja a vérvonalunkat szőr híján)

[link]

A gének KRT családja kódolja keratint, ami a szőr alkotóelemeként is meghatározó fehérje. Ebben az absztraktban az I. típusú keratin génekről van szó, és arról, hogy a főemlősök genetikai állománya alapján történő összehasonlító elemzések szerint inaktiválódás történt egy emberi gén esetén ebben a csoportban (pszeudogén lett). Így a szőrkifejeződés drámaian csökkent. A mutációs ráta alapján arra lehet következtetni, hogy relatíve nem régen, kevesebb mint 240 ezer évvel ezelőtt szorult vissza a szőrünk nagyobb mértékben. Tehát eszerint régebben kezdett el ritkulni viszont, de az nyilvánvaló, hogy nem 4 millió évvel ezelőtt csupaszodtunk le (bele is haltunk volna ebbe a szavannán).

Nyilvánvaló, hogy a szőrrel fedett bőrben a pigmentációnak nem sok szerepe van (a szőrbunda véd a napfénnyel szemben). Tehát amikor kezd fogyni a szőr, a bőr színét szabályzó gének szerepe is egyre megnő. Ha tehát most ezeknek a szabályzógéneknek a sorsát nézzük, és ha ezek nagyjából egybecsengenek az I. típusú keratin géncsoportban történt változással, akkor egymástól függetlenül két módszerrel is igazoltuk, hogy egyrészt az emberelődök szőrösek voltak, másrészt láthatjuk, hogy mikor kezdett a szőr fogyatkozni róluk. Itt viszont a főemlősökhöz képest „izmosodnia” kellett egyes géneknek, nem pedig inaktiválódni.

[link]

Tehát kb. 1,2 millió évvel ezelőttre kell tennünk a szőrtelenedésünk startját, vagyis a két eredmény jól kiegészíti egymást. Mindez eléggé karakteresen és tényszerűen cáfolja vízimajomelméletet.

#8: "Különösen az érdekelne, hogy ezeknél mi bizonyítja azt, hogy nem kezdtek el fejlődni a vízimajom irányba?"

Hát, azért ehhez nem kell nagy szakértelem! Minden létező vízre szakosodó lény lábai, karjai, a hím nemi szervek rövidülnek, magyarán éppen hogy ez ellehetetleníti a vízimajom elméletet. Azért csak láttál már gondolom pl. vidrát: [link]

Nincsenek valami délceg hosszú lábai, nem? A fóka még mindig eléggé szőrös, és a már csaknem állandó vízi életmódja közben a lábai uszonyossá váltak, és baromira lerövidültek. A delfin, a cet stb. vízi emlős végtagjai végül eltűntek, és csak nekik nincs szőrük, és a végtagok maradványai a cet hátsó fertályában ma is megvannak, de a testen belül. A delfin olykor a testéből kiálló végtagmaradványokkal születik (atavisztikus vonás). Minden vízre szakosodó lény teste kezd áramvonalassá válni, és még messze nincs ekkor se szó arról, hogy a szőr kezdene a testről eltűnni. Egyetlen egy emberelőd fosszília se mutat ilyen jellegű átváltozást (szép, szögletes válla van mindegyiknek). Még nagyon sokáig az emberelőd fosszíliák orra alig hasonlít a mai emberi orra (vidra, hód, vízipatkány orralakja még csak nem is hasonlít mellesleg az emberére...) és még bőven lehetne...

Amúgy a @Kérdező ezt már beszúrta: [link]

Azért itt is olvashattál már erről.